2014. jan 29.

Koyaanisqatsi (Meditációk XXXIII.)

írta: Göbölyös N. László
Koyaanisqatsi (Meditációk XXXIII.)

1.

Hamissá hangolta felhevült

jégkorszakunk a párka-pengette

pókfonál-léteket

intő oszlopok ejtették foglyul a

visszatekintés

végzetes pillanatát

amikor kihűlt kráter-fészkébe

indult éhen maradt fiókáit

etetni a Nap

és míg a vérzéseiket vesztett

húslények

sugárcsontvázukra felfeszülnek

mélységükből mormolja szanaszét

meddőségüket egy

narancstermő tűz

és a láva-lejtők féltékenyen

őrzik a Sors-röpte

lenyomatát

mely egyetlen csőr-csattanással

lenyelte a száguldás szemtelen

döglegyét

2.

ideát-mezsgyénken messze

 túl a szénné égett terpeszkedő

teleken

mohó szenvedéllyel teljes

szürkület-szemüregek

a sebesült élet

vesztéből rohanó egérútját

 fürkészik három ziháló

égtáj felé

ahol szabad akaratukból szárba

szökkennek az irgalom

írmagjai

2008. január

http://www.youtube.com/watch?v=swUMpLsx6Pc

http://ritagaleria.blogbox.hu/2014/01/29/koyaanisqatsi-kizokkent-vilag/

Szólj hozzá