Tavaly Karácsonykor Budapest egyes körzeteiben plusz 24 fokot mértek. Akkor nem hittünk a szemünknek, pedig könnyen lehet, hogy az idén ismét hasonló élményben lesz részünk. De az is lehet, hogy olyan tél lesz, hogy – mint Móra Ferenc írta – „a madarak megfagynak röptükben”. Olyan, mint 1987 januárjában, amikor a hó nemcsak a kisebb településeket vágta el a külvilágtól Magyarországon, hanem még Budapesten is reménytelenné vált a közlekedés sokszor egyik utcából a másikba. Vagy olyan, mint 1975 végén, amikor egy forró szeptember-október után bejött novemberben a mínusz 20 fok….
Jeges, hideg, vagy inkább enyhe tél lesz? Erről folyik a vita az Atlanti- óceán két partján. A vitát azok folytatják, akik az ECMWF / European Centre for Medium-Range Weather Forescasts – Középtávú időjárás-előrejelzések európai központja / 21 államot egybegyűjtő, és 13 további országgal, köztük Magyarországgal együttműködési megállapodást kötött független kormányközi szervezet matematikai modelljében bíznak, amely mérsékelt telet jelez, illetve az amerikai kutató központok /a NASÁ-t is beleértve/, amelyek a horizonton szibériai hideget látnak Európa számára is.
Ez utóbbi előrejelzést kétségkívül befolyásolja az El Nino, amely közelebb van hozzájuk, mint hozzánk és amely erősen hat az óceánon túli meteorológiára.
Az angliai Readingben működő ECMWF-nél, amely az év minden napján és a nap huszonnégy órájában működik, kb. 300 ember dolgozik. Itt születnek azok a rövid, közép és hosszú távú előrejelzések, amelyeket minden tagország megkap. Az agy egy szuperkomputer,amely a maga nemében a legnagyobbak közé tartozik. Ez a szerkezet enyhe, mérsékelt telet ígér.
Az El Nino viszont semmi jót nem jósol az amerikai kontinensnek és Ausztráliának. 1997-1998 telén nagy károkat okozott a szélsőségeivel: Kaliforniában óriási esőzések voltak, áradások és tornádók dúltak Floridában és az Egyesült Államok egész dél-nyugati részén, jégvihar és mínusz 40 fokos hideg volt New Yorkban, Massachusettsben és az ország északkeleti részében. Ezekben a hetekben katasztrofális volt az időjárás Kanada keleti régióiban, New Orleans-ben, Mobile-ban (Alabama), Baton Rouge-ban (Louisiana), Észak-Karolina nagy területén, valamint Virginiában. 1998 újév táján heves vihar söpört végig a keleti parton, amely elmosta számos helyen a tengerpartokat és Nyugat-Virginiában 24 óra alatt 90 cm-es hó esett.
A károkra emlékezve most megszólalnak olyan humanitárius szervezetek is, mint az Unicef, amely szerint 11 millió gyerek szenvedhet az éhségtől, a betegségektől és a vízhiánytól Kelet- és Dél-Afrikában az El Nino hatása miatt, amely eddig is okozott szárazságot és árvizeket Ázsia, a Csendes-óceán és Latin-Amerika különböző részein. A következmények az Unicef szerint, több generációra is kiterjedhetnek, ha a sújtott közösségek nem kapnak támogatást.
Ebben az évben márciustól kezdve a két Amerika meteorológiai figyelő központjainak monitorjain az El Nino főszereplővé kezd válni. 1997-hez hasonlóan, vagy még fenyegetőbben. Különböző ügynökségek, köztük az ausztrál Bureau of Meteorology és mindazok az országok, amelyek a Csendes-óceán partjain fekszenek, fokozott figyelmet szentelnek neki. Joggal, mivel az El Nino Ecuador és Peru keleti partjainál kezd kialakulni.
Összegezve a következő történik: nő a víz hőmérséklete az óceán felszínén, ezzel egy időben gyengülnek, kisebb intenzitással fújnak a passzát szelek. Közben a matematikai modellek, amelyek elemzik az El Ninot ezen a részen, nyolc hónap óta azt jelzik, hogy a Csendes-óceán vize tovább melegszik, ami miatt a passzát szelek tovább gyengülnek a trópusi és az egyenlítői zónákban.
A félig alvó passzát szelek mellett nem következik be az óceáni vizek szükséges keveredése, ami lehetővé tenné, hogy a lenti hideg vizek a felszínre jussanak és így garantálva legyen a természetes hőegyensúly a tenger és a szárazföld között.
Emlékeztetőül: a passzát szelek állandó irányú és intenzitású szelek, amelyek erősen hatnak bolygónk nagy részének meteorológiájára. Észak-keleti és dél-nyugati irányban fújnak az északi féltekén és dél-keleti ‚észak-nyugati irányba a déli féltekén. Nagy fontosságuk van a hajózásban, főként a vitorlázásban, nem véletlen, hogy a földkörüli hajózás nyugat felé indul.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
