Ma még finomításra szorul és főként arra használják, hogy értékeljék, a fogyasztók hogyan reagálnak egy-egy új termékre, reklámra, de a szoftver, amely értelmezi az arc kifejezéseit, arra szánják, hogy szerepet kapjon a védelemben, a repülőterek biztonságában, sőt talán még a politikában és a hírszerzésben is.
A szerkezet nem lesz tévedhetetlen és félő, hogy befurakodik a magánszférába is - figyelmeztet a The New York Times felmérése erről a technológiáról. Ezenkívül, ahogy növekszik azoknak az algoritmusoknak a szofisztikáltsága, amelyek le tudják olvasni arcunk mozgását 22 ponton, a szem, száj, az orr körül és elemzik még a bőr színének változását is, ennek a “ lélekelemzőnek” a jövője nagymértékben azoknak a szerkezeteknek az elterjedésétől is függ, amelyek képesek ezeket a kifejezéseket leolvasni és átadni egy olyan komputernek, hitelesen tudja azonosítani az illető személy érzelmeit.
Ez az iparág valószínűleg hamarosan beindul, ha nem lesz probléma a személyiségi jogokkal, és úgy elterjed, akár a Google-szemüvegek.
Egy fontos fejlemény azonban már januárra várható, amikor az Affektiva, az ezen a területen legélenjáróbb társaság a San Diego-i Emotient-tel elkezdi árusítani az affecting computing software-t, az érzelmek algoritmusát, amelyet egy olyan adatbázisból szedtek ki, amelyet egy sor web-kamera vett fel két és fél év alatt arcok mintegy másfél milliárdnyi érzelmi reakciójáról.
Az Affectiva alapítója és tudományos vezetője Rana el-Kaliouby egyiptomi nő, aki ott volt 2011-ben a kairói Tahrir téren és támogatta az “arab tavasz” mozgalmat Hoszni Mubarak ellen. „Érdekel az arckifejezések magyarázásának technológiája, mert megdöbbentett, hogy a Rais meg volt győződve arról, hogy a nép tömegesen támogatja, annak ellenére, hogy látta a tengersok tüntetőt mutató képeket, amelyek mindent elárultak” - nyilatkozta el-Kaliouby, aki hosszú ideig dolgozott a bostoni Technológiai Intézet médialaboratóriumában, majd megalakította a saját cégét és most piacra dobja a szoftvert.
Véleménye szerint az érzelmek algoritmusa előbb-utóbb helyettesítheti a közvélemény-kutatásokat is. Ennek, tulajdonképpen már vannak is előjelei: egy évvel ezelőtt a New Scientist kísérletezett egy új technológiával az Obama-Romney vitán megjelent nézőknél. Az emberek reagálásáról futott egy grafikon a képernyő alsó részén, míg a felsőn röpködtek a replikák.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
