2014. feb 01.

A Profumo-botrány titkai

írta: Göbölyös N. László
A Profumo-botrány titkai

 A londoni Daily Telegraph a minap arról adott hírt, hogy Őfelsége Kormánya továbbra is őrzi a a Profumo-botrány iratainak „szenzációs” titkait. A hír szerint a politikai botránnyal kapcsolatos igazságot végül is felfedik majd, de nem kevesebb, mint újabb negyedszázad múlva. Az igen jelentős bejelentés felvetette annak a lehetőségét, hogy néhány megválaszolatlan kérdés, amelyek az 1960-as  évek válságban merültek fel – beleértve a kémkedés, a szex és a hatalom kérdését - egyszer s mindenkorra megoldást nyerjen.

Az egyik legnagyobb rejtély az, hogy vajon Harold Macmillan konzervatív kormánya (1957-1963) más tagjainak nevei is szerepelnek-e az iratokban, amelyeket annyira veszélyesnek ítéltek meg, hogy még a  titkos szolgálat, az MI5 főnökének is megtiltották, hogy betekintsen azokba. Az iratok John Profumo hadügyminiszter 1961-es viszonyát vizsgálják az akkor 19 éves Christine Keelerrel, amikor a topless modellként és show-girlként egyaránt dolgozó lánynak egyidejűleg kapcsolata volt a szovjet nagykövetség tengerészeti attaséjával, Jevgenyij Ivanovval is. Az ügyet sokáig próbálták eltussolni, de 1962-ben végül kirobbant a skandalum, amely előbb Profumo 1963. júniusi, majd a MacMillan-kormány októberi távozásához vezetett. A legjobban Keeler járt, mert a politikai körökben fölöttébb kínos ügy révén nagy keletje lett a világsajtóban az ő aktfotóinak.

A kormány vizsgálatát a botránnyal kapcsolatban Lord Dennig, a neves bíró vezette, aki azt vizsgálta, hogy nem kompromittálódott-e ezáltal a brit hidegháborús biztonság.

Annak ellenére, hogy a Denning-vizsgálat bestsellerré vált, amikor 1963-ban publikálták, azt sokan, mint „szerecsenmosdatást” elutasították, mivel homályban hagyta a botrány valóságos méretét azzal a céllal, hogy megvédje az establishment-et. A háttér anyagokat, beleértve Lord Denning feljegyzéseit 160 tanú kihallgatásáról, a miniszterelnöki kabinet zár alatt tartotta.

A múlt év júliusban Lord Wallace of Saltaire, a Lordok Háza kabinet irodájának szóvivője azt közölte, hogy a kormány semmiféle határozatot nem hozott, arról hogy megsemmisíti, vagy nyilvánosságra hozza a dokumentumokat. Most azonban megerősítette, hogy a dokumentumok közül kiválogatták azokat, amelyeket „állandó megőrzésre szántak”abban a reményben, hogy egy napon majd felszabadítják őket. Megjegyezte azt is, hogy az iratok között volt néhány „szenzációs személyes elem is” és hozzátette: „abban az időben Lord Dennig elutasította, hogy a Biztonsági Szolgálat vezetője betekintsen a papírokba.”

Hennessy professzor szerint, aki széleskörűen foglalkozott a Whitehall, a miniszterelnökség titkos ügyeivel, a Profumo-iratok részét képezik azoknak a dokumentumoknak, amelyeket a Kabinet Iroda  „túl forróknak tart ahhoz, hogy az archívum kezelje” és úgy vélte, hogy évtizedekbe kerülhet, amíg nyilvánosságra hozzák azokat. Úgy gondolja azonban, hogy az embereket ekkor is érdekelni fogja. „Ez olyan történet, amely sohasem veszíti el a varázsát, mint ahogy a lemondások sem” - mondta. Mindezt annak ellenére, hogy ” gyanakszom, hogy a dokumentumok nem fognak változtatni azon, amit már eddig is tudunk, csupán hozzátesz a jellemekhez, és nagy részük pletyka ”- jelentette ki.

Lord Denning annak idején biztosította a tanúkat, hogy vallomásuk „teljességgel bizalmas” és azok nem kerülnek nyilvánosságra. 1977. áprilisban bejelentette a Lordok Házában, hogy nem publikált feljegyzésének egyetlen példányát amely „mindenféle indiszkréció” részleteit tartalmazta, megsemmisítette. Ennek azonban másnap ellentmondott James Callaghan miniszterelnök, aki közölte, hogy az összes felvételt megőrzik. A vizsgálóbizottság annak kiderítésére összpontosított, hogy bár az establishment tagjai látogatták a szex-partikat, a brit nemzetbiztonságot nem érte sérelem.

Bármilyen döntést arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e a Profumo-dokumentumokat, a miniszterelnöknek kell jóváhagynia. Valószínű azonban, hogy azok titokban maradnak addig, amíg az érintettek közül bárki életben van. A Profumot és Ivanovot Keeler kisasszonynak bemutató Dr. Stephen Ward támogatói úgy vélik, hogy a titkos dokumentumok hozzá járulhatnak az orvos felmentéséhez, aki az ítélet előtti este öngyilkos lett.

1963-ban Profumo mindenekelőtt azért volt kénytelen lemondani, mert a képviselőházban azt hazudta,, hogy „semmiféle illetlen kapcsolatban” nem volt Christine Keelerrel. További életét jótékonykodásnak szentelte, London East End szegényeit és hajléktalanjait támogatta, egészen 2006-ban, 91 éves korában bekövetkezett haláláig.

Amikor 1965-ben II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Tagja (Member of British Empire) címmel tüntette ki a Beatles tagjait, a rossz nyelvek szerint az uralkodó azért döntött így, dacolva konzervatív alattvalóival, mert a Gombafejűek legalább tettek valamit Anglia tekintélyének visszaállításáért. A Profumo-ügy ihlette Ray Cooney nagy sikerű darabját, A miniszter félrelép című komédiát, amelyből nálunk film is készült.

 

Szólj hozzá