Ki ne emlékezne a nem is olyan rég elmúlt ominózus télre.
Azonban nem a csillogó hó, vagy a szánkózó gyermekek látványa maradt meg bennem leginkább, sokkal inkább a kormány profizmusa.
Egyrészről már kiábrándító volt számomra az is, hogy tulajdonképpen képesek voltunk saját magunkat arcon vágni egy nyers hallal.
Adva van egy állomány, melynek feladata az utak rendben tartása, a lehullott hómennyiség eltakarítása.
Ez valami oknál fogva nem egészen valósult meg.
A másik oldalról adva van egy osztrák oldalról segíteni szándékozó légió.
Nemes gesztus, mégis hosszú órákat voltak kénytelenek várakozni a határon, mire a kormány engedélyt adott nekik arra, hogy segíthessenek.
A kedvencem azonban mégis a külön karácsonyi ajándék volt.
Legalábbis én valahogy így éltem meg azt a pillanatot, mikor végre én is megkaptam azt a bizonyos sms-t.
Természetesen a trollkodás nem maradhatott el, lehet sokan tényleg át is szálltak más autójába ( a jó tanácsot megfogadván), még ha a büntető törvénykönyv ezt nem is feltétlenül díjazta.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.