Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

A rém, a rendező és a rettegés birodalma
Beszélgetés Gordian Maugg német filmrendezővel

fritz-lang-2016-gordian-maugg-recensione-932x460.jpg

A német némafilm sztárrendezője első hangosfilmjére készül. Elege van a nagy látványos, tömegjelenetes moziból, valami igazi feszültségteremtő alkotás foglalkoztatja. Kapóra jön neki egy rettenetes bűnügy: egy fiatal nőket és főleg kislányokat gyilkoló szörnyeteg esete. Nemcsak a nyomozás végső stádiumában vesz részt, hanem személyesen is megismerkedik a már elfogott szörnyeteggel, hogy megismerje nem kevésbé borzalmas indítékait. És közben megpróbál elszámolni saját lelkiismeretével felesége halála kapcsán.

Gordian Maugg filmrendező, akinek korábbi filmjei szinte mind a múlt század 20-as, 30-as éveinek Németországát mutatták be, Fritz Lang című alkotásával úgy tisztelgett a mozi klasszikusa előtt, hogy egyúttal bemutatta a művész életének és pályafutásának krimibe illő szakaszát, háttérben a hatalomátvételre készülő nácizmussal. Langot Heino Ferch, a rémet pedig a bolgár Samuel Finzi, Huszárik Zoltán Csontváry című filmje címszereplőjének, Ichak Finzinek a fia személyesíti meg.

Az 51 éves Mauggal, aki a Szemrevaló Filmfesztivál vendége volt,  a Művész Mozi előterében beszélgettünk két vetítés között. Elárulta, hogy nem először jár Magyarországon, még 1983-ban szüleivel tettek itt egy nagyobb körutat, „gulyásturizmus” keretében.

-A Fritz Lang című filmje logikus folytatása az Ön életművének, annak történelmi-szellemi környezetének.

-Nagyon élveztem, hogy archív felvételeket illeszthettem a rendező általam megírt történetébe. Régóta érdekel a 20-as évek filmművészete, ezért már korábbi munkáimban is ehhez a módszerhez folyamodtam. Ezáltal dokumentumfilmekre emlékeztetnek, holott valójában játékfilmek. Van az akkori filmkészítésben valami varázsa számomra: a rendezők, az operatőrök gyakran filmezték az embereket az utcán, akik kíváncsian belebámultak a kamerába, akik ma visszanéznek ránk a filmvászonról, egy 90 éves hídat hozva létre így közöttünk. Csak sejthetjük, hogy közülük sokan haltak meg erőszakos halállal, de most mégis itt vannak és láthatjuk őket. Gyerekkoromban sok időt töltöttem falun nagyanyámnál, aki 1899-ben született, és elbűvöltek ifjúságának történetei. Ezáltal nagyon korán megbarátkoztam ezzel a korszakkal, filmfőiskolásként pedig faltam a régi fekete-fehér filmeket, és titokban azt reméltem, hogy egyszer ő is feltűnik valamelyiken. A Fritz Lang esetében magától értetődő volt, hogy fekete-fehérben kell forgatnom, már csak azért is, mert bele akartam vágni néhány jelenetet az M – egy város keres egy gyilkost című filmjéből, ezért ugyanazt a keretet használtam, mint ő, és tanulmányoztam a többi korabeli filmtechnikát is. Egyfajta időutazás ez az alkotó, de a néző számára is, aki sokat tud a kor politikai történéseiről, a Weimari Köztársaság végnapjairól. Nemcsak mesélni akartam arról a történelmi helyzetről, hanem meg is jeleníteni azt, a maga korának eszközeivel.

-A 20-as évek a német film aranykora volt: Fritz Lang mellett ott volt Friedrich Murnau, Robert Wiene, Paul Wegener, Walter Ruttmann…   

-Fritz Lang művészete azért volt más, mint a többieké, mert kollégáinak többsége a színháztól pártolt át a mozihoz, akár színészként, akár rendezőként. Számukra a film nem volt más, mint kamerával felvett színházi előadás. Lang azonban építész volt és festő, és ezt a tudását vitte át a filmbe. Ez meg is látszik azon, ahogyan a képeit megszerkesztette, ahogyan megfestette fényekkel és árnyakkal a háttereket. Ezáltal új vizuális élményekkel gazdagította a filmművészetet. Ha megnézzük például az 1921-ben készült Sors című filmjét, egy pillanatra sem érezzük unalmasnak.

-A „düsseldorfi rém” által elkövetett gyilkosság-sorozat a korszak legszörnyűbb bűnesete volt. Fritz Lang az M-ben a korszak félelemtől fojtogató légkörét is belesűríti. Ön pedig azt sugallja, hogy a rendező a saját bűntudatától is próbált a film által szabadulni.  

-Igen, Fritz Lang első felesége halálának körülményeit máig bizonytalanság veszi körül. Annyit tudunk, hogy Lang és leendő második felesége, forgatókönyvírója, Thea von Harbou a rendező lakásán voltak, amikor Lang első felesége, Elisabeth meghalt egy, a férje első világháborús pisztolyából leadott lövéstől. Állítólag öngyilkos lett, de nem biztos. Lang akkor, 1921-ben már sztárnak számított, valóságos „pénzcsináló gép” volt az UFA filmvállalat számára, az emberek özönlöttek a filmjeire. Ami a legfurcsább, hogy a korabeli lapokban egy sor sincsen az esetről, pedig végiglapoztam valamennyit. Egy ilyen híresség családjában történt tragédiának címlapra kellett volna kerülnie! Valószínűleg valaki közbenjárt az érdekében… Néhány kis hír megjelent arról, hogy eltemették Elisabethet, és férje első osztályú temetést intézett neki, de mindez olyan gyorsan történt, hogy az asszony szülei nem is értek oda a gyászszertartásra Litvániából. Lehet, hogy Ernst Gennat felügyelő volt, aki Lang segítségére sietett. Ő a maga módján szintén sztárnak számított, a Bild Zeitungban rendszeresen nyilatkozott az éppen folyó bűnügyekről, ráadásul ismert társasági ember volt, aki nemcsak „hivatalból” tudott mindenről, ami Berlinben történt. Kizárt, hogy ne hallott volna Elisabeth esetéről. Ráadásul imádta a mozit, és bátyja az UFÁ-nál volt főmaszkmester. A híres német filmkritikus, Lotte Eisner később meg is írta, hogy valószínűleg Lang maga tette el láb alól a feleségét, mert útjában volt karrierjének. Elisabeth csinos volt, kedves, házias, de távol állt tőle a csillogás, a hírességek világa, amelyben Lang szeretett lubickolni. Ellentéte volt Thea von Harbou-nak, aki igazi nagyvilági hölgy volt…

maugg.jpg

Gordian Maugg és Heino Ferch, Fritz Lang alakítója (Fotó: Belle Epoque Films)

-Filmjébe három jelenet is bekerült az M-ből. Az egyik, amikor a gyilkos arról beszél, hogy „belső hangok” kényszerítik őt rémtetteinek elkövetésére.  A filmbeli rendezőnek ugyanezt mondja el a gyilkos Peter Kürten. Találkoztak-e ők személyesen?

-Amikor elkezdtem a filmet forgatni, akkor jelent meg egy könyv, amely Fritz Lang, korábban nem publikált, interjúit tartalmazta. 1965-ben adott egy interjút a Harvard egy filmszakos diákjának. Akkor már elkészült az M amerikai remake-je, Joseph Losey rendezésében, és hatalmas bukás volt, Lang nem kis örömére. A rendező ebben az interjúban bevallotta, hogy találkozott Kürtennel. Korábban még azt is letagadta, hogy filmjét a „düsseldorfi rém” ihlette volna. De számomra nem volt ez igazán érdekes, ugyanis mindazok a mondatok, amelyek elhangzanak a filmben Kürten vallomásaként benne vannak a gyilkos aktáiban. Tehát, akár találkoztak, akár nem, Langnak olvasnia kellett Kürten aktáit. És megint előjön Ernst Gennat figurája: miközben nyomozott a sorozatgyilkos után Düsseldorfban és környékén, ő maga kérte a filmeseket, hogy készítsenek rövidfilmeket a nyomozás menetéről, és ezeket vetítsék a mozikban a nagyfilm előtt, ezzel is segítve a rendőrség munkáját. Ezt a fajta „bűnügyi hiradót” Gennat indította el Németországban. Az akták elolvasása viszont számomra még a történet ismeretében is borzalmas volt: nemcsak Kürten vallomásai, hanem különösen az áldozatokról készült fotók látványa…

m-1.jpg

Peter Lorre

-Az M valóságos történelmi „sűrítménye” a német 30-as éveknek. A gyilkost a magyar zsidó Peter Lorre (Löwenstein László) alakítja, aki a nácizmus hatalomra jutásakor ugyanúgy emigrált, mint Fritz Lang. Az alvilág vezérét az a Gustav Gründgens játssza, akiről Klaus Mann, majd az ő nyomán Szabó István „Mephisto” figuráját mintázta. Ő, akárcsak Thea von Harbou, kiszolgálta a hitlerájt. A filmről Joseph Goebbels lelkesen nyilatkozott, majd két évvel később betiltotta.

-Ez pontosan így van! Egyébként az M-et teljesen félreértették az 1931. májusi bemutató idején. A „barnaingesek” dicsőítették: „Végre egy film, amely leszámol a filozofikus puhánysággal, végre egy film, amely a halálbüntetés mellé áll. Köszönjük, Herr Lang!” A baloldal is a halálbüntetés követelésének gondolatát látta benne, és éppen ezért gyűlölte. Pedig a film készítői számára a legfontosabb gondolat az volt, ami az utolsó jelenetben hangzott el: „Figyeljetek jobban a gyermekeitekre.” Mert sok a rossz ember, mert rengeteg veszély leselkedik rájuk. De az akkor uralkodó légkör miatt ezt nem vették, vagy nem akarták észrevenni. Voltak, akik úgy értelmezték, hogy szánalmat ébreszt a „beteg” gyilkos iránt. Pedig vannak a filmben olyan képsorok – ezeket idéztem is – amelyek nagyon is beszédesek: egy elgurult labda a parkban, egy asztalon gőzőlgő forró leves, amely a többé haza nem térő kislányra vár, egy léggömb, amely fennakad a villanydrótokon. Éppen ezért is készítettem bizonyos értelemben egy „ellenfilmet”. Megmutattam mindent, amit Lang nem.

finzi_1.jpg

Samuel Finzi

-Fritz Lang Amerikában is készített maradandó értékű filmeket, mint a Téboly, a Vörös utca, a Búcsúlevél. És ma is rendkívül népszerű a Metropolis, amelynek 1983-ban még egy „pop-változatát” is elkészítették Giorgio Moroder zenéjével. Hol van ma Fritz Lang helye a filmtörténetben?

-A Metropolist valóban ma is sokan ismerik, rock-koncerteken, klipekben is idézik, de kevesen tudják, hogy Fritz Lang rendezte. Amikor elkezdtem a filmemen dolgozni, azt hittem, hogy özönleni fognak a produceri ajánlatok. Aztán rájöttem, hogy Fritz Lang személye senkit sem érdekel. Tizenhárom évig dolgoztam a forgatókönyvön, mire sikerült megtalálnom azt a megközelítést, amellyel érdekessé tudtam tenni őt. Talán újra felfedezik, még ha nem is várhatjuk, hogy nagy mozikba játsszanak 3 órás némafilmeket nagyzenekari kísérettel…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Morpheus. 2017.09.25. 20:29:44

Ez érdekes volt, köszönöm!

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 20.század (5) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álmatlanság (3) álom (13) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (11) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (6) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) Boileau-Narcejac (12) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (44) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (4) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (11) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) egészség (92) Egészség (16) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) élet (42) Élet (3) életkor (3) életminőség (3) életmód (154) Életmód (19) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (14) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (23) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (8) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) film (36) Film (8) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (23) földönkívüliek (6) Földrajz (4) földrajz (7) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) Fotó (8) fotó (12) fotográfia (4) Fotográfia (3) Franciaország (187) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (34) gazdaság (18) genetika (13) geológia (32) George Orwell (4) Gina Lollobrigida (3) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyösné Németh Mária (12) Göbölyös N. László (81) Gondolkodom (7) gondolkodom (48) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (5) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (13) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (5) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) holokauszt (17) Holokauszt (5) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) humor (3) hurrikánok (3) hús (4) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (25) ikrek (3) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (26) ipar (12) Irak (4) Irodalom (15) irodalom (150) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (28) járvány (6) jazz (7) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klimaváltozás (3) klímaváltozás (28) kollázsregény (13) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (6) közösségi média (10) krimi (13) kriminovella (13) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) kultúrtörténet (56) Kultúrtörténet (3) kulturtörténet (11) kutatás (16) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (100) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (184) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (6) múlt (5) munka (20) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (27) Nagy-Britannia (135) Nap (6) Napóleon (6) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (4) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (24) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (5) oktatás (12) Olaszország (225) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (27) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) rock (68) Rock (38) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (12) Római Birodalom (16) Románia (3) rövidlátás (3) sajtó (3) sakk (4) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (33) spirituális (12) sport (26) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (12) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (5) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (14) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (21) szocio (52) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szülők (3) szürreális (8) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) társadalom (185) Társadalom (31) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (52) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (386) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) Umberto Eco (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (455) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (26) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (10) vélemény (5) Velence (8) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) zene (31) Zene (146) zsidóság (21) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása