San Sebastiánban énekelt a minap Gloria Gaynor, és leghíresebb slágerét, az I Will Survive-ot 50 ezren tapsolták meg a Jassaldia fesztiválon.
Gloria, akit egykor a „diszkó királynőjeként” is emlegettek, sok más pályatársával ellentétben megtisztelőnek tartja ezt a címet.
„A diszkózenének hatalma van. Boldoggá teszi az embert” – mondta az ABC-nek. Sajnálja, hogy sokan lebecsülik a műfajt, mert szerinte „ez az egyedüli a történelemben, amely képes összehozni az embereket nemzetek, bőrszínek, vallások felett.”
Az amerikai díva elismerte, hogy a 70-es évek óa zenéje megváltozott, mivel megváltozott a világ is, és az embereknek másra lett igényük. Megmaradt viszont a lényege, egy olyan zene, amely arra törekszik, hogy „terápiás” legyen, ugyanakkor felrázza azt, aki hallgatja.
Gloria Gaynor tanítómesterei kezdetben azok voltak, akiket édesanyja is hallgatott, mint Nat King Cole, vagy Frank Sinatra, később azonban sokat tanult olyan nagy előadóktól is, mint Barbra Streisand vagy Ella Fitzgerald. Az idő múlásával inspirálni kezdték kortárs művészek is. Nem másolta őket, de bizonyos dolgokat átvett tőlük.
Arra a kérdésre, hogy ikonnak tekinti-e magát, kérdéssel válaszolt: „Mi az ikon?” És meg is magyarázta: „Ikon az, akit csodálnak, aki valamilyen formában ösztönzi az embereket. Olyanok, mint Whitney Houston, Beyoncé, Justin Timberlake.” De azért magát is közéjük sorolja…
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
