2012. okt 12.

Gondolatok a tengeren

írta: Göbölyös N. László
Gondolatok a tengeren

Ha elég erős vagy ahhoz, hogy álld a tenger alkonyi hullámverését, a legvadabb sodrás sem moshatja alá megszerzett bölcsességed boltíveit.

Bármely őselemmel való testközeli találkozás semmissé teszi az ember alkotta összes mértékegységet.

Az igazi ragyogással bármikor bátran szembenézhetsz. Nem vakít, nem kápráztat, nem hagy látásodon sötét foltokat.

A tengeri úszás az egyetlen állapot, amely visszavisz az Élet Bölcsőjébe.

Azt mondják, a visszaút mindig rövidebb. Csak akkor, ha az odaút minden lépésének összes titkát felfedezted.

Jim és Pamela a Holdba akartak úszni. Jimi és Cathy a homokban szeretkeztek, majd Neptun bajnoki meccsén együtt szurkoltak Atlantisz népével. Szerelmem és én eljutottunk 2012. szeptember 29-én este 18:45-kor egy megismételhetetlen állapothoz az Alanyai-öbölben egy napnyugta és egy telihold vörös-arany kereszttűzében.

Nem igaz, hogy Holdnővér hagyta kiszáradni tengereit. Csupán lebocsátotta őket a Földre, hogy dajkálhassa bennünk reá bízott gyermekeit, miközben várta, hogy az Ember egy napon száraz lábbal keljen át a Nyugalom Tengerén. Így teljesedett be Föld és Hold egyesülése.

Az égitestek fényév-milliárdok óta nem sietnek. Mi emberek legalább asztráltestünket ne siettessük.

Fotók: Benke Rita

 

 

 

Szólj hozzá