Zongora, basszusgitár és szaxofon összefonódó akkordjai. Ez a Tejút Blues, ezt a zenét játssza a mi galaxisunk.
Mark Heyer, a Massachusetts Amherst egyetem csillagásza egy algoritmus segítségével zenei hangokká változtatta a rádióteleszkópok által 20 év alatt összegyűjtött, a tejút gázainak mozgásából adott jeleket. A zenei darabot Milky Way Blues-nak nevezte el.
Heyer szerint a hangok főleg azoknak a gázoknak a mozgását tükrözik, amelyek galaxisunk középpontja körül forognak. Egy pentaton moll skálát alkalmazva változtatta át e kozmikus hangokat hangszerhangokká. A molekuláris gázokét zongora és egy faütős, az atomokét basszusgitár, az ionizáltakat szaxofon szólaltatja meg. A legmagasabb hangok azt jelzik, hogy a gázok egy irányba mozognak, míg a mélyebbek egy ellenkező irányú mozgásra utalnak, a leghosszabbak erős kibocsátást.
„Minden megfigyelést egy vonal jelez, amely azt mutatja, hogy a teleszkóp hová irányul, míg mellettük a kör alakú pozíciók a gázok helyét a galaxisban” – magyarázta Heyer.
Az ötlet az űr hangjainak zenévé változtatására nem új. Johannes Kepler már 1619-ben megalkotta A világ harmóniáját, amelyben úgy írta le a bolygókat, mint zenei hangokat és ehhez pályájuk sebességét vette alapul. 2014-ben Domenico Vicinanza az európai Geant hálózat munkatársa a Voyager szonda 36 év alatt felvett kozmikus sugarakra vonatkozó adatokból alkotott zenei duettet. 2015-ben Burak Ulas török csillagász komponált zenei darabot az Y Cam A csillag vibrációira.
Mindezek újabb adalékul szolgálhatnak ahhoz az elmélethez, hogy a Zene titka a világűrben rejtőzik, a kozmikus hangok visszhangjaként jelennek meg az emberben.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
