2014. nov 30.

Az Úton ihlető levele

írta: Göbölyös N. László
Az Úton ihlető levele

Előkerült az a mitikus levél, amelyet Neal Cassady küldött Jack Kerouacnak és amely az írót az Úton című regénye megírására inspirálta.

1950-ien Kerouac régi barátja elutazott a Colorado állambeli szülővárosába, hogy néhány napot eltöltsön Joan Andersonnal, a lánnyal, akibe szerelmes volt. Abban az időben az olyan fiu számára, mint Cassady, egy romantikus víkendbe belefért az ivás, a drogozás és a szexelés. Amikor felébredt, anélkül, hogy megvárta volna, hogy teljesen magához térjen, úgy érezte, hogy érdemes írásba foglalni a csodálatos élményt, amelynek részese volt. Gondolatainak szabad áramlást engedve leirt 16 ezer szót, azaz kb. 18 oldalt, amelyben a drog és az alkohol fogságába zárt agya megpróbálta megmagyarázni, hogy mit élt át. Majd a levelet elküldte Kerouacnak. Ő elolvasta és megdöbbent:” Ez volt a legnagyobb írás, amit valaha olvastam. Jobb, mint bármi más Amerikában. Vagy legalább is elég jó ahhoz, hogy Melville, Dreiser, Wolfe, vagy nem tudom, ki még, forogjon a sírjában” - mondta 1968-ban a Paris Review-nek.

A levélnek akkora hatása volt rá, hogy azonnal az írógépéhez ült és három hétig dolgozott, míg regénnyé alakította. Amikor végre felemelte a fejét, a papíron ott volt előtte az Úton, a beat generáció mitikus könyve. Neal írása stílussá vált, amely visszatért a többi művében, a Cody vízióiban, a Földalattaiakban, a Dharma Bums-ban és a Magányos utasban.

A levél aztán Allen Ginsberg kezébe került. Ginsberg barátja volt Kerouacnak, gyakran találkoztak. Ginsberg felismerte a levél történelmi és irodalmi értékét és elküldte San Franciscoba a Golden Goose Press-nek publikálásra. Ezen a ponton azonban a levél eltűnt. Az eredeti verzió szerint a címzettje egy hajón élt és úgy akart megszabadulni tőle, hogy a vízbe hajította. A megbántott Kerouac indirekt módon ezt meg is erősítette.” Ezt a levelet nekem szánták, az én tulajdonom volt. De nem lett volna szabad olyan gondatlannak lennem, mint annak a hajós pasasnak” - mondta.

Több, mint hatvan évvel később azonban kiderült, hogy valójában mi történt. Richard Emerson, a Golden Goose Press tulajdonosa felesleges lomnak tartotta a dokumentumot, amikor kis kiadója megszűnt. Irodáját azonban megosztotta egy zenei impresszárióval, aki úgy gondolta, hogy kár kidobni és megtartotta. A levél ott maradt nála egy dobozban elfelejtve és lánya, apja holmiját rendezgetve találta meg .Ő vitte el a dél-karolinai Profiles in History árverési cég tulajdonosához,hogy hitelesítse és felbecsülje.

2001-ben az Úton kéziratát 2,4 millió dollárért adták el. Mennyit érhet ma az a dokumentum, amely megihlette? Megtudjuk december 17-én, amikor elárverezik azzal a gyűjteménnyel együtt, amely e.e cummings, Robert Fenn Warren és Kenneth Roxroth műveit is tartalmazza.

Szólj hozzá