2014. máj 24.

Kóbor lovak madárháton 2.

írta: Göbölyös N. László
Kóbor lovak madárháton 2.

Hideg pirítós, felbontatlan sürgős küldemény. Kiszáradt teáskanna. Szétszórt jegyzetek, félbemaradt kazettákról. Összehajtogatott ruhák. Egy elmosatlan kés, teli szemetesvödör. Különélés.

A kockázók foszforeszkáló kockával kezdték a játékot. Egyikük túlságosan magasat dobott és a test elkezdett pörögni-forogni az égben, bevilágította árnyékos oldalainkat, majd kibontotta ejtőernyőjét és fából faragott utasával szép lassan leereszkedett egy tó közepére. Ott átvette a Nagy Király kardját a Tó hölgyétől, és csatába indult a lúdvértesek ellen.

Alternáci fesztivált hirdetnek “Valpurgáló Éj-Éj" jeligére a Ránk-szakadékban. A fő műsorszám: korunk zenéje, szmogszirénára, légkalapácsra, és két banánevő nőre. A nézőknek gumi jojót kínálunk akasztófakötél helyett, kellő rugalmasság esetén többször is felhasználható.

A mélyépítők tériszonyra lízingelik keszonbetegségüket.

Ellopják a tüzet, mégis elaluszik. Góg és Magóg gyertyát gyújtanak a gázfűtéses zsinagógában. Az oroszlán felébred a legforróbb éjszakán is, ha a valahol a közelben meggyújtanak egy sikoltó máglyát fürtökből, körmökből és bitófán nőtt gyógynövényekből.

Álmatlanságban szenvedett a Fáraó, ezért titkos tárgyalásokat kezdett Sahriárral, hogy átadja neki Mózest a 17 ezer zsidó fogollyal együtt az egyetlen Seherezádéért. De a perzsa király vétót emelt, mert belépett egy hídkoncesszióba a Vörös-tengeren és a vízen átkelő nép erősen rontotta volna üzletét.

Áll a vonat a pusztában. Kerekei még csak nem is csikorognak. Süvít a szél a munkaversenyben épült környezetellenség gyárkémények felett, és fújja a várakozók haját. A vonatkocsiban okozott szándékos rongálást meg kell téríteni, az időrablásra még nincsen jogszabály. Kártyáznak, szalonnáznak, gitároznak, rádióznak. Nyűgös kislány percenként talál ki újabb szójátékot, hogy fáradt anyját idegesítse, pedig neki éppen elég kínzás, hogy aznap este lekési a Dallast. Egy öregúr ajánlkozik: valamikor fűtő volt a masiniszta mellett, ha a gyerekek szednek elég fát, megpróbálja beindítani a villanymozdonyt.

De a mozdonyvezető talán már nem is létezik. Talán már kiadták a parancsot, hogy csak az ellenkező irányban haladhatnak a szerelvények. De ezt még senkinek sem szabad tudnia. Addig is maradnak a piros szemaforok, amelyek a beázás miatt képtelenek váltani.

Dudafújó életművész idegenvezetést vállal egy évadra a pokolban, három nyelven.

Őrző-védő kóbor lovak lilára festve dupla whisky-t kérnek a pultnak támaszkodva, jéggel, citrommal, szóda nélkül. A homokos csaposnak egy cherry is megteszi, csak a pohár ne legyen meleg.

Az egészséges család reggelire müzlit eszik, csak dagadt, nyírt uszkárukat etetik nyers bélszínnel, amíg valaki a házból francia mustárt nem kever bele.

Puskás Öcsi bácsi sáncol egyet, majd odarúgja pocakját, ahová akarja. Valaki lekezeli, mielőtt hőkezeli.

Túl az Óperencián, az olümposzi görögsalátán, a Saturnus és a nősténymacska hasgyűrűin, a Neptun tonikjának, a Vénusz sonkáin, a hamis részegek játékain táncolnak statáriumot a rongy árulók: popperek, rockerek, flipperek.

A szarvasbogár határozott lendülettel indult meg egy piros-fehér csíkos bárka felé. Félresöpört útjából néhány csikket, de aztán elakadt, mert nem tették útját szabaddá, mint XIII. Ramszesz katonái. Amikor egy színes napozótakaró alá bújt, valaki el akarta taposni, nem félve a fáraók átkától. A szarvasbogár percekig a hátán pörgött-forgott, majd oldalára dőlt és gyilkosa már halottnak hitte. Nagy nehezen azonban mégiscsak lábra állt, és nekigyürkőzött újra a közelítő távolságnak, még akkor is, ha újra jöttek a csikkek, a táskák, a pokrócok, és a bogárgyűlölő emberek.

A nők májtalan méhükben őrzik partra vetett bizalmukat. A banán és narancsszezonnak vége, a szilva már elvirágzott, a datolya magjában kettéhasadunk, és atommagfúzió lesz belőlünk. Hírtelen kortalanná válik a kurva kór, a tömeg egyetlen araszoló ízeltlábú lesz, melynek csápjai elől csak akkor menekülhetsz meg, ha lehunyod a szemed, mert a sötétben legalább valamennyien piszkos niggerek és büdös zsidók vagyunk. A harcot megtanultuk, de el is felejtettük, a folytatásra már senki sem kíváncsi, mert hiába van 22 ütőkártya a kezünkben, akkor is a műemberek és a németek győznek.

Egy kiabáló ölelés neotronfegyverként pusztít ki minden élőlényt a körzetben. Ne csinálj magadnak hús-vér rémképeket - mondja az írás. De akkor mivel játsszunk, ha megunjuk a valóság tizenkét ütemű monotóniáját?

Most lépjetek le, mielőtt az aritmiás hajtók ellen meghirdetik földön-égen, füvön és vízen a totális hajtóvadászatot.

Fókuszálható szemüvegemmel tüzet fakaszthatnék, de az aszály miatt felesleges. Vízfakasztó tanfolyamra pedig nem vagyok hajlandó beiratkozni.

 

 

Szólj hozzá