A kollektív emlékezet mechanizmusainak tanulmányozása még néhány évtizeddel ezelőtt is kemény feladat volt. Rengeteg munkára, interjúk százaira volt szükség, és így is csak szűkös adatokat tudtak begyűjteni. Az internettel a helyzet gyökeresen megváltozott. Rengeteg adat, statisztika áll a kutatók rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az egyén és a kollektíva hogyan emlékezik egy-egy eseményre.

A Sciences Advances közölt egy tanulmányt, amelyet  a szakemberek a Wikipedián található adatok alapján készítettek arra, hogy egy fontos esemény hogyan hoz felszínre régi emlékeket. Azokra a légi katasztrofákra koncentráltak, amelyek 2008 előtt, majd 2008 és 2016 között történtek.

„Azt akartuk elsősorban tudni, hogy fel lehet-e mérni előre, hogy egy jelentős esemény milyen mértékben kelti fel újra az érdeklődést egy régebbi hasonló eset iránt” – magyarázták a kutatók.

Kiderült, hogy a Germanwings 2015-ös katasztrófája után megháromszorozódott azoknak a száma, akik az American Airlines szerencsétlenségéről szóló cikkek iránt érdeklődtek. Mindkét esetben a pilóta okozta a gép lezuhanását azzal a különbséggel, hogy a német gép pilótája szándékosan, az amerikai Airbusnál pedig téves manőverezést  hajtott végre.

Hasonló módon a Malaysia Airlines esete, amelyet 2014-ben talált egy el rakéta ukrán terület felett, felkeltette az érdeklődést az Iran Air 655 1988-as esete iránt. Ezt a gépet az amerikai haditengerész által kilőtt távvezérlésű rakéta találta el. A napi 500 látogató helyett az erről szóló cikket a maláj repülőgép szerencsétlenségét követő héten 120 ezren olvasták.

Ha a régi esemény 45 évvel korábban történik, nem valószínű, hogy az emlékezet ilyen mértékben idézi fel az eseményeket, de vannak olyanok, amelyek kivételes erővel törnek elő. Ilyen lesz 2001. szeptember 11 – vélik a kutatók. Igaz, magát az eseményt szinte minden évben felidézi a világháló, amelynek a New York-i és washingtoni terrortámadások új dimenziót adtak. És minden bizonnyal hasonló érdeklődés kísér minden múltbeli eseményt, amelynek felidézései egy-egy kerek évfordulón elárasztják a webet. Ilyenkor  nagy lehet az olvasottsága a témáról korábban megjelent írásoknak, tudósításoknak, elemzéseknek, visszaemlékezéseknek. Az idén valószínűleg Lady Diana viszi a primet – 20 éve halt meg, ráadásul máig tisztázatlan körülmények között – de jó eséllyel végezhet az első között az 55 éve halott Marilyn Monroe, vagy a 100 született John F. Kennedy is.

A jelenség mögöttes mechanizmusait azonban még tovább akarják kutatni, és úgy gondolják, hogy ezek között ott lehet a média szerepe, az egyéni emlékezet, a Wikipédia cikkeinek struktúrája. Számukra jelentős kutatási terület az is, hogy az on-line állandó hozzáférhetősége a múlt történéseihez miként alakítja emlékezetünket.