A Rökstenen kőre vésett rovásírása nem a svédek legendáiról, Nagy Teodorik osztrogót király hőstetteiről beszél, hanem az írás szerepéről, annak jelentőségéről.
A Rökstenen, a világ egyik legjelentősebb rovásírásos köve több mint ezer évig rejtve maradt, beépítették egy östergotlandi templom falába. 1848-ban kőművesek javították a templom falát, ők bukkantak rá a kőre, amelynek mind az öt oldalát rovásírás fedte. Ekkor kezdtek a kutatók arra gondolni, hogy a svéd mitológia gesztaféléje lehet, amelyet 800 körül készíthettek és a svéd írás ősének lehet tekinteni. A követ mindenesetre kirakták a templom udvarára, most is ott látható, és rengeteg látogatója van.
Nemrég azonban Per Homberg, a göteborgi egyetem professzora megjelentetett egy tanulmányt, amelyben azt állítja, hogy Varinn, az írás szerzője magának az írásnak a szerepét taglalja a kövön. Információkat tartalmaz arról is, hogy miként használható fel a Nap hajnali fényei a rovások elolvasására.
Hasonló feltételezése volt már 10 évvel ezelőtt Bo Ralph professzornak is, de akkor még azt hitték, hogy csupán olvasási hiba történt, és fenntartották a viking legendáról szóló mítoszt.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
