A kézzel való FOLYÓÍRÁS egyértelmű versenyhátrányt jelent ma már. Más országokban régen elfelejtették - vagy sose vezették be - ezt a hülyeséget, és kézzel is csak különálló betűket írnak. Ez nem kíván annyi gyakorlást, mint a folyóírás, és a fennmaradó időben lehet értelmes dolgokat tanulni. Pl: gépelést, amire az élete során valószínűleg kb milliószor többször lesz szüksége, mint a kézírásra. Nekem konkrétan azért nem telik el év kézírás nélkül, mert évente 1-2 dokumentumot alá kell írnom. De a nevemen kívül mást már kb 10 éve nem írtam kézzel, és cseppet se hiányzik.

@Nancsibacsi: A bevásárlólistát is begépeled?
És kinyomtatod vagy kütyün viszed magaddal?
És ha menet közben lemerül a kütyü?

Az alapokra igenis szükség van, még ha egy ponton túl azért nem is kell erőltetni...

Semmi. Én már nem tudok kézzel írni.

@jacint70: Igen, mi a bevásárlólistát is gépen vezetjük egy Trello nevű programban. Mind a négy családtag hozzáfér, felírja mit szeretne, aztán a boltba menés előtt az okostelefonon aktualizáljuk a listát, és azzal megyünk a boltba. A boltban kipipálható rajta, amit már a kosárba raktunk. A gyakori élelmiszerek folyamatosan a listán vannak, és amikor kell, akkor csak kitöröljük előle a pipát, és máris tudjuk, hogy megint venni kell.

Ez óriási butaság. Annyi felesleges dolgot tanulnak a gyerekek, pont a kézírást vegyék ki a tananyagból? Nem is értem hogy merülhetett fel egyáltalán. Ennyi erővel számolni sem kell tudni, mert úgyis ott a telefon...

@Nancsibacsi: "Ez nem kíván annyi gyakorlást, mint a folyóírás, és a fennmaradó időben lehet értelmes dolgokat tanulni. Pl: gépelést"
Iskolában gépelést tanulni a világ legnagyobb ostobasága, kb. annyira értelmes, mint a hittan. A tíz ujjas gépelést otthon, mindenféle speciális eszköz és tanári felügyelet nélkül, bárki el tudja sajátítani kb. 3 hónap alatt napi 15 perc gyakorlással. Erre iskolai kreditet pazarolni teljesen felesleges.

@Kinai cuccok blog: Nem a kézírásról van szó, hanem a folyóírásról.

Túl futurisztikusnak tűnik csak és kizárólag számítógéppel és egyéb kütyükkel írni. Bár már manapság is egy G3-as geomágneses vihar taccsra vágná az emberiséget. Egy kenyeret nem tudnál venni, semmit nem tudnánk csinálni. Mindenki nézné egymást, sokkhatásként érné az emberiséget egy ilyen vihar. Az élet összes területe leblokkolna. Pedig ez csak egy G3-as szintű vihar, van G4-es és G5-ös szintű is.
Mellesleg, ha lemerül a kütyüd, vagy elhagyod, de egy fontos dolgot kellene leírnod, mert annyira bonyolult, hogy nem tudod pontosan megjegyezni, akkor persze jó hogy tud írni az ember, feltéve, ha van íróeszköz nála. Lehet ez akár könnyű is pl.: egy autó rendszáma, amely balesetet okoz és megállás nélkül továbbhajt. Egyszerű a rendszám, csak az ember ijedtségében hiába látta azt, ha nem írja fel, akkor elfelejti a sokkhatás következményeként.

@DAnna: A cikk címe: "Mi történne, ha nem tanulnánk meg kézzel írni?"
Első mondata: "Éles viták folynak arról, hogy abba kell-e hagyni a kézzel írást a számítógéppel való írás javára."

Nem a folyóírásról beszél.

Japánban a kalligráfiának nagy hagyománya van, sok éven át tanulják a gyerekek. Kínában az ezernél több kandzsi jel megtanulása (leírása) szintén nagy tudást és főként precizitást igényel. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban fejlett kézműveskultúra jött létre és ipari vezető hatalmakká váltak. Ugyanis ez a fajta írástanulás nagyon fejleszti a kézügyességet és a finom részletekre való fogékonyságot, az előbbi egy sori dolgozó esetében fontos, az utóbbinak egy mérnök veszi nagy hasznát, ezért ezek a kultúrák minőségérzékenyebbek (a kínai is most már az) mint az európaiak jelentős része.
Nálunk is a folyóírás e logika alapján maradhatna, azonban kevésbé gyakorlatias, mert mindenhol már nyomtatott betűs írást használunk, ezért az igényes nyomtatott betűs írás gyakorlása, pl. tussal, többet segíthetne mint a folyóírás.

@sdani:
Elvileg bármilyen nyelvet is meg lehet tanulni otthon. Mégis, aki jól akarja elsajátítani, az tanárhoz megy.
A kézírás generálta motorikus mozgás valószínűleg helyettesíthető rajzolással, ami a kreativitást inkább engedi kibontakozni. Ezzel továbbra is használatban marad az agy ezen része és mellette más terület is fejlődik.
Szerintem nem szabad ellenezni a kézírás háttérbe szorítását, mert az már a múlt. Ezt néhányan már jól leírták előttem.
A hittan (erkölcstan, stb) pedig igenis fontos tantárgy.

Majd eljön az idő, amikor robotkarok és robotkezek fognak folyóírással írni, mert már az ember nem tud, viszont a gép annál inkább .....

“Félek attól a naptól amikor a technológia fontosabb lesz,mint a személyes kapcsolattartás. A világon lesz egy generációnyi idióta.”

― Albert Einstein

Felesleges a keziras, ahogy a magyar nyelv is. Ha Orban beengedte volna a menekulteket, mar egyaltalan nem kene ilyen fasiszta dolgokkal foglalkozni, mert mar reg mindenki arabul beszelne.

Nemrégiben volt egy jó cikk arról, hogy valójában mi is okozza a diszlexiát.
A nem diszlexiásoknál a szem sejtjeinek elrendeződése aszimmetrikus, így az egyik szemből befutó információt a másikból érkező jelek újraírhatják az agyban, így az agy végül egy képet fog észlelni. Viszont a diszlexiások szemében a sejtek mindkét szemben egyforma alakzatokba rendeződnek. Az agyuk emiatt összezavarodik, és tükörképként fogja fel az észlelt betűket. Ezért boldogulnak nehezen például a d és b betűk elolvasásával: mivel ezek egymás tükörképei, könnyen összetéveszthetik őket.

Ezért érthető, hogy a diszlexiásoknál miért működik a rovásírás. ugyanis abban nincs olyan jel, ami elforgatva egy másik hang jelévé válna, mint a latinban a "p" "d" "b"

@LúzerMan: "Szerintem nem szabad ellenezni a kézírás háttérbe szorítását, mert az már a múlt."
"A hittan (erkölcstan, stb) pedig igenis fontos tantárgy."
OMG, remélem ezt viccből írtad. (Azon kívül hogy ellentmondás)
Tiszta középkor.

@DAnna: Erről a folyóírásról feszt próbálják beállítni, hogy anélkül
1. nem lehet elkezdeni a tanulmányokat, és kétbalkezes, de minimum lelkibeteg embereket eredményez,
2. a felsőoktatás információáramlási tempóját nem lehet követni anélkül.

Az elsőt cáfolják azok az országok, ahol kivezették vagy soha be sem vezették, és kognitív eredményekben előttünk, búvalbaszottságban meg mögöttünk végeznek.

A másodikat pedig cáfolja megannyi diplomás honfitársam, aki csak lesi, hogy mi a búbánatosért ragaszkodik foggal-körömmel ehhez a gyereket-tanárt-szülőt feleslegesen kimerítő tortúrához.

Tudunk mi innoválni, csak az a lényeg, hogy ne változzon semmi.

@Kunhallmi Agnes: A nemzeti ünnepen is toljátok a gyűlöletet?
Pihenj egyet, rád fér. Ránk is!

Hat, a fiam inkabb irjon kezzel, mint higyjen egy szakallas bacsiban, aki a felhok felett el es 6+1 nap alatt teremtette a vilagot b+.

@dr. mesterséges színezék: Ekkor jon az, hogy felnott emberek nem kepesek megirni egy kurva meghatalmazast sablon nelkul.

Remélem nem kezdődik el itt is a "sötétedés" és megtartják ezt a rendkívül hasznos dolgot. Komplett tantárgyakat szüntetnék meg előbb, mint sem hogy a kézírás elvesszen.

@LúzerMan: "A hittan (erkölcstan, stb) pedig igenis fontos tantárgy.
"

Fontos témakör, de nem fontos tantárgy. Pont annyi értelme van jegyet osztani belőle, mint vizuális kultúrából. Ezekről mesélni kellene, és szabad gondolatokat (amelyek között nincs jó és nincs rossz, mert a "rosszból" is okul, akinek arra affinitása van, de a többiből is lehet jófajta szociopata vállalatvezető) kiprovokálni.
Egy erkölcstanról vagy rajzról relaxáltan kéne a kölyköknek kijönniük, nem pedig "a fenébe, hogy még ebből is házi feladatot kaptunk" gondolattal.

Ez IS elcseszetten kontraproduktív.

@LúzerMan: "Elvileg bármilyen nyelvet is meg lehet tanulni otthon. Mégis, aki jól akarja elsajátítani, az tanárhoz megy. "
De a gepeles annyival primitivebb, mint egy idegen nyelv eljsajatitasa, hogy nem is ertem, hogy miert pont ezt a parhuzamot vetted. A gepeles teljesen motorikus, egyatalan nem kell szellemi munka hozza, nincsenek benne trukkok, egy-ket alapvetes van, hogy hogyan tartsd a kezed, melyik ujjal melyik billentyut usd, es kesz. Az online oktato programok teljesen ingyenesek, mutatjak, hogy melyik ujjadat hasznald... amig az ember nem tud gepelni, esetleg gondolhatja, hogy az valami magas szintu dolog, de mar a tanulas kozben rajon, hogy gepelni meg egy majom is magatol meg tud tanulni. Mindez nem erv termeszetesen a keziras mellett, habar en szeretnem, ha a gyerekem megtanulna folyoirassal irni.

"A hittan (erkölcstan, stb) pedig igenis fontos tantárgy."
Erre az ostobasagra inkabb nem is reagalok semmit.

@meow?: A meghatalmazás tartalmi lényege a folyóírás?

@Kinai cuccok blog: Igen, mert a blogger sem nézett utána rendesen.

@meow?: "higyjen"

Higgyen.
Biztosan a billentyűzet okozza a problémát, folyóírással tudnád.

@rnz: 'Remélem nem kezdődik el itt is a "sötétedés" '

A sötétedés folyamatban van. Folyóírás közepette.
Jó reggelt!

@DAnna: egy áramszünet miatt éhenhalna a D család

@Tweed: Ne már, és nálad mindig van kovász, hogy ha jön egy G3-5 ös vihar, akkor tudjál kenyeret sütni? Ultimate érv. LOL Amúgy a zombi apokalipszisre is fel kellene ám készülni!

@totti1987: ezt megírnád a b1 és vincent meg a többi mai gyűlölködő blogotokon is?

@dr. mesterséges színezék:

Kauzalitásbeli hibákat ejtettél.

Egyáltalán nem a kézírás tudása vagy nem tudása az oka az oktatás problémáinak és eredménytelenségeinek, és a "búvalbaszottsághoz" sincs köze.
Nyilván hiba, ha CSAK EHHEZ ragaszkodnak, de hogy félre kéne dobni, és megint csak egy kiragadott dolgot adaptálni nyugatról, aminek a végkimenetelét nem ismerjük, a legnagyobb ostobaság.

@John Nethem: Nem is mondtam, hogy oka. Olvasásbeli hibákat ejtettél. Valószínűleg az írás jobban megy.

@VaradiJanos:

No igen :-)

Ezért nem szabad internetes orvosi tanulmányokból gyógyítani magunkat, mert belehalhatunk egy nyomdahibába !

@VaradiJanos: Szó sincs róla. AZ, hogy egyes eljárásokat nem használunk a mindennapi életben, még nem jelenti azt, hogy el is felejtettük őket.
Ez az egész mizéria azért van, mert
1. Egyesek nem figyeltek, és marhaságokat terjesztek arról, hogy Amerikában pl. nem írnak kézzel. Írnak, csak éppen a gyerek bármilyen ákombákom betűkkel választ adhat a kérdésekre, ha kézzel ír, és nem fogják neki aláhúzogatni, hogy nem jó, mert az "a" betű nem elég kerek.
2. Mások meg be vannak gyöpösödve, és azt hiszik, hogy a többiek is. Ők azok aki csak "vagy vagy" fogalmakban tudnak gondolkodni, és úgy vélik, hogy aki alkalmazza a modern technikát, az mindent elvet, ami hagyományos. Ebből levonják azt az idióta következtetést, hogy ha ő szeretnének hagyományokat őrizni, akkor utálniuk kell a modern technikát, és megvetni mindenkit, aki alkalmazza.

Az USá-ban nem a kézírás elsajátítását tették fakultatívvá, hanem a folyóírásét. A posztoló nem tudott volna rendesen utánanézni a dolgoknak?

@Kinai cuccok blog: mert rosszul tudja, nem nézett rendesen utána.

@dr. mesterséges színezék:

Még hogyan lehet máshogy értelmezni ??

„A folyóírás tanítását a gépírás fontossága miatt mellőzni vágyók ezzel az erővel azt is mondhatnák, hogy az autók elterjedtté válása miatt felesleges megtanulni járni” – válaszolja a folyóírást az abakusszal való számoláshoz hasonlítók érveire Csépe Valéria neurokognitív fejlődéssel foglalkozó pszichológusprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia Agyi Képalkotó Központjának csoportvezetője. Hozzáteszi azonban, hogy a kézírásnak a szövegalkotási készségre, a nyelvi emlékezetre, a mélyebb összefüggések felismerésére a gépeléssel szemben gyakorolt többlethatását nehéz bizonyítani. Például mert nem lehet a kísérletekhez olyan résztvevőket toborozni, akiknek egyik csoportja csak kézzel, míg a másik csak klaviatúrán tanult írni.

Egyre biztosabbnak látszik ugyanakkor, hogy a manuális és digitális írást kísérő agyi tevékenységek között hasonló lehet a különbség, mint az emlékezeti teljesítményben az inkább a folyóírásra hajazó felidézés és az inkább a gépelést idéző felismerés között. A nevek, tárgyak, események aktív felidézése során összetettebb agyi folyamatok zajlanak, mint akkor, amikor valakinek csak azt kell felismerni, hallotta-e, látta-e, átélte-e azokat. Egyelőre nincs elég adat arra vonatkozóan, hogy pontosan miben és milyen mértékben tér el a gépelés és a folyóírás során részt vevő agyi hálózatok működése, az ma már biztosnak látszik, hogy a kézírás lényegesen kiterjedtebb agyi hálózat működését igényli. A nagyagykéregnek a mozgásért és a nyelvi funkciókért felelős hálózatain kívül a mozgáskoordinációban és az egyensúly-érzékelésben fontos kisagyi területek is jelentős szerephez jutnak. Egy 2012-es, a betűk szavakká fűzését már elsajátított óvodásokkal végzett kísérletből az is kiderült, hogy az olvasás agyi hálózatát csak a kézírás mozgósította, vagyis csak azoknak a gyermekeknek ment könnyebben az olvasástanulás, akik kézzel tanultak írni. A gépelni tudó gyerekek ugyanonnan startoltak, ahonnan azok, akik egyáltalán nem ismerkedtek még az ábécével.

Finnországban csak a folyóírást mellőzik, a nyomtatott betűket ugyanúgy megtanítják, míg a franciáknál visszakoztak, és újra bevezették a folyóírás tanítását.

@John Nethem: Szóval fogtak pár olyan óvodást, akik már tudtak írni, és nem tudtak még olvasni? Ez eléggé fura, főleg, mivel így fogalmaz: "a betűk szavakká fűzését már elsajátított óvodásokkal". Aki a betűket szavakká tudja összefűzni, az az egymás után rakott betűkből meg tudja állapítani, hogy az melyik szó. Ez eléggé érdekes kísérlet lehetett.

@Tamáspatrik:
Európában is nagyon szép edényeket, szobrokat, freskókat készítettek. Több ezer jel tudása nélkül. Sőt a középkorban alapvetően írástudás nélkül.

Iparban meg mindent a nyugati civilizációtól vettek át.

Az a keziras, amit az elsosoknek tanitanak, az felesleges. De maga a folyoiras nem. Vagy mondjuk a bankkartyat is nyomtatott betukkel irjuk ala? Meg tizeneves voltam, amikor elottem a bankban ezt egy ficko eljatszotta...

@Nick a banya:
A saját neved megtanulhatod folyóírással.
De máshol nagy szükség nincs rá.
Nekem pl. ronda a kézírásom. Ha azt szeretném, hogy 2 hét múlva tudjam, hogy mit írtam le nyomtatott nagybetűzök. És nem írok lassabban úgy sem.

@Nick a banya: Amit az elsősöknek nálunk tanítanak, az a folyóírás. Amit mindegy milyen betűkkel írsz (akár nyomtatottal is), az a kézírás.

@Stenonis: izles dolga, mondjuk en szepen irok; es a mai napig szivesen irok kezzel. Most pl. nyelvet tanulok, jol jon. Jobban rogzul-nekem. Az egyetemi jegyzeteim is igen kozkedveltek voltak.
Anyukam nem tanult tovabb, a mai napig folyoirassal ir, ala is. Na, azt siman produkalom, persze irasszakertonel megbukna azonnal, de nem hamisitok okiratot.

Kicsit off, de erdekes: itt Svajcban a gyerekeket elsoben hagyjak hallas utan irni, es minket is arra kernek, ne javitsunk ki semmit, csak hagyjuk oket annyit irni, amennyit akarnak. Eleg vicces hazi feladatok szuletnek :)

@DAnna: akkor az a folosleges. a betut irjanak, ne szabalyos kort korzovel... a b siman lehetne ilyen, nem kell cifrazni, kapcsolni ezt is lehet, f szinten, s a tobbi.

@DAnna: Háát, szerintem meg egyszerűbb azt a pár sort gyorsan lefirkantani, és vinni a papírt, mint pl. baszkurálódni a telefonon az érintőbillentyűvel...

@John Nethem: Post hoc ergo propter hoc?

Nem. "Csak" felesleges energiák mennek valamibe abban az időszakban, amikor az ember a legfogékonyabb volna hasznosabb ismeretekre/készségek elsajátítására.
Szóval nem a folyóírás MIATT marad le a magyar nebuló és nem a folyóírásTÓL lesz depressziós, csak a folyóírás elhagyása sem eredményezi ezeket, viszont annyi BIZTOS, hogy folyamatos jelenben mások előrébb vannak, mint mi, akik ezt erőltetjük.

Lehet, hogy pártucat év múlva majd jól megbánják a "mások", hogy nem erőltetik, de mi már most bánjuk, hogy a múltnak tanítunk.

@dr. mesterséges színezék: senki se állította, hogy mindig és mindenhol azt kéne használni, vagy, hogy ez egy hatékony eszköz lenne. Egyébként - tudtommal - főleg azt nem bizonyította senki, hogy nem problematikus a kihagyása, mivel sehol se lépték meg ezt egyelőre.
Ahogy a posztban is írta a szerző a finommotoros gyakorlásnak bőven az írástudás tényleges hasznán túlmutató fontossága is van. Plusz azért ne dobjuk már ki teljesen az emberi kommunikáció alapképességeit, írás-olvasás-számolás.
A finommotoros cuccra egyébként egy nagyon eklatáns példa a lépcsőzés és a vizelet-visszatartási képesség összefüggése.

@közép dunántúli régió: "A posztoló nem tudott volna rendesen utánanézni a dolgoknak?"

Válaszolok a költőire: nem, Göbölyös N.L. soha, semmire.
Itt legalább nincs alternatív olvasata a problémának, ez ennyire egyszerű kérdés.

@John Nethem: "Egyre biztosabbnak látszik ugyanakkor, hogy a manuális és digitális írást kísérő agyi tevékenységek között hasonló lehet a különbség, "

Ez egy percig sem kérdés. A klaviatúra használata - hacsak nem gépel valaki "anyanyelvi szinten", vagy úgy, mint egy gépírónő - rontja a koncentrálást, energiát visz el, ezért gépen jegyzetelni messze kevésbé hatékony, mint papíron.

@Gekko: Ne már, és nálad mindig van kovász, hogy ha jön egy G3-5 ös vihar, akkor tudjál kenyeret sütni? Ultimate érv. LOL Amúgy a zombi apokalipszisre is fel kellene ám készülni!

Képzeld nincs kovászom, de ugye már minden árammal működik és ha van egy áramszünet, akkor megette a fene a kenyeret is. Sok helyen ahol net szükséges a munkához és a szolgáltató karbantartást végez és emiatt nincs net már az is komoly bonyodalmakat tud okozni. Ezek nem olyan szélsőséges esetek, mint amit megemlítettem a mágnesesvihar kapcsán.
LOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOL

@Before: ": senki se állította, hogy mindig és mindenhol azt kéne használni, vagy, hogy ez egy hatékony eszköz lenne. "

Én is jártam iskolába, a lányom is és a fiam is, és bizony olyan faszságon múlt/múlik a nap hangulata, mint hogy hogyan volt/van kötve a t az n-nel, és utóbbi háta elég szépen gömbölyödik-e.

Szóval lehet, hogy nem hatékony, de legalább olyan hangsúlyos, mint amennyire felesleges.

@Tweed: Velem többször fordult elő az elmúlt években, hogy se nálam nem volt toll, se a társaságban, mint az, hogy se wifi, se akárhányG.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem táncol a civilizáció pengeélen, mert nagyon is, de abban a papírra írás kikopása a sokadik tényező.

A James Burke-féle Összefüggések 1., bevezető része (The Trigger Effect) éppen ezt feszegeti egy banális hiba által okozott kapitális áramszünet kapcsán. A megoldás: föld és eke. Azt én teszem hozzá, hogy meg némi Mad Max tanulmányok.

@dr. mesterséges színezék: Namost ennek mi köze a témához? Minden tantárgyra jutnak inkompetens, faszkalap tanárok, de még ezek hiányában is el kell sajátítani egyes képességeket, nem igazán értem, miért pont ez lenne kiemelendő a tömegből? Szolmizálni is meg kell tanulni, meg kört rajzolni a körzővel, oszt, ha nem megy, máris el van baszva a napod.

Soha, sehol, senki nem akarta kihagyni a tantervből a kézírást - ezért nincs is kontrollcsoport a vizsgálathoz, hogy milyen lenne, ha valaki csak gépleni tudna.
A zsinórírást hagyják el, amikor egy szót egy egybefüggő vonallal írsz le, és helyette nyomtatott betűkkel tanítják a kézírást.
Ami ugyanolyan szépen fejleszti a finommotoros készségeket, viszont gyorsabb, jobban olvasható, kevésbé csúszik szét olvashatatlan kriksz-krakszokká az idő előrehaladtával, és jobban ajsználható digitális vagy féldigitális környezetben.
Tehát csak előnye van a zsinóríráshoz képest.
Ész nélkül ragaszkodni a zsinóríráshou pont olyan, mintha újra bevezetnénk a logarlécet, mert jajmilesz ha áramszünet lesz és pont lemerül a számológép meg az okostelefon is egyszerre, és milyen jól fejleszti a gyerekek ujjait a logarléc tologatása.

Ha például a poszter a folyóírás gyakorlására (tökéletesen gömbölyített betűk!) fordított időt inkább a szövegértési készségei csiszolásával töltötte volna, minden bizonnyal nem bolgot volna ekkora zöldséget.

@Before: Meg kell tanulni szolmizálni? Tényleg?
Kodály nemzete nem tudja elénekelni a saját himnuszát, és zenei sulisokon kívül csak az tud zenélni, akinek az a hobbija.
Szóval meg KELL tanulni szolmizálni?
Minek is?
Hogy el legyen baszva a nap?

@croc: Ennyike.

@dr. mesterséges színezék: (pedig vágyom egy logarlécre)

@dr. mesterséges színezék:

Én nem vagyok ellene a számítógépnek, a kütyüknek meg a fejlődésnek. Csak belegondolok olyan szituációkba amikkel már szembesültem a munkám során (áramszünet, net működésképtelensége) illetve olyanokba amik akár előfordulhatnak az életben.
Kicsit eltérek a tárgytól, mert azt is észrevettem, hogy emberek annyira beleszerelmesednek a kütyüjeikbe, hogy az utcán megfeledkezve magukról azt nyomkodják, hallgatnak rajta zenét stb.
Ahol sétálnak a környezetükben meg nem figyelnek semmire, se embert, se fát, se madarat, se az autókat se tömegközlekedési eszközöket. Ez nagyon durva, már-már hívő zombikként bámulják és nyomogatják azt a vackot. Pont múlt héten gázolt el a HÉV egy lányt emiatt.

@DAnna: Az olvasás és az írás két külön specifikum az agyban, számos átfedéssel.

@DAnna:

Amit kézzel írnak az MIND KÉZÍRÁS !!!! Attól kézírás :-)
Mint ahogy van "FOLYÓÍRÁS" betűkészlet számítógépre is, de azt gyakorlati értelemben nem nevezzük mégsem folyóírásnak, hanem sima "GÉPi"-nek, ami folyóírással készült.

@Tweed: Akad, aki a kocsijába szerelmes, és azért vezeti, hogy vezethesse; más nem azért öltözik fel, mert elmegy otthonról, hanem azért megy ki, hogy kiöltözhessen valahová - az irracionalitásokkal nem tudok mit kezdeni: ami nem érint, azzal nem (nagyon) foglalkozom.

10 érv a kézírás fontossága mellett

1. A kézírás, folyóírás sokkal összetettebb és több képesség és készség együttes alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás.

2. A folyóírás tanulása során erősödik a kéz és a szem összehangolt mozgása, fejlődnek az agyi idegpályák, a térérzékelés, az íves mozdulatok, a csukló és ujjak mozgása révén a kéz finom-motoros mozgása. Javul az ábrázolási készség, a fékezés és lendület folyamatos váltakozása révén a ritmusérzék.

3. A kézírás nagyobb kognitív kihívást igényel, agyunk több területét dolgoztatjuk egyszerre, egyidejűleg figyelünk a szöveg tartalmára és a formai kivitelezésre.
A kézzel írt levél vagy fogalmazás elkészítéséhez sokkal összetettebb és koncentráltabb gondolkodást szükséges. Megkomponáljuk, előre átgondoljuk a szöveget, hogy legyen eleje, vége és mondanivalója, figyelünk közben a stílusra, a szóhasználatra és a helyesírásra. Emellett pedig gondot fordítunk az írás külső megjelenésére és formai kivitelezésére, hogy az olvasható, áttekinthető legyen, ami térbeli orientációt és esztétikai érzék dolgoztatását igényli.

4. Kézíráskor nem javítgatunk, törlünk és formázunk utólag, mint a számítógépen. Mi vagyunk a helyesírás ellenőrző, a szinonimaszótár és szövegszerkesztő egyszerre. Ettől lesz az írásunk a leírás pillanatában végleges, „kőbe vésett”, felelősségteljesebb. Ha javítani, módosítani akarunk valamit, annak nyoma van (áthúzás, satírozás).

5. Aki kézzel ír, annak jobb a memóriája és többet gondolkodik. Amerikai felmérések szerint, akik nem írnak kézzel, nem fejlődik az emlékezőtehetségük. Éppen mert a kézírás annyira összetett agyi tevékenységet igényel, sokkal jobban bevésődik, amit leírunk.

6. Kimutatták azt is, hogy a kézzel írók sokkal kreatívabbak, hiszen az alkotókészség nagyban függ a memóriától.

7. A kézírás fejleszti a verbális kifejezőkészséget, a kommunikációt, a szép anyanyelv megőrzését.

8. A kézírás folyamata egyfajta elmélyült, meditatív állapotot hozhat létre, amely lehetőséget nyújt arra, hogy lelkünk belső, mélyebb rétegeivel, Bölcsebb Énünkkel kerüljünk kapcsolatba, és válaszokat kapjunk egyes kérdésekre, megoldást találjunk a problémáinkra.

9. A kézírásunk rendkívül személyes és egyedi, mint az ujjlenyomat. Kézírásunk visszatükrözi személyiségvonásainkat, lelki állapotunkat, hangulatunkat, sőt a személyiségünk fejlődése, illetve érzelmi és hangulati állapotunk változása is nyomon követhető a különböző időpontban keletkezett írásminták összehasonlításával.

10. Ahogy személyiségünk hat kézírásra, úgy az írásunk is visszahat ránk. Vagyis kézírásunk tudatos megváltoztatásával változtatni tudunk személyiségünkön. Ezen alapul a grafoterápia és a grafokontroll személyiségfejlesztő és gyógyító ereje.

@jacint70: Ki mondta neked, hogy a listát is telefonon írjuk? Na, látod ez a baj. A logikus gondolkodás teljes hiánya.

@Tweed: Abból, hogy egyesek beleszerelmesednek egy kütyübe, még nem következik az, hogy az egész informatika marhaság. Megint csak a logika teljes hiánya.

@DAnna: Hol írtam, hogy telefonon írod a listát?
Amit ki akartam fejezni, az az volt, hogy jó néhány dolog sokkal egyszerűbb papír-ceruza alapon, mint kütyürészve, ahhoz meg kell a kézírás...
A minősítés a minősítőt minősíti...

@croc: Hiba írod, látod, hogy egyik része nem érti, a másik része meg nem akarja érteni. És ez az élet minden területén jellemző. Ők úgy boldogok, ha sötétek és erőszakosak.

@Tweed:
No igen....
Ha a bank-kártyával rendszerhiba miatt nem fizethet az ember, és nincs nála semmi készpénz, akkor ugye mit tehet ?? Sztornó az egész vásárlás.... Vagy alternatívként mindig hord magánál pénzt is.....
Ugyanígy van az írással is....
Hányszor de hányszor hallom mostanában akit nem lehet elérni telefonon: jaj, mert éppen lemerült a készüléke..... Amikor a telefonszámokat is ott tároljuk, mindenféle "agyi" tárolás nélkül, így aztán teljes mértékben a "kütyüre" vagyunk ráutalva....
Amikor megjelent a CD lemez, meg a DVD, elképesztő örömmel jelentették be, hogy az ott tárolt adatok 100 évig is ellesznek és hozzáférhetők... Jó beetetés és naív ígéret volt: alig bírnak 5 évet, és egy kicsi karc már az egészet trapára teszi. Ehhez képest a szalagos tárolás is jobb, mert ott csak az adott kis sérült szakaszt kell kivágni......
No persze a rómaiak sem tudtak folyóírással, mégis egész jól elvoltak..... A folyóírás csak egy olyan plusz, ami a gyorsabb írást teszi lehetővé, sok esetben a visszaolvasás sérelmére...

Egyébként megfigyelhető, hogy bizonyos írássebesség után már a betűösszekötés ugyanúgy megszűnik, és a betűk egyenként kerülnek lejegyzésre, vagy a másik véglet a "privát" gyorsírás kialakítása, ahol a folyóírás egy hosszú hullámszerű írás itt-ott kiugró stilizált jellel, ami az írója számára utalás az oda gondolt betűre. De mivel ez egyedi és 60-70 %-ban ad-hoc, ezért a visszaolvasása mások számára szövegkörnyezetből történő következtetés révén működik, már ha működik, illetve a leírójának is rendszerint fejtörést okozhat, mit is írt le.

@dr. mesterséges színezék: Ez igaz !!! :-)
A magyar gyerekeknek túl sok a teher és túl sok a követelmény. A POROSZ oktatás ráadásul a folytonos és nem konzekvens tananyagváltozással csak tovább de-stabilizálja a szerezhető tudást, a kényszermegfelelés felületessé teszi a tudás hasznosítását, hovatovább feleslegesnek érezteti.
Bár azért , amikor az ismerős arról beszél, hogy a magyar általános iskola tudásával simán vette az angol középiskolát , néha elgondolkodtató.

@DAnna: "Abból, hogy egyesek beleszerelmesednek egy kütyübe, még nem következik az, hogy az egész informatika marhaság. Megint csak a logika teljes hiánya."

Már elnézést, hol írtam én azt, hogy az egész informatika marhaság? Legyen szíves keresse már meg.
Amit írtam az pont nem a logika hiányára utal.

Személy szerint hasznos dolognak tartom a folyóírást, és bizony van gyerek, aki sokkal szívesebben tanul írni, mint rajzolni (abban ügyetlennek érzi magát, nem érdekli, míg az írás igen).
Igaza van annak, aki azt mondja, régebben írástudás nélkül is rengeteg gyönyörű kézműves dolgok készítettek, de rengeteg mindenhez használták is a kezüket: faragás, varrás, fonás, szövés, termények és állatok feldolgozása (tollfosztás, csépelés), kötözés, gombolkozás (nem volt tépőzár, cipzár, patent). Szabad idejükben művészi tevékenységeket is végeztek akár (furulyafaragás, díszítés, hímzés). Azaz volt alkalma ügyesedni a kéznek.
Ajánlom még figyelmetekbe az alábbi cikket a folyóírással kapcsolatban: index.hu/tudomany/2015/09/08/iras_keziras_folyoiras_oktatas/

@maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző: Nagyon sok mindent nem tudsz te még, és már!

@indapass:

Jól mondod :-)

A mai gyerekeknél lassan a tornapadon való végigmenetel is problémákba ütközik a stabil egyensúlyérzék hiánya miatt. Ma nem másznak fára, ma alapból - főleg szülői hibából - inkubátorban nőnek fel, ahol a természet dolgaitól és veszélyeitől óvják őket...... miközben például Dániában az újszülöttre is csak akkor adnak sapkát , ha már nagyon muszáj, máshogy sajnos nem lehet edzeni sem a testet, sem a lelket, de még az agyat sem: csak a folyamatos használatával.

@Nancsibacsi: "a fennmaradó időben lehet értelmes dolgokat tanulni": konkrétan mennyi lesz az a fennmaradó idő? hint: olyan kevés, hogy nem számít.

igazából nem a folyóírást kellene eltávolítani, hanem azt a hülye hozzáállást, hogy a gyereket mindentől meg akarjuk védeni. anno mi is megtanultunk írni elsőben, a mai gyerekek se hülyébbek, tehát ők is megtanulnának, ha ez lenne a kötelező penzum.

A folyóírás elsajátítása és alkalmazása ahhoz hasonlatos, mint amikor nem a TV-ben, készen kapott mesét lát a gyerek, hanem csak FELOLVASSA a szülő, és a gyerek ELKÉPZELI az egész mesevilágot és a szituációt, és számára van egy szabad mozgástér. Ezért nem unalmas másnap sem ugyanaz a mese, hiszen másnap már másKÉP-pen lehet az egészet el-KÉP-zelni !!!!
Ezt semmisíti meg a film, amikor készen adja az egészet, és nincs már szabad szárnyalás, a KÉPZELET behatárolódott.

@Tamáspatrik: „folyóírás e logika alapján maradhatna, azonban kevésbé gyakorlatias,”. Viszont gazdaságos. Ismétlem magamat, Folyóírás. Leteszed a tollat a papírra, és leírsz egy nyolc betűs szót. Nyomtatott betűk, leteszed a tollat, írsz egy betűt, átpozícionálsz, leírsz még egyet, átpozícionálsz… Mondom mindezt úgy, hogy túl vagyok a redisz tollas, tusos képzésen.

@DAnna: ettől függetlenül az informatika jelenlegi trendjei kb. mind marhaság.

@DAnna: "csak éppen a gyerek bármilyen ákombákom betűkkel választ adhat a kérdésekre, ha kézzel ír, és nem fogják neki aláhúzogatni, hogy nem jó, mert az "a" betű nem elég kerek.": ebben meg az a tévedés, hogy nálunk sem húzzák alá matekórán az a-t, ha nem elég kerek, csak írás órán teszik. nekem sose szólt egyik tanárom se, hogy hogyan írok, amíg normálisan el tudta olvasni.

írónia: on

Én már ott kiakadtam, hogy nem a kőbevéséssel kezdik, utána agyagtábla, majd lúdtoll.
Erre mit látok, rögtön grafitceruzát használnak.
Azért megkéne tartani historikus rendet, nem rögtön a legmodernebb módszerekkel kezdeni.
Ha köbevésésel kezdenénk, biztos több és jobb szobrászunk lenne.

írónia: off

A szövegértés is biztos jobb lenne.

@Aztapaszta:

Miért ne !!! HA elég kicsiben megoldható, akkor nem kell mázsás köveket cipelni, elég csak fél kilónyi rizsszem :-)
www.erdekesvilag.hu/elkepeszto-mikroszkopikus-alkotasok/

@Stenonis: Nem jó a logikád, a rajzkészség és a szép folyóírás készség ugyanaz... én kétféle stílusban is tudok írni, állítólag szépen rajzoltam. Ma az egyetemi hallgatók jó része képtelen egy problémát, egy tárgyat, egy megoldást lerajzolni, az írásuk olvashatatlan. Jóindulat kérdése, ha nem kap ezért elégtelent. Az iparban is kell a jó rajzkészség egy használható kézi vázlathoz. Elég gyakori dolog az ilyen, nincs idő CAD tervezővel rajzolgatni

index.hu/mindekozben/poszt/2017/10/23/itt_a_robotujj_ami_helyettunk_huzogatja_oldalra_az_embereket_tinderen/

@John Nethem: Irásod lementettem...:) Nagyon jó összefoglaló.

Hm.....

Azért a józan ész sem adja föl...

webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:5oYo1yiBo0MJ:kerjtanacsot.blog.hu/2011/07/18/irastudatlanok_kora+&cd=9&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&client=firefox-b-ab

Az amerikai és az európai hozzáállás különbözőségét jól példázza a GYÓGYSZERek alkalmazása:

Míg Amerikában bármilyen gyógyszer bevezethető és addig használható, amíg ki nem derül róla, hogy káros.
Ezzel szemben Európában akkor lehet csak bevezetni egy gyógyszert, ha kiderül róla, hogy nem káros...

Igen! Meg kell szüntetni a kézzel írást. Első lépésben. Utánna az olvasás is teljesen felesleges.... jöhet a fára mászás megtanulása....

@John Nethem:

"Míg Amerikában bármilyen gyógyszer bevezethető és addig használható, amíg ki nem derül róla, hogy káros."
Nem, ez nincs így.

www.fda.gov/AboutFDA/Transparency/Basics/ucm194949.htm

A folyóírás elhagyása amúgy nem jó dolog - mondjuk feltéve, hogy tényleg nem arra vagyunk berendezkedve, hogy hamarosan már csak billentyűket nyomkodunk illetve érintőképernyőket tapizunk, vagy csak szóban kommunikálunk "írásban" is, mert egy hangfelismerő rendszer majd jegyzetel helyettünk). Egyrészt a folyóírás koordináltabb mozgást igényel (szem-finommotorikus mozgások), amik egy rakás más tevékenység esetén is jól jönnek - már ma is kiütközik, ha megnézed a mai tizenéves-korahuszas korosztályt, hogy nagyságrendekkel több a kétbalkezes ügyetlen ember, akinek egy gomb felvarrása is kihívás, illetve pl dívik a cipőfűző nem megkötése, mert vicces, de van olyan ismerősöm, akinek a 16 éves lányát amikor megkérdeztem, hogy miért nem köti be a cipőjét, azt a meglepő választ adta, hogy mert NEM TUDJA, túl bonyolult dolog az neki...

Másrészt a folyóírás jóval gyorsabb, és "gazdaságosabb", mint a nyomtatott betűk kézzel írása. A nyomtatott betűk formája valóban - de ez is csak megszokás miatt - "olvashatóbb", de ez leginkább annak köszönhető, hogy a "nyomtatott" latin betűk formája akkor alakult ki, amikor még nem papírra tollal írtak az emberek, hanem kőtáblákba vésegették a dolgokat, ahol igen körülményes görbe vonalakat vésni (ugye mindenkinek megvan, hogy az "U" betű kb azóta létezik, amióta írnak az emberek rendszeresebben papírra tintával, amíg csak viasz- vagy kőtábla volt, mind a V, mint az U hangzót V betűvel jelölték...). Kézzel viszont a szögletes mozgások nehezebbek, sőt, sokkal hamarabb elfáradnak tőle az izmok-ízületek.

Ha valaki a gombfelvarrós állításomra azzal jönne, hogy de hát arra majd ott van a szakember, hát nem. Van olyan nehézségű munka, amihez valóban kell (pl egy teljes ház bevezetékeléséhez villanyszerelő, egy ruha megvarratásához vagy igazításához szabó), de azért ENNYIRE ne degradáljuk le magunkat kizárólag aludni, enni és sz*rni tudó gyámoltalan véglényekké.

@α Ursae Minoris:

JOGOS !!!!

@bkkzol: "Utánna az olvasás is teljesen felesleges"

Valamennyire bármennyire is nevetségesen hangzik, kb kezdünk efelé is haladni, hogy a hangjelölő írás (és ennek olvasása) is kezd visszafejlődni. A legújabb használati utasításoknál már a piktogramok és ábrák simán túlerőben vannak a szöveges leírásoknál, és a fiatalok is egyre kevésbé kommunikálnak írott szavakkal, annál inkább emojikkal meg animgifekkel.

Fahrenheit 451..................

@Void Bunkoid: A folyóírás ugyan rendkívül gazdaságos, viszont nem lehet elolvasni. Én legalábbis még a sajátomat sem igen tudom. Ha valamit fel akarok jegyezni, azt nyomtatott betűkkel teszem.

Volt időszak a történelemben, amikor az írás csak a kivételezett réteg tudománya volt.Oszt jött olyan korszak, amikor a nép tovább élt, de az írott szöveget nem tudták elolvasni egészen addig, amíg meg nem találták a rosettei követ. Kell nekünk ez? Mert mi lesz, ha utánunk már nem találnak ilyet?
Mi a biztosíték arra, hogy minden embernek lesz és kell számítógép, okos telefon? Hiszen vannak akiknek élememre is alig futja. Nekik nem kell tudni írni, és nem kell tudni elolvasni az írást?

Számomra hihetetlen, hogy ennyien védik a folyóírást. A modern munkához és élethez egyszerűen nem szűkséges, de mi ragaszkodunk hozzá. Én pld. soha nem használom, szinte fáj, ha megpróbálom,
Sajnos ez az oka, hogy Magyarország ennyire le van maradva a fejlett országoktól. Aztán pedig megy a sírás-rívás, hogy miért csak ennyi a fizetés... :-(

@látjátok feleim szümtükkel:
Nem lehet, hogy azért nem futja nekik ételre sem, mert töménytelen hülyeséget tanultak használható tudás helyett?
Próbálnának dolgozni, de már egy valamirevaló ácsnak és kőművesnek is E-mailban kell ajánlatot adni, nem sajtfecnin, folyóírással. Persze ha valakinek az az álma, lehet konzerválni a szegénységet, de szerintem ezért küzdeni BŰN.

@Spdx: szűkséges... ahha...

@Spdx:

Már megbocsáss, ha el akarod felejteni, megteheted.
Senki nem gátol meg ebben. És nem a folyóírás ismerete vagy nem ismerete a lemaradás fokmérője, hanem hogy az ÚJAT kevésbé honosítjuk.
Nyilván, egy betanított munkásnak, aki a gép mellett csupán egyetlen munkafolyamatot csinál napi 8 órában, semmi szüksége írásra, nyomogatja a gombokat és kész... Aztán hazamegy, rárivall az asszonyra, aki hozza a kaját meg a sört az addigra már tv előtt döglő urának..... Oda tényleg fölösleges ....

De vajon egy ruhatervező, egy belsőépítész, egy építész, egy gépészmérnök , egy dizájner vagy éppen grafikus meglehet-e írás nélkül ?
Mivel nincs gondolatátvitel - vagy legalábbis még nem működik - így szükséges a gondolatokat olyan hordozó eszközre ráültetni, ami képes távoli kommunikációt is lebonyolítani, kellően jó hatékonysággal. Ez pedig jelenleg is még a legalapvetőbb és legprimitívebb megoldás: a papír és amivel képesek vagyunk arra írni.

Az általunk ismert latin folyóírás valójában a római időkből ered, amikor is szükségesé vált egy gyors jegyzetelésre alkalmas írásformára azon esetekben amikor szükségtelen volt a nyomtatott szépírás. Ekkor alakult ki a gyors "futó" (innen a latinból az angol kifejezés "cursive"), egyszerű írásforma ami leginkább úgy nézet ki, mint amit az orvos karmol a receptre. Minden volt csak szép nem.
Mindössze alig néhány évszázada jelent meg az igény egy szép folyóírás formára. Ennek köze nem volt már az eredeti funkcióhoz és inkább kalligrafikus írásnak tekinthető. Hazánkban lényegében ennek egyik fajtáját tanuljuk az iskolákban.
A baj csak az, hogy ehhez némi velünk született művészi képesség is kellene ha a "nagy könyv" szerint szeretnénk elsajátítani és megtartani ezt a kalligrafikus írást, az pedig nem mindenkinek adatik meg. Vajon hányan tudnak írni olyan betűkkel, mint ami az általános iskolában tanultak?

A folyóírás iskolai megtanulása azért fontos, mert így lesznek az alapok egységesek, és a lényegi formák UNIVERZÁLISAK, amik elengedhetetlen részei annak, hogy az adott írást az adott nyelven más is nagyjából ugyanazon értelemmel visszaolvassa.

Egy szó mint száz:

Azért szükséges még megtanulni a folyóírást, mert a társadalom többsége MÉG használja. És aki nem tanulja meg, az gyakorlatilag kizárja magát abból a részből.
Ettől függetlenül viszont nem fontos használnia az illetőnek...

Ugyanakkor ha belegondolok, hogy ma már a mesterséges intelligencia mire képes, a magam részéről nagyon is jól jön egy olyan írás - történetesen a folyóírás - , ami egy titkosírásnak is beillő lehet, és kellően elgondolkodtatja a mesterséges intelligenciát is és kifoghat rajta, ha arra kerülne a sor ... :-)

@Spdx:

".. Én pld. soha nem használom, szinte fáj, ha megpróbálom, .."

Hm.... boldogok a tudatlanok, mert övéké a gondtalanság :-)

@John Nethem:
Örülök a boldogságodnak...

@Spdx:

Egy szóval sem mondtam, hogy gondtalan lennék...

Amerikában az ötven állam közül negyvenkettőben már teljesen eltörölték a folyóírás tanítását, csak a nyomtatott betűket oktatják. Tudni kell, hogy ott a különböző etnikumok, mexikóiak, kubaiak, egészen másként írnak, így óriásiak a különbségek a kézírásukban. Ezt igyekeznek azzal kiküszöbölni, hogy mindenki géppel ír. De ez nem jelenti azt, hogy a kézírás ki­kü­szö­bö­len­dő. Sőt!

@Bambano:

Így lesz aztán a GIZIKÉBŐL GŐZEKE ... :-)
no meg hogy ELVETETTE vagy ELVETETTE ?? Mert pl az sem mindegy..

ELVËTETTE vagy ELVETËTTE ( Ë = zárt "e")

@John Nethem:
Nagyon félreérted, hogy a kérdés miről szól.
Írásra természetesen szűkség van, sőt ez egyre inkább igaz! De a világ a fejlettebb technológiák felé halad, gőzerővel, ez pedig a digitális kommunikáció. Bárkinek, aki nem betanított munkás, erre lesz - sőt van - szüksége.
Természetesen néha kell kézzel is írni, erre ideálisak a nyomtatott nagybetűk.
Nem igaz, hogy folyóírásra ma szűkség van bárhol is. Még az extrém elmaradott magyar közigazgatásban is nyomtatott nagybetűvel kérnek mindent. Észtországban pld. be se kell menni a hivatalba, otthonról elintézhetsz bármit - és nem papíron! Én ezt választanám, és nem a sok órás sorban állást... Pedig 20 éve 50 évvel mögöttünk jártak.
Értem, hogy a papír a legprimitívebb kommunikációs eszköz az íráshoz, de attól még rohamosan szorul vissza - és ismételten, ha néha kell, a nyomtatott nagybetű bőven elég.

Bocsánat érte, de nem érdekel, hogy a lényegi formák univerzálisak-e. A folyóírás igenis nem kell ahhoz, hogy az adott írást az adott nyelven nagyjából ugyanazon értelemmel visszaolvassa bárki is. Ezt azért elég könnyű logikailag átlátni.

A számítógéppel való írásnak a feltétele az elektromos áram.
Mára már életveszélyesen ki vagyunk szolgáltatva az elektromos áram létének. Emiatt szintén veszélyes, ha nem tudunk kézzel írni.
Bármikor megtörténhet egy hosszabb áramszünet, millió okból kifolyólag és akkor mi van? Egy komplett nemzedék lenne írástudatlan, hiába tud gépelni, ezt én nem nevezném írástudásnak.
Önveszélyes és önpusztító az a társadalom, ahol hagyják azt, hogy az élet minden szegmensét kiszolgáltassák a gépeknek, elektromos áramnak.

@Spdx: Opszi, szűkség megint... elnézést érte, mielőtt egy intelligensen érvelő nyelvnáci ismét beleköt.

@Spdx:

Senki nem az írás szükségességét kérdőjelezi meg.
A folyóírás az elmúlt 2 ezer évben egy többnyire szükséges PLUSZ volt, aminek - mint írtam fönnebb - az ismerete azért szükséges, mert a TÁRSADALOM NEM HIVATALOS RÉSZE jobbára még azon kommunikál egymással.
És ha jómagam pl. a WACOM digitalizáló táblára írok, akkor is folyóírással írok, mert sokkal gyorsabb és majd a mögöttes szoftver értelmezi és átfordítja nyomtatott betükre.

@Spdx:

"..Értem, hogy a papír a legprimitívebb kommunikációs eszköz az íráshoz, de attól még rohamosan szorul vissza - és ismételten, ha néha kell, a nyomtatott nagybetű bőven elég..."

Egy frászt.
Amikor megjelentek tömegével a számítógépek, azt mondták, hamarosan eljön a digitális korszak és nem lesz szükség papírra.
Ez sacc. 30 éve volt... Azóta DUPLÁJA a nyomtatók által kiokádott papírok száma, nem is beszélve azokról az addig nem létező ezer oldalas KÖNYEVKről, amik a különböző futtatható programokat, operációs rendszereket írják le stb. .
Másrészről ahogy a "felhőben" tárolt adatokra leselkedő veszélyek töbszörösek, MANIPULÁLHATÓAK, a sima hétköznapi tulajdonosaik által ellenőrízhetetlenül....

Csak egy sima példát említenék... Még a kilencvenes években talán "A" hitelt akartam a bankszámlámra, de elutasítottak, hogy előzőleg valami hiteltartozásom volt. A meglévő, adott ban által kiadott PAPÍR alapú iratokkal tudtam visszamenőlegesen igazolni hogy nem vettem föl soha hitelt. Utánakajtattak, és elismerték a tévedésüket. Az adatbázisukban összekeverték a nevemet egy másik emberével. ...
Sebész ismerősöm egy megbeszélésen erősen kikelt , amikor arról volt szó az osztályon, - még a kilencvenes években ! - hogy azon túl csak számítógépen fognak menni az adatok. Kifejtette, hogy ő nem lesz hajlandó úgy műteni, hogy CSAK a számítógép adatai alapján döljön el, melyik lábát kell éppen a betegnek levágni .... A többszörös kontroll elengedhetetlen egy visszafordíthatatlan műveletben.

@Spdx: hülye

csak ido kerdese, hogy az ember hozza a formajat, es nekialljon kiirtani egymast. Az elso, ami a vilaghaborut megsinyli, az az internet lesz, legalabbis, ami a jelenlegi formajat illeti. Erdekes lesz majd latni, amikor a sok kvazi analfabeta lesi majd a megvenult irastudokat, akik meg tudnak irni, es kepesek lesznek lejegyezni az utokornak a jelen, es a kozeljovo hulyesegeit, megorokiteni a tudas jo reszet, es talan elgondolkoznak majd azon, hogy vajon ki szivatta meg oket ilyen cudar modon.

A kézírás nem fog kihalni soha. A művelt intelligens réteg sajátja lesz, hiszen segíti a fokozott koncentráció képességének kialakulását, valamint a finom mozgás, melyet e tevékenység végzése közben folytatunk, stimulálja az agyunkat.

@John Nethem: örülnék neki, ha amerika semmilyen témában nem kerülne elő pozitív, követendő példaként.

csak ido kerdese, hogy az ember hozza a formajat, es nekialljon kiirtani egymast. Az elso, ami a vilaghaborut megsinyli, az az internet lesz, legalabbis, ami a jelenlegi formajat illeti. Erdekes lesz majd latni, amikor a sok kvazi analfabeta lesi majd a megvenult irastudokat, akik meg tudnak irni, es kepesek lesznek lejegyezni az utokornak a jelen, es a kozeljovo hulyesegeit, megorokiteni a tudas jo reszet, es talan elgondolkoznak majd azon, hogy vajon ki szivatta meg oket ilyen cudar modon.

@Bambano: na, ezzel mélyen egyetértek...

@Bambano:

Abban teljes mértékben egyetértek, hogy nem kell majmolni semmiféle "FEJLETT"-nek gondolt/hirdetett társadalmat.
Viszont a magunk dolga eldönteni, hogy mit veszünk át és mire használjuk a MAGUNK jól felfogott érdekében. Ez a mi kötelességünk az utánunk jövő nemzedékeink felé.

@Spdx: "Nem lehet, hogy azért nem futja nekik ételre sem, mert töménytelen hülyeséget tanultak használható tudás helyett?"

Nem lehet.
Nagyon elvarázsolt vagy, ha így látod a világot. Vannak és mindig is lesznek emberek, akik képessége arra elég, hogy megtanulják leírni a nevüket, a legszükségsebb szövegeket, és tudnak olvasni, de nem biztos, hogy képesek egy számítógépen írni. Az anyagi lehetőségeket meg ezek szerint szintén szemellenzősen látod, pedig ha nem csak a felisúti stadijonyig mennél, hanem mondjuk a déli-keleti határmenti kisfalvakig, akkor látnád.

Egyébként meg szerinted a kézírás megtanulása mennyi ideig tart? Én egy félév után már elég jó tudtam írni, mert anno úgy tanították az iskolában, hogy karácsonyra írtunk, és olvastunk. No nem vastag regényeket, de gyerekeknek való szövegeket. A többi hét évben az írás segítségével meg tanultunk a nyelvünk szabályait alkalmazni. Az olvasható írás elvárás volt végig, de nem volt túlságosan nagy gond, ha valaki nem tudott szépen írni.

Az éveim száma alapján merem állítani, hogy az ember alapvetően vizuális gondolkodású ( persze ez nem azonos a tv, számítógép, telefon kombóval ), és az ismeretek elsajátítátásban a folyóírás sokat segít. Persze neked hiába mondom, mert mostanság az a menő, hogy a nép ne tanuljon, elég, ha a vezető párt, és annak hű seggnyalói tudnak írni-olvasni. Seggnyaláshoz nem is kell több. Meg egyébként birca sem tud írni, gondolom te sem, de neked minek is?

@John Nethem:

Kösz, minden szavaddal egyet értek, szinte a kezemből vetted ki a pennát. :D

@látjátok feleim szümtükkel:
Minden ember, aki képes írni, képes számítógéppel is írni - ugyanis az sokkal egyszerűbb. A kezelése már más kérdés, de ez is egyszerűsödik, bármelyik 10 éves képes rá.
Attól hogy csomó ember a legelemibb digitális képzést sem kapja (és sajnos nem is igényli), attól még gyerekkorban a hülyeségek helyett értelmes dolgokat tanítva nekik, munkaerőpiaci szempontból sokkal használhatóbbak lennének (ha ők is akarnák persze).

Az emberek nagyobb része alapvetően tényleg vizuális gondolkodású, ez mostanra már megegyezik a tv, számítógép, telefon kombóval. A célnak annak kellene lennie, hogy a passzív agyatlan befogadás helyett a használatot is megtanulják.

Sajnálom, hogy azt szeretnéd, hogy a nép ne tanuljon a modern életben hasznos dolgokat, hanem ragadjunk le az előző századi, mára lassan használhatatlan iskolarendszernél. Ez a lebutításhoz vezető út.

u.i.: a politikát így ide keverni nem jó ötlet. Pláne, ha a kérdésben ennyire extrémen a fideszes vonalat nyomod (jó volt 1000 évig, jó lesz most is)

@Spdx:

Ha nincs meg a motiváló tényező, akkor bármit megtanítani és megtanulni kínszenvedés, és nem adja a hozzáfűzött reményeket.
Lásd a magyarok nyelvtanulási problémáit. szeretnének, de valahogy nyögvenyelős az egész, és ahhoz képest, amennyit ráköltenek időben és pénzben, egyáltalán nem hatékony.

Ugyanez vonatkozik a kütyükre is.
3 éves kor alatt egyáltalán nem szabadna úgy kütyüt adni a gyerek kezébe, hogy afölött ő rendelkezhessen, és kíríjja magának, ha elveszik tőle... Használhatja, de ne az határozza meg az életét. Ahogy a korosabb gyerekeknek is erős IDŐBELI HASZNÁLATI KORLÁTOT kellene szabni, mert a TÁRSAS érintkezések látják a kárát. Gyakorlatilag elporlik a közvetlen szemtől-szembe való érintkezés, a testi kontaktus, és ha nem vigyázunk, minden a virtualitásba csap át, és a fiatalok is azon keresztül élik majd meg akár a szexualitást is, ami további elidegenedést és magányosodást von magával. Attól, hogy még vannak családok, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a család tagjai nem magányosak: hiszen az apa meccset néz, az anya egy főzőműsort egy másik tévén, a fiúgyerek valami mást és a lánygyerek is valami neki tetszőt. Lassan semmit nem tesznek közösen, és nem leszmit megbeszélni közösen....

Öveges professzor mondta még régen:
Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra.

És van egy ősi közmondás:
Csendes tengeren nem lesznek tapasztalt tengerészek.

És a kedvencem, Woody Allentől:
"Bármilyen egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta."

@Spdx:

@Spdx:

„…a gyermekeknek két dolgot kell adnunk: gyökereket és szárnyakat.
Gyökereket, amelyek tartást adnak, hogy tudják hová tartoznak, de ugyanúgy szárnyakat is, amelyek az egyiket a kényszereiről és előítéleteiktől szabadítják meg, a másiknak lehetőséget
adnak új utakat bejárni, vagy inkább repülni.”
Johann Wolfgang von Goethe

@John Nethem:
Nagyjából mostanra jön el az a korszak, amikor lassan tényleg nincs szűkség papírra. Más kérdés, hogy az emberek, pláne a hivatalok lassan változnak - és igazuk is van, nem jó úttörőnek lenni.

A többi dologban igazad van, csomó veszély van a felhő alapú rendszerekben. Viszont ennek nincs köze az eredeti témához, ha ilyen a világ, ehhez kell alkalmazkodni.

@John Nethem:
Egyetértek, szép gondolat

@jacint70: "A bevásárlólistát is begépeled?"
Igen, begépelem. Egész héten gyűjtöm, és bevásárlás előtt sorbarendezem - olyan sorrendbe ahogy a boltban vannak a termékek, majd kinyomtatom (de vihetném kütyün is, csak szerintem az macerásabb).

@Bambano: "konkrétan mennyi lesz az a fennmaradó idő"
Egy alapfokú nyelvvizsgára elég az az idő, amit elpazarolnak a folyóírás tanulásával Magyarországon. Tényleg semmiség :-D

@midnight coder: el lehet azt, csak elszoktál tőle, mert te is gépelsz, és egyszerűen kb olyan folyóírással írnod, amikor ritkán kell, mint amikor 5 év kihagyás után ráülsz egy biciklire.

@sdani: Gyakorlatilag bármi mást is meg lehet tanulni otthon. Annak mi értelme, hogy beszélgetnek valami magolós tárgyról - mittomén környezet ismeret - órán, mikor vissza azt kérik - sokszor szóról szóra - ami a könyvben be van jelölve? Környezet, töri, irodalom, stb - mind tanulható otthon, mert csak magolni kell. Matekot nem baj ha érti, de ami matek ma van a közoktatásban, arra simán lehet írni oktató programokat. Szóval végeredményben először gépelnie kell megtanulnia, utána meg programokból mindent, otthon.

@Nick a banya: "Vagy mondjuk a bankkartyat is nyomtatott betukkel irjuk ala"
Röhögni fogsz, de én úgy írom alá. A személyin is nyomtatott betűk vannak.

@John Nethem:
Egyébként te írtad az első (tényleges) érvet a folyóírás mellett
"Azért szükséges még megtanulni a folyóírást, mert a társadalom többsége MÉG használja. És aki nem tanulja meg, az gyakorlatilag kizárja magát abból a részből."
Ez az új generációkra egyre kevésbé igaz. Már a 30+ korosztály is Email-ban vagy slack-en szervezi az életét, Facebook-on folyik a közösségi életének nagy része (bár ezt én utálom). A fiatalabbakról ne is beszéljünk, le se lehet őket vakarni a telefonról.
Papír alapú levelet utoljára gyerekkoromban írtam, akkor is inkább poénból. Anyámmal telefonon beszélek. Ő is így beszél velem :-) Jegyzeteléshez elég a nyomtatott nagybetű. Nincs olyan ismerősöm, aki folyóírással írna bármit is.
Az egyetemen kellett utoljára sokat írnom, de csak azért, mert nem mindenből adták ki a jegyzetet. Manapság felteszik netre, és kész.
Szóval átgondolva, ez az érv már most sem áll meg.

A WACOM tábla meg azért nem egy tipikus beviteli eszköz, bár nagyon sok ismerősöm imádja - de ez egy szubkultúra.

@Nancsibacsi: :D
ma mar le se sz@rjak az alairast a kartyan, huszon 1-2 eve meg megneztek (ala kellett irni a fecnit)
Az enyem most ala sincs irva (ki kellett cserelni, es ellb@sztak a bankban, most ket kartyank van a ferjem nevere-most irjam ra az o nevet???, mikor egybe kerul a ketto sakkozhatunk melyik kie... a multkor a nemeteknel mondjuk kicsut ferfen neztek ram miatta es izgazolvanyt kertek...

@Nancsibacsi: Abszolút nem értek veled egyet. A tantárgyak legtöbbjénél fontos a tanári input: lényeges összefüggéseket emel ki, kérdésekre válaszol, érdeklődést méllyít el. Ha neked olyan tapasztalatod van, hogy mindenhol csak magolni kellett, akkor nagyon sajnállak, mert ez azt jelenti, hogy pocsék tanáraid voltak.

A gépelés ezzel szemben egy 100%ban mechanikus tevékenység, semmiféle külső inputot nem igényel, oktatása tökéletesen automatizálható. Arról meg nem is beszélve, hogy a társadalom viszonylag kis részének van arra szüksége, hogy valóban (!) képes legyen gyorsan vakon gépelni (mégha ezzel nem is értesz egyet). Erre értékes tanáridőt, felszerelést vesztegetni ostobaság.

@meow?: "Ekkor jon az, hogy felnott emberek nem kepesek megirni egy kurva meghatalmazast sablon nelkul."

:-)) Ez nagyon jó....

Komolyan, kedvem szottyant írni! Gyerekkoromban naiv regényeket írtam, több kötetnyi írásom van még meg, folyóírással. És jól olvasható, pedig ritka randa az írásom. Egy dologra azonban emlékszem, minden mondatomat megforgattam az agyamban mielőtt leírtam, alig van javítás a szövegekben.
A kézzel írás elhagyása - baromság. De szerintem a folyóírásé is.

@Spdx: "Sajnálom, hogy azt szeretnéd, hogy a nép ne tanuljon a modern életben hasznos dolgokat, hanem ragadjunk le az előző századi, mára lassan használhatatlan iskolarendszernél. Ez a lebutításhoz vezető út."

hülye

@Spdx: Az elképzelésed alapján tulajdonképpen 10 percnek kellene lenni az általános iskolának: 6évesen a kölöknek meg kell tanulni begépelni a keresőben a google.com cimet, onnantól semmi egyébre nincs szüksége.

@eßemfaßom meg áll:
Nem tudom, ezt a baromságot honnét vetted.

Az iskolában ezernyi dolgot meg kell tanulni: egy alap általános műveltséget (hogy átlássa az életet), matematikai tudást, kommunikációs képességeket (ez kimarad), csoportmunkát (ez is), számítógépes ismereteket (ez még a kőművesnek is kelleni fog, ha ajánlatokat akar írni) ...

De hülyeség sok-sok oldalt bemagoltatni olyan dolgokból, amit soha nem fog használni, és a google 1 sec alatt kidobja. Nem fog beépülni, mint aktív tudás, csak néhány napig tudja, lefelel, és elfelejti.

Érveket mondjál, ne a kifacsart véleményedet. A 'hülye' mint érv kb. harmadikban még elmegy, de gyanítom, idősebb vagy. Ha nem, akkor bocsánat.

Valójában akkor baromság az egész, mint ide Jeruzsálem!
1) ezt az a halmaz erőlteti, ami a számítástechnika segítségével képes csak bármire... Akik nem akarják az oktatást, hiszen ott a Google...
2) Az írásellenesek önmagukban aljas hazugok, még a látszatra sem ügyelnek, igaz ez a saját korlátoltságukból következik! Ha a technikai evolúció a érintőképernyők, a írásfelismerés felé rohan - és már ezt látjuk vissza a scifiknben is - vajon hogyan és mit 'írunk' a képernyőkre??????? Mit fog a MI alapú jövő felismerni.

Látom itt is terjed a "kidobja a Google" őrület.
Saját példámmal cáfolnám mindezt.
Amikor mi jártunk iskolába és számításokat kellett elvégeznünk, mi is lázadtunk, hogy miért LOGARLÉCCEL, hiszen már megjelentek a zsebszámológépek! Miért kell levezetéseket is megtanulnunk, hiszen ott a könyv, kikereshetjük...
- aztán eltelt pár évtized, és ma már látom, hogy: csak azt tudod a Google-val kidobadni, amit ismersz! Ma sokminden már nem tudok kiszámolni, de azonnal megkereshetem a számításokhoz szükséges képleteket. Aki ezt nem tanulta meg, mit keres? És ha talál egy féloldalnyi képletet, hogyan oldja meg? Ja majd egy program, amit majd a Googlen-n keresünk meg...
- A logarléc lényege nem a számítás volt, hanem a helyes gondolkodásé! Hogy a eredménynől láttuk, hogy helyes vagy tévedtünk. A mai filozófia az, hogy 5 tizedesig pontos legyen valami, de hogy az jó-e? Kit érdekel?
- Ugyanez igaz a lexikális alaptudásra is, csak azzal élhetünk, amiről már hallottunk. A tanulást kell megtanulni, és az alapokat.
.
Sok példát írhatnék, ami rávilágít erre a marketingalapú őrületre, de gondolom értelmetlen, hiszen ez a mai generációnak HIT! Akényelem, teljesítményigény nélküli világ HITE! Egy eszköz, egy program és miénk a világ!
De a Googlen keressék már ki a történelem szekcióban a középkor környékén az írástudás jelentőségét. Hogy az írástudás a hatalom talán legfontosabb eszköze volt - a fegyverek mellett - a tömegek, az emberek ellen!
Vajon a marketingvonal kinek az utasítására hirdeti ma ugyanezt? Hogy ne legyen a tömeg önrendelkező, autonóm, hanem egy szándékosan odadobokk "ajándék" segítségével globális szinten legyen kiszolgáltatott!
Miért olyan nehéz megtanulni az alapokat, MAJD használni a korszerű tudományokat? Hogy ne legyünk kiszolgáltatva? Miért küzd egy halmaz a silányság érdekében? Saját ostobaságuk vagy a fizető érdekében teszik-e ezt?

@Spdx: " Ez a lebutításhoz vezető út."

Attól, mert feltaláltunk valamit, ami esetleg megkönnyít valami dolgot (pl az írást, dokumentációt), nem kötelezően kell LEVÁLTANI vele, tehát az előzőt nem kell egyből teljesen elfelejteni.

Már igen régóta léteznek inkontinensek számára kifejlesztett, baromi hatékony és kényelmes pelenkák (amik ugyanúgy működnek nem inkontinensek esetén is), valahogy mégsem felejtettük el a vécét.

Elfelejthetnénk, de hát no, legutoljára ilyen módon kb ötvenezer éve végeztük a dolgunkat (mármint az "amikor éppen kedvem tartja, bárhol és bármikor" módon).

@Spdx:

"..De hülyeség sok-sok oldalt bemagoltatni olyan dolgokból, amit soha nem fog használni, és a google 1 sec alatt kidobja. Nem fog beépülni, mint aktív tudás, csak néhány napig tudja, lefelel, és elfelejti. ."

No de a google is olyan hülye, miért nem dobja ki milliomod másodperc alatt kimondottan azt amit éppen keresek.... Neki is keresni kell az adatbázisában....
A LEXIKÁLIS tudás nem öncélú játék - bár inkvizíciós eszköznek hat az iskolában - két dolgot takar: a bemagolt anyag töredéke marad fönn, de legalább fönnmarad egy mákszemnyi szikra --> ALAP a továbblépéshez, illetve az AGYNAK folyamatos trenírozás.

Lexikális tudás nélkül egyre jobban kiszolgáltatottak leszünk a csalóknak, aztán terjed az "Omega-víz" és meg a "hologrammos csodakarkötő" és társai.

Lexikális tudás nélkül jutnak el egyre többen az ÉSZBONTÓK című műsorba, ahol aztán ha kérdezik, a másfélezer év az hány esztendő esetleg melyik nehezebb: a másfél kiló krumpli vagy a 200 deka sültkrumpli , netán a 2 kiló libatoll vagy a 2 kiló vas a nehezebb ? esetleg mi az ovuláció ? a kapott válaszokban nincs nagyon köszönet , azon túl hogy a nézők jót röhögnek - néha kínban, hogy te jó ég ! itt tart ma a világ felületességben és idiotizmusban !!!

@John Nethem: folytatva...

“Minek kínozzuk a gyerekeket mindenféle évszámmal meg képlettel? Soha életemben nem volt szükségem arra, hogy tudjam IV. Béla megkoronázásának dátumát!” – hangzik el egyre gyakrabban felnőttek szájából. És a gyerekek bőszen helyeselnek. De tényleg csak azt kell megtanulni, aminek konkrét gyakorlati haszna lesz az életünk során?

Sokan bele sem gondolnak, hogy milyen sokféleképpen hasznosítják az iskolában megszerezett “felesleges” tudást – akár direkt, akár indirekt módon is.

Gondoltad volna, hogy…

amikor a matematika példák fölött izzadtunk, akkor agyunk problémamegoldó képességét fejlesztettük?
anyanyelvünk logikájának elsajátítása egyes kutatók szerint fejleszti a kreativitást?
a történelemórák során megtanulandó tényszerű adatok kiválóan fejlesztik a memóriánkat?
kémia tudást igényel az a kérdés, hogy miért nem szabad vizet önteni a forró olajra?
a fizikai mértékegységek nélkül nem igazodnánk ki egy recepten sem?
saját szervezetünk biológiai működésének ismeretében könnyebben átláthatjuk, hogy a legújabb divatdiéták milyen hatást gyakorolnak valójában a szervezetünkre?
És gondolom a zene-, rajz- és testnevelésóra előnyeiről még nem kell senkit meggyőznöm.

Szó se róla: a mai világban indokolt a kompetenciák elsajátítását hangsúlyosabbá tenni.

Nemhiába írtam jóval előrébb, hogy "ne olvass orvosi írásokat a neten, mert belehalhatsz egy nyomdahibába"...
Ha nincs meg a kellő kompetencia, akkor ebben a világban már, ahol gyakorlatilag BÁRKI BÁRMIT ÍRHAT A NETEN, senki nem ellenőrzi, ott a veszélyes dolgok aránya HATVÁNYOZOTTAN NŐ !!!

Hogy csak két példát említsek az utóbbi időszakból, mint a gyerekekre leselkedő veszélyt:
a KÉK BÁLNA ---> öngyilkosságra való felbújtás
illetve ami a napokban jelent meg: 1-2 napra tűnj el a szüleid elől...

@Spdx:

Messzemenően egyetértek azzal, hogy a fiatalokat (az összeset , nég az általánosban !) idejében meg kellene tanítani PÁRHUZAMOSAN a tízujjas gépelésre, ami évről-évre egyre motorikusabbá fog válni (mint a biciklizés vagy a járművezetés), és magát a gépelést már mint eszközt használják - és gyakorlatilag a cerebellumba (kisagy) égetve ezt a szerzett tudást..

A kognitív folyamatok összességéhez is szükség van LEXIKÁLIS tudásra, mert még az is lexikális tudás egy fajtája, hogy MIT, HOL és HOGYAN keressek , hiszen ezekhez a támpontokhoz is valamennyi kiinduló adatra és tudásra szükség van. A MIT HOL és HOGYAN már csak kiegészíti, bővíti vagy pontosítja az egyén ismeretanyagát.

@Spdx:
Nem fideszes a vonalam, és nem is arról beszéltem, amit belemagyaráztál.

Az emberek képessége nagyon sokféle, vannak akik soha nem fognak tudni okostelefonozni, és gépen írni sem. Ez alkati adottság.
Talán azzal tudok csak egyetérteni, hogy a modern technika oktatását minél fiatalabb korban kell megkezdeni, de ez nem zárja ki az írás elsajátításának fontosságát.
Képzeld el, én felnőtt fejjel eljártam számítógépes oktatásra, hogy minél többet tudjak a témáról, és a munkámban is használtam, de soha nem tudtam megtanulni tíz újjal gépelni, viszont két ujjal sokkal gyosabban tudtam gépelni tíz ujjal íróktól is. Mert az én agyam így működik, erre képes. Mióta kevesebbet használom a gépet, azóta rosszabbul is írók. Ez is adottság és gyakorlás kérdése. A falusi ( és sok városi ) ember nem számítógéppel, okostelefonnal a nyakában kel és feszik, és nem is fog soha, legyen bármilyen feljett a világ. Utópiákkal lehet élni, de nem érdemes.

@Spdx:

Azért kapaszkodj meg, a postás minden könyvelt küldeményem követeli a névaláírást nagybetűvel és folyóírással is.

Egyébként meg nagyon naívak a mai fiatalok, ha azt gondolják, hogy az ő világuk örökké fog tartani. Nem fog, és ha elfogy az áram, elfogy a gép, akkor ott ültök kukán a földön?

A folyóírás öregebb, mint a számítógép, meg az okostelefon, és nem hiszem, hogy látni fogod amikor öszedől ezek rendszerük, de előbb-utóbb össze fog, mint a történelembem minden, elmúlik és új jön, vagy a régi előkerül. Már ha lesz régi.

Mellesleg sok ismerősőm a neten keresni sem tud. Mert ahhoz bizony logika is kell a gombok nyomogatását túl. A logika a számítógéptől, okostelotól nem feljődik, de a folyóírás gyakorlásától igen.

Egy szó mint száz:

lexikális ismeret nélkül NINCS SZÓKINCS
lexikális ismeret nélkül KORLÁTOLT A GONDOLKODÁS

Értelmes beszélgetés során a diskurzus 80 %-ban lexikális tudásra épül.
Minél kisebb a lexikális tudás, illetve minél nagyobb a két beszélgető között a lexikális tudás közti különbség, annál rövidebb lesz a beszélgetés, vagy létre sem jön.

A fejlett országokban, ahol a nyilvántartás és az adatfeldolgozás olyan mértékű, hogy hitelesen érvelni sem lehet számszerű összehasonlítások nélkül, az adatok előállítása, kitermelése és felhasználása jelentős iparágnak számít és nagy kultusza van a lexikális ismereteknek valamint a nehéz, idegen eredetű szavak ismeretének. Ezért a szókincsfejlesztés is önálló üzlet, továbbá az egyetemi felvételi vizsgának is része a ritka, csak szótárban fellelhető szavak jelentésének alapos ismerete, helyes használata.

@Spdx: Nem érvnek szántam a "hülyét" hanem ténymegállapításnak. Elég gáz, hogy valaki annyira hülye, hogy ezt nem veszi észre.