1936.szeptember 19-én a Spanyol Köztársaság kormánya Pablo Picassót nevezte ki a madridi Prado múzeum igazgatójává. Nyolcvan évvel később a 20. század egyik legjelentősebb művét, a Guernicát fogadja a Zsófia királyné Nemzeti Múzeum – írja az El País.
Bár kinevezésekor a baloldal kihangsúlyozta, hogy fontosnak tartja Picasso megnyerését a Köztársaság ügyének, a festő nem foglalta el az igazgatói széket, mert úgy gondolta, hogy más formában jobban szolgálhatja a Köztársaságot. Párizsból rendezett kiállításokat más országokban, köztük Svájcban, műveiben a francoisták kegyetlenkedéseit leplezte le. Egy évvel később a párizsi világkiállításra készített Guernicája szinte azonnal az ártatlan civil lakosság szenvedéseinek szimbóluma lett. Kiállították Oslóban, Koppenhágában, Stockholmban. A francia Cahiers d’Art folyóiratban megjelentek az Álom és a Franco hazugságai című képregényei, amelyekben éles szatírával mutatja be Franco tábornokot és támogatóit, a hadsereget és a spanyol katolikus egyházat.
Picasso pénzadományokkal is segítette az evakuált spanyol gyerekek ellátását, és a lap feltételezi, hogy a köztársasági kormánytóla Guernicáért kapott pénzt is ilyen célokra fordította.
A festményt, amelyet a művész akaratából a New York-i Museum of Modern Arts (MOMA) őrizte addíg, amig Spanyolországban nem valósulnak meg újra a szabadságjogok, csak 1981-ben szállították haza. Maga Pablo Picasso ellenben soha többé nem tért vissza Spanyolországba. Franciaországban élte le hátralevő éveit, 1973. április 8án halt meg Mougins-ben.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.