2013. feb 25.

A modern technika a régészet szolgálatában

írta: Göbölyös N. László
A modern technika a régészet szolgálatában

Trieszttől nem messze, egy karszt fennsíkon olasz kutatók megtalálták az eddig ismert legrégibb római katonai tábort.

Ha az isztriaiak nem háborgatták volna a római hajókat, amelyek Kr.e. a II. Században az Adriai tenger északi vizeit szelték, Titus Livius latin történész nem tudta volna megírni “a vad és rossz hírű törzsek” és a rómaiak összecsapásainak történetét és nem épült volna meg a tábor, amely a kutatók szerint az utolsó isztriai háború során, Kr.e. 178-177 körül jött létre, valószínűleg erődemonstráció és a közeli aquileai előőrs megvédése céljából. A rómaiak ebben az időben meghódították Itália északi részét és kelet felé nyomultak, ahol az isztriai törzsek éltek.

A leletet, egy négyzet alakú kettős fallal körülzárt struktúrát relatíve rövid idő alatt azonosította az Ictp / A trieszti Abdus Elméleti Fizika Nemzetközi Központja / multidiszciplináris laboratóriumának részvételével egy olasz régész csapat. A kutatás része az Exact- programnak / az ICTP és a Trieszti Sincrotron/, amelyet a Friuli-Venezia-Giulia régió finanszíroz.

A tábort, tulajdonképpen, a természetvédők azonosították, akik egy helikopteres turistaút során a Grociana Piccola felett készítettek légi felvételeket. Ezen a helyen már régebben egy bronzkori megerősített települést véltek találni.

A felvételeket az úgynevezett Lidar technikával készítették /Laser Imaging Detection and Ranging/, amely a lézert használja egy terület letapogatására. Kiszámítva az időt, amely a lézersugár kilövésétől, a területről visszaküldött jel megérkezéséig terjed, kétdimenziós modellt lehet kreálni a területről, annak részleteiről még növényzeten keresztül is. Ebben az esetben a tábor egy sűrű fenyőerdőben rejtőzött./A Lidar magas felbontási képessége lehetővé tette a terület topográfiájának 15 cm-nél nagyobb pontosságga1 való megrajzolását. Viszonylagosan nagy területe ellenére a tábor sokáig ismeretlen maradt, talán azért, mert már l903-ban jeleztek ott egy bronzkori települést és senkinek sem jutott eszébe, hogy ugyanott mást is keressen.

A tábor datálásában segített egy másik modern technika, a mikrotomográfia, amellyel megvizsgálták a helyszínen talált amfóra-töredékeket. Ennek a technikának a segítségével bele lehet látni az adott tárgy belsejébe. Az így kapott háromdimenziós képek alapján a kutatók a tábort Kr.e. a II. század végéből és az I. század elejéből származtatják.

A tábor a római hadiépítészetről adhat még számos érdekes információt. Ezeknek a modern eszközöknek az alkalmazásával már egy tucatnyi őskori és történelemelőtti egészen kicsi, néhány méter átmérőjű építményt is sikerült a kutatóknak megtalálniuk, de értékelésük szerint a zóna még tele lehet eddig nem felfedezett emlékekkel.

Szólj hozzá