Írolvasgondol

Nôi kezek vudubabákat varrnak, emberi hajjal tömik ki ôket.
Egy férfikéz az elkészült babákat egyenként keresztül szúrja egy hosszú tûvel, és a babákból vér serken ki.
A harmadik döfés után a nô lefogja a férfi kezét.

Egy tisztáson, enyhe alkonyatban egy buja testû meztelen nô táncol körbeforogva, egyre gyorsabban, mint a dervisek. Körülötte több tûz is ég, amelyek felett szalonnát, krumplit sütnek. Több nyársba is belekapnak a lángok,  ezeket közelítik a nôhöz, aki azonban révületében nem reagál erre.

Hajléktalanok sakkoznak pokrócba csavarva egy aluljáróban. Kibicelni érkezik egy teljesen eltorzult arcú ember, ô Magyarország elsô leprása.

Egy fehér nô és egy fehér férfi meztelenül egy szobában, lefüggönyözött ablakok mögött. Gyertyák, füstölôk. Egy nagy áttetszô gyertyáról úgy folyik a megolvadt viasz, mintha cseppkô születését látnánk.  A nôn egy barna afrikai, fából készült maszk. A férfin egy fehér, velencei kôvendég-maszk.

Egy álmos tekintetû fiatalember egy éjjel-nappal nyitvatartó kocsmában Rolling Stones-dalokat gitározik és énekel. A kicsit dülledt szemû, fekete hajú, fekete ruhás pultoslány elbûvölve hallgatja. Valaki egy sört fizet a zenésznek.

Fôhôsünk, aki azonos a kôvendég-maszkos férfival, vonaton utazik. A sínek mellett egy dombon egy fiatal férfi, egy szép fiatal nô és egy kisgyermek. Amolyan hippi-stílusú szent család.
Megérkezik a vonat a pályaudvarra. Automata ajtók, amelyek gombnyomásra nyílnak. De egyik ajtó sem nyílik, csak szuszognak a zárak, senki nem tud leszállni. Hôsünk mögött egyre gyûlnek az utasok, és egyre idegesebben próbálják kinyitni az ajtókat, de nem megy.  Közben körülöttük minden vonat elmegy. Lassan teljesen kiürül az állomás. Az ajtó elôtt tehetetlenkedôk gyûlölettel kezdik méregetni egymást.

A Fôhôs egy kihalt faluban. Harangszó, vasárnap délelôtti mise. Felér egy úton a dombtetôre, és akkor látja, hogy onnan már nem vezet tovább az út, és eltûnnek a házak is.
A közelben dugóhúzóban  lezuhan egy vitorlázó repülôgép. Hôsünk némi habozás után megközelíti a roncsot. Ember nincsen benne, csak több köteg szentkönyv a Bibliától a Koránig, a Talmudtól buddhista írásokig, mindegyik eredeti betûkkel.
Felveszi ôket, beléjük lapoz, aztán mindegyiket eldobja.
Ekkor nôi kezek ölelik át hátulról, és egy barna kabátos, fekete hajú nô hozzá símul. Ugyanaz,  akit a szobában az afrikai maszkban láttunk.

Lakodalmi készülôdés. Megérkezik egy elegáns falusi ház elé egy felvirágozott piros autó, amelybôl kiszáll a menyasszony és a vôlegény. Üdvrivalgások, a násznép egyes tagjai kissé illuminált állapotban pajzán tréfákat engednek meg maguknak.

Bombatámadás, de lehet, hogy földrengés ér egy modern szerkesztôséget, ahol hôsünk is dolgozik.  Mindenki fejveszetten menekül, kivéve a mi fôszereplônket,  aki rendületlenül továbbítja számítógépén a gyorshíreket.
A fekete hajú nô próbálja erônek erejével elvonszolni ôt onnan, de csak az utolsó pillanatban sikerül, mielôtt beomlik felettük a mennyezet. A férfi azért még néhány számára fontos dokumentumot és noteszt magához vesz.

A bánatos arcú énekes pörge vadászkalappal a fején Michael Jackson táncát utánozza. A fekete pultoslány most is ugyanolyan elragadtatással nézi, mint  amikor zenélt. Valaki ismét egy sört fizet a mûvésznek.

A réten. Már csaknem teljesen besötétedett. A buja testû lány még mindig forog, bár mozgása határozottan lassul. Köréje máglyát építenek és meggyújtják. A lány a tûzben ugyanúgy forog tovább, miközben a többiek leülnek köréje, és szalonnáznak. A lángok hirtelen elalszanak, és ott marad a lány egy megmerevedett mozdulatban, mintha bronzszobor lenne. A jelenlévôk leborulnak eléje és lábait csókolgatják. Kivéve hôsünket, aki elmenekül a színhelyrôl.

Templomi esketés egy szép, egyszerû, de hangulatos kápolnában. A falra kitett stáció-képek Bosch groteszk figuráira emlékeztetnek.
A pap idegenes hangsúlyozással mondja el prédikációját, egy idô után értelmetlen szavakat kever egymás mellé.  A vendégek egyre jobban feszengenek. Az ifjú pár is megunja, és vadul csókolózni kezdenek, még mielôtt kimondanák a boldogító igent.

A hajléktalanok pokrócokba burkolózva alszanak az aluljáróban. A leprás végigmegy a soron, megszámolja ôket, elôlrôl hátra, majd hátulról elôre, de nem fekszik közéjük.

A gitáros újra játszik a kocsmában, de három lenyalt úrifiú beleköt.
Ledöntik bárszékérôl, összerugdossák, majd lefogják a pultoslányt és erôszakkal beletöltenek a szájába egy korsó sört.
Az esetet egy fiatal alkoholista nô nézi végig, unottan kortyolva italát egy sarokban. Hôsünk csak akkor érkezik, amikor már a támadók elmentek. Így talál rá a fekvô,  eszméletlen zenészre, a zokogó pultoslányra, akinek az arcára horogkeresztet rajzoltak elkenôdött szemfestékébôl. Hôsünk telefonálni próbál, de az alkoholista nô kitépi kezébôl a kagylót, és elszakítja a zsinórt. A férfinak elönti az agyát a düh, kiráncigálja a nôt a kocsmából, közben folyamatosan üti, ruháját tépi, miközben „áldozata” egyre jobban tapadna rá, végül elkapja és megcsókolja. Hôsünk kis híján rosszul lesz az undortól. Amikor a nôt otthagyja a sötét utcán, és vissza akar menni a kocsmába, megdöbbenten látja, hogy odabent nem égnek a villanyok és az ajtót is lelakatolta valaki.

A lakodalom folyatódik. Gyalogos menet az utcán. Násznép, mögöttük katonazenekar, utánuk pedig nyomorékok: tolókocsisok, féllábúak és egyéb testi fogyatékosok vonulnak.

Cigány madonna szoptat a villamoson. Koldus madonna a megállóban.

A bronzszoborrá vált táncoló nôt borral és kecsuppal öntözik a mulatság résztvevôi. Körülöttük kutyák köröznek.

Egy 600-as fekete Mercedes a félhomályos utcán felhajt a járdára és elgázol egy részegnek tûnô alakot, aki egy lámpa alatt verseket olvas.

(2000)