2014. okt 05.

Dukát Fanni: I. Erzsébet királynő és az angol reneszánsz

írta: Göbölyös N. László
Dukát Fanni: I. Erzsébet királynő és az angol reneszánsz

Az esszém témája, a Reneszánsz kor (XV-XVI. sz) öltözeteinek ismertetése, I. Erzsébet királynő viseletei által. I. Erzsébet VIII. Henrik és Boleyn Anna gyermeke. Apja elvált első feleségétől, mert az lányt szült neki, Máriát. Miután Boleyn Anna is lánygyermeket hozott világra, így kegyvesztett lett, és kivégezte. Emiatt Erzsébet törvénytelen gyermekké vált. Külön udvarban nevelkedett, de boldog gyermekkora volt és uralkodóhoz méltó neveltetést kapott, ráadásul később apja hatodik feleségére ( Catherine Parr) saját anyjaként tekintett. Testvére Mária uralkodása alatt, egy ideig a Tower foglya volt. Majd 1558. november 17-től Anglia és Írország királynője lett.

1559-ben megkapta a kormányzói címet. Nem sokkal később uralma alatt Anglia kereskedelmi és tengeri nagyhatalommá vált.

A királynőnek meghatározó szerepe volt az angol divatban, amit nagyrészt a spanyol divat határozott meg. A XVI. század az első olyan század, ahol a divat sokszínű, különböző és már ki tudják vele fejezni az egyéniséget. Szintén ebben a században vesztette el a divat feletti hatalmát Itália a Spanyol hatás miatt.

Miután Angliának sikerült legyőznie az addig verhetetlen spanyol armadát, megdöntötte az ottani divat uralmát Európában és persze Angliában is. Ezáltal Anglia átvette a spanyol öltözködési szokásokat, némileg átformálva a saját stílusára. Emellett a divat egyre jobban terjedt, hódítások nélkül is, ugyanis megjelentek a portrék, amik kis méretüknek köszönhetően, gyorsabban átadták az információt a népek között.

Ezekben a korokban a divat már-már művészetté nőtte ki magát. A reneszánsz kor alatt bontakoztak ki igazán a művészek, ekkora lett ˝nevük, ugyanis az előző korokban jellemző volt, hogy nagyon sok mű a szerzője neve nélkül maradt fent. A reneszánsz korban ugyanúgy értékelték a művészt, mint magát a művet. Míg az Itáliai Reneszánszban Jacob Burckhardt Az olasz reneszánsz műveltsége című klasszikus könyvében így ábrázolta a kor emberét és öltözködését: ˝ Mennél kevésbé jelentett a születésbeli különbség határozott előnyt, annál inkább szüksége volt az egyénnek arra, hogy minden előnyös tulajdonságát érvényre juttassa… ˝ eközben az angol reneszánsz idejében talán a legnagyobb öltözködésbéli különbséget vehetjük észre az uralkodók és a polgárok között.

Erzsébet királynő előkelő ruhái nagyon drága anyagból készültek, és rengeteg különböző díszítési technikákat használtak az elkészítésüknél.

Ez a festmény Erzsébet királynő megkoronázása időpontjában készült. Ez a kép az 1559-es években nagyon jellegzetes volt, a királynő koronája, a jogar és az országalma jelzi a hatalomra lépését. Észrevehető, hogy a ruha díszítése nagyon hangsúlyos lett és túlzott a korábbi korokhoz képest. A királynő csipke gallért visel, ami az Angol reneszánsz viseletének egyik védjegye. Erzsébetet általában palást nélkül ábrázolták, ebben az esetben valószínűleg a ceremónia miatt viseli a hermelin prémmel díszített palástot, egyfajta plusz előkelőséget mutatva a külvilágnak és az országának. A ruhája felsőrésze a korhoz hűen szűk és alul háromszög formában, azaz V alakban végződik. Ezt a formát a felsőrész alatt merev, fémpántos fűzővel érte el. A felsőrész ujját pedig csipkekézelő díszíti. Habár a szoknyája nagy része takarásban van, felül láthatjuk, hogy terebélyes díszített szoknyát visel. A Spanyol reneszánszból vette át az angliai divat ezt a fajta szoknyát, de a saját stílusára alakította át. A spanyol hölgyeknek ez a szoknya A formájú volt, és annyira ki volt merevítve, hogy egyetlen ránc sem volt rajta. Ezzel szemben Angliában ez a szoknya egy hengerformát vett fel, ami miatt viszont sokkal terebélyesebb lett.

Jellemző volt, hogy a korábbi leomló anyagokat merevítették vattával,gyöngyökkel, drágakövekkel, fémfonalas és arany hímzésekkel díszítették a ruhákat.

A két ábrázolás ( 2.kép, 3. kép) nagyon jól szemlélteti, hogy mennyi változás történt az Itáliai és az Angol reneszánsz között.

Ha végigkövetjük a korok öltözködési szokásait és elemezzük a képeket, észrevehetjük, hogy az Itáliai reneszánsz idejében, a ruhákban a természetes testarányok nagyobb szerephez jutottak. Az Angol reneszánsz idején, mint azt ahogy a képen is láthatjuk, a női test formája teljesen elveszett, a kényelmesség pedig egy viseletben sem kapott szerepet, ugyanis ezek a ruhák, mint például a gallérok és a fűző korlátozták a szabad mozgást. A bal oldali képen, Erzsébet királynő ruhája tökéletesen tükrözi ennek a kornak a divatját. Elől csipke, hátul pedig egy kidrótozottselyemorganzából készült másik állógallér keretezi az arcát. A ruhája felsőrésze túldíszített, kövekkel és gyöngyökkel van díszítve és mutatja a dekoltázst. A felsőrész ujja bő és kipárnázott. A mint már említett hatalmas különbséghez a két kor között az is hozzá járult, hogy Itáliában a harmóniát és a túlzásoktól való tartózkodást tartották szem előtt. Eközben az Angliában a korra jellemző túlzást a ruhák maximálisan megmutatják. A királynőn látható ruha bő ujja, illetve a földig érő felsőszoknya is szétnyíló volt, ami alkalmanként látni engedte a díszes alsószoknyát. ( 2.kép). Az alsószoknya alatt egy második kemény vászonból készült alsószoknya volt, amit a vertugaden- ami vesszőkből vagy halcsontból készült- tartott ki és ami a későbbiek során még több alkalommal is felbukkan a divatban. A képen a királynő látható alsószoknyája egy akkor még nagyon különlegesnek számított élethű állat mintákkal díszített anyagból készült. A kezében pedig egy szintén különleges kiegészítőt tart, egy páva tollból készült legyezőt.

Természetesen itt is, mint minden más korszakba a nők szerették a csillogást és az ékszereket is. Szembetűnő különbség azonban itt is ( 3.kép, 4.kép), hogy a XVI. században eltűnnek a vékony nyakláncok. A 4.képen láthatjuk, hogy a díszítésnek nem voltak határai. A királynő felsőrésze gyönyörű sűrű aranyszálas hímzésekkel van díszítve , apró gyöngyökkel és drágakövekkel. Ezen kívül a válla eltérő hímzésekkel és szabással van hangsúlyozva. Az ruha ujját csipke díszíti. Ezen kívül a derekát egy lelógatott gyöngysor díszíti, amit sokszor a ruha bármelyik részére rávarrtak díszítés céljából. Ezen a képen is látható a szétnyíló szoknya, ami rálátást enged az alsószoknyára.

I.Erzsébet előkelő ruháin észrevehető, hogy a fekete szín mellett a barna, vörös, narancssárga, fehér és zöld szín is dominál, habár a kedvenc színe a fekete volt. Úgy tartották ez a letisztultság a szűzies báját hangsúlyozza.

A képeken ( 5. kép, 6.kép) látható, hogy Erzsébet királynő a haját fölfelé fésülte a gallérok és a különböző díszítések miatt és apró csigákba és szoros kontyba tűzve hordta,amit gyöngyökkel, drágakövekkel, illetve sokszor hajhálóval díszített. Jellegzetes volt, hogy arcát fehérre festette és az arccsontjánál enyhén pirosra színezte. Ezekben az időkben a púder fehér ólom és ecet keverékéből állt és ha színesítették az arcukat ehhez a keverékhez tojássárgáját adtak. A képeken nagyon jól látszik, hogy a királynő szőkés-vörös haja eltér az akkori hajszínektől.

I.Erzsébet szerette a divatot, rengeteg ruhakölteménye volt, rendszeresen más öltözetekben jelent meg. A hangulatát is próbálta ruhákkal kifejezni, ami a politikai intézkedései során gyakran előnyévé vált, ugyanis ezzel sokszor elérte amit akart. I. Erzsébet uralkodása alatt a divat nagyon nagy szerepet kapott. Ezt egy korabeli példa, a királynő Fényűzési rendelete is jól tükrözi. Ebben kijelentette, hogy bárkire, aki az udvarban nem megfelelően öltözködik, büntetés róható ki. Jelenlétében aki, díszesebb ruhát hordott, fejvesztéssel büntette. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy egyrészt fenntartsa hatalmát ilyen téren is, másrészt pedig hogy a rangban alatta lévő emberek is kibontakoztassák az egyéniségüket. Természetesen az udvari viselet, más anyagokból készült, kevés mintával és tiszta színeket használtak. Megjelentek a térdig érő bőrből készült csizmák, amik a csatornázás hiánya miatt fellépő fertőzésveszély miatt készültek.

A királynő uralkodása alatt terjedt el a gyöngyfüzér viselete. Ezt az ékszert Angliában áldásnak, illetve Erzsébet királynő védelmező jelképének tartották.

Emellett divatba jött a vas, ónix, üvegkristályos, drágaköveket imitáló díszítési mód is és a legyező használata, ami csipkéből, illetve pávatollból készült.

A királynő uralkodása alatt kialakult ˝Erzsébet kultusz˝ rányomta a bélyegét számtalan korabeli viseletre. Az Erzsébet királynő kultusz nem ért véget a halálával, ugyanis az angol nép történelmi mítoszává vált. Öltözködése pedig a mai napig olyan híres divatházakat inspirál, mint, a világhírű olasz Valentino és a már szintén elhunyt brit legenda Alexander Mcqueen.

Darnley portré-imseretlen festő- 1575Erzsébet királynő koronázása-1559i-erzsebet-angol-kiralyno-1533-1603-az-angol-gyarmatbirodalom-megalapitoja-4fbb8ed7e007022764012286John Bettes-1580-86Nicolas Hiliard- Erzséber ,, Főnix,, festménye 1575-76Sienai portré- ifj. Quentin Metsys- 1580

 

Szólj hozzá