A Business Insider könyvekből, az internetről, interjúkból összeszedte és közreadta azokat a Bill Gates-ről szóló történeteket, amelyek bizonyítják, hogy napjaink egyik informatikai milliárdosa excentrikus zseni.

A középiskolában az igazgatóság megbízta azzal, hogy számítógépén állítsa össze az órarendeket. Ő kihasználta az alkalmat arra, hogy saját óráira ossza be az összes neki tetsző lányt.

A Harvardon soha nem azokon a kurzusokon jelent meg, amelyekre beiratkozott, hanem azokra, amelyek menet közben megtetszettek neki. Mégis mindig kitűnő eredményekkel tette le a vizsgáit – az eredeti kurzusokon.

Ugyancsak a Harvardon a húszéves Bill látványos módon oldotta meg a „palacsinták elosztása” néven ismert, 30 éves matematikai feladványt. De amikor két évvel később a tanára felhívta, hogy közölje vele: a megoldást közzéteszik egy  egyetem évkönyvében, ő már nem tulajdonított ennek jelentőséget. Már éppen a Microsoft megalapításával volt elfoglalva. „Akkor tudtam meg, hogy elment Albuquerquébe (Új-Mexikó), létrehozott egy kis céget, amely kódokat írt mindenféle mikroprocesszoroknak. Emlékszem, akkor azt gondoltam magamban: ilyen kár ezért a ragyogó fiúért, hogy elpazarolja a tehetségét” – mesélte az egykori tanár, Christos Papadimitriou.

A fiatal Gates kezdetben őrült száguldozásaival vétette észre magát Albuquerque környékén. Egyszer kölcsönvette barátja Porsche 928-át és sikerült is összetörnie. A javítás közel egy évig tartott. Később saját Porsche 911-esével háromszor büntették meg gyorshajtásért – kétszer ugyanaz a rendőr – amikor Új-Mexikóból új otthonába, Seattle-be (Washington) igyekezett.

Szokása volt memorizálni alkalmazottai járműveinek rendszámát, hogy ellenőrizhesse, mikor érkeznek és mikor távoznak.  Ő maga ezt így magyarázta a Telegraph-nak: „Egy kicsit ügyelnem kellett arra, hogy ne az én mércém szerint értékeljem, hogy milyen keményen dolgoznak. De ezzel a módszerrel csak elég volt kinéznem a parkolóra. Aztán amikor a létszám már komolyan felszaporodott, abbahagytam ezt a megfigyelést.”

Nagy rajongója volt a Windows klasszikus videójátékának, a Minesweepernek. (Aknaszedő). Olyannyira, hogy végül töröltette az irodájában gépéről, hogy ne feledkezzen bele. Amikor az egyik alkalmazottjai olyan programot készített, amely jobb volt, mint az ő Minesweepere, Gates a következő e-mailt küldte neki: „Amikor a gépek gyorsabbak az embereknél, hogyan tudjuk megtartani emberi méltóságunkat?” Lehet, hogy ez is hozzájárult későbbi filantróp tevékenységéhez?

1990-ben a Microsoft már felfelé ívelt a Windows 3.0 megjelenése után, a tőzsdén is jegyezték. Ennek ellenére a cég előírta, hogy az alkalmazottak csak turista osztályon utazhatnak üzleti ügyekben. Maga a tulajdonos is sokáig ilyenen utazott. Ezt megerősítette Bras Silverberg, aki sokáig volt a Microsoft alelnöke, akivel gyakran repültek együtt Seattle-ből New York-ba. „Billnek nem számított, hogy úgy utazik, mint bárki más. Egész úton olvasott. Akkoriban még nem volt világszerte ismert, nem okozott neki problémát. Rám nagy hatással volt, hogy példát mutat.” Azóta persze változtak az idők, Gates a világ egyik leghíresebb embere lett, és magánrepülőgépén utazik.

Beosztottai le tudják mérni, hogy mi a véleménye egy ügyről, egy javaslatról abból, hogy hányszor mondja ki azt a bizonyos „négybetűs” szót. A munkamegbeszéléseken mindig volt valaki, aki azt a feladatot vállalta, hogy számolja e „kitöréseket.” Amikor egy alkalommal csak négyszer fordult elő e szó a beszédében, pedig a dolog többet is megért volna, megállapították, hogy a főnök a korral kezd szelidülni. Harminchat éves volt akkor.

Gates mindig biztos akart lenne abban, hogy munkatársai jól felkészültek, ezért azt a taktikát alkalmazta, hogy egyre nehezebb kérdéseket tett fel nekik. Olyan eset sohasem volt, hogy valaki a legnehezebb kérdésre is tudott volna válaszolni.

Ugyanakkor ő sem mentes a hiúságtól. Erre a legjobb példa, hogy amikor a Microsoft eladta a Dos rendszer licenszét az IBM-nek, ez utóbbi azt akarta, hogy adjanak mellé valami számítógépes játékot is, amivel együtt forgalmazhatják. Gates és munkatársa, Neil Konzel aznap hajnali 4-ig dolgoztak egy programon, amelyből egy meglehetősen ostoba játék, a DONKEY.BAS született meg. Nem akarták elhinni, hogy Gates képes volt ehhez a nevét adni, de ő nyilván úgy gondolkodott, hogy azoknak a körében is megismerjék, akik megelégszenek az ilyen játékokkal.

Bill imád mosogatni és ebben minden segítséget elutasít. Ez az egyik hobbija.

Az elmúlt évtizedekben hozzászokhatott a médiához, mégis előfordult, hogy egy kellemetlenkedő újságíró annyira felbosszantotta, hogy Gates bezárkózott a fürdőszobába, és addig nem jött ki, amíg az újságíró, John Dodge, a PC Week munkatársa bocsánatot nem kért tőle.  Állítólag valami üzlettel kapcsolatos kérdésen vesztek össze. 1994-ben pedig egyenesen a CBS stúdiójából sétált ki, mert Connie Chung azokról a vizsgálatokról faggatta, amelyeket a Microsoftnál végeztek az amerikai tröszt-törvények megsértésének gyanúja miatt. Távozás előtt azonban még bemutatott egy attrakciót élő adásban: egy lendülettel átugrott egy széket.

De azóta Bill Gates megváltozott, arroganciája is a múlté, és ebben nagy szerepe volt gyermekeinek. Egy 2014-ben interjúban, amikor szóba került a húsz évvel korábbi CBS-botrány, elmondta, hogy az évek során fizikai képességei romlottak, ezért vigyáznia kell az ilyen kunsztokkal, mert könnyen megüthetné magát…