2015. jún 08.

Lassítsunk felgyorsult életünkön!

írta: Göbölyös N. László
Lassítsunk felgyorsult életünkön!

gyorselet.jpg

Életünk felgyorsult. Mark C. Taylor, a Columbia egyetem vallási tanszékének vezetője azt tanácsolja, hogy vegyük kezünkbe a gyeplőt. A professzor a La Repubblica kérdéseire válaszolt:

- Miért van az, hogy a technológia fejlődése következtében úgy érezzük, mintha semmire sem lenne időnk?

-Az újítások, amelyeknek mentesíteniük kellene bennünket és több szabad időt adni, valójában rabszolgákká tesznek, mert a média és a telekommunikáció erőszakos technológiája elmossa a határokat a munka és a magánélet között. Ha valaki a nap 24 órájában a hét hét napján és az év minden napján ebben él, nem tud szünetet tartani.

- Milyen okok akadályozzák a lassítást?

- Különbözők. Az első, hogy az elektronikus média függőséget okoz. A neurológusok rájöttek, hogy az agy egyes zónái, amelyek akkor aktiválódnak, amikor az emberek online kapcsolatban állnak, ugyanazok, mint azok, amelyek alkohol- vagy drogfüggőségben lépnek működésbe. A második, hogy a neoliberális gazdasági rendszer, amelyet Reagan és Thatcher vezetett be, odáig fejlődött, hogy a feszültség kultúrájává vált, amelyet a túlzott verseny éltet. Az Egyesült Államokban az emberek a rendelkezésükre álló szabadságuknak csak a felét veszik ki, mert attól félnek, hogy elvesztik a munkájukat. Végül volt változás a szabadidő társadalmi státuszát illetően A múltban ezt azzal mérték, hogy egy polgár milyen keveset dolgozott. Ma viszont azzal, hogy milyen sokat. Ha valaki nincs elfoglalva teljes időben, arról azt gondolják, hogy nem tölt be fontos állást, nem nélkülözhetetlen.

- Ön egy esszéjében kimutatja, hogy ez a gyorsulás hat ránk pszichológiailag, gazdaságilag és kulturális ‚ illetve környezeti módon is.

- Pszichológiai szempontból vizsgálva, a gyorsulás szorongást okoz. Ezenkívül, a digitális média, amely a fény sebességével működik, szétszórtságot idéz elő, amely nehezíti mind a koncentrációt, mind az elgondolkodást. Ezt a gyerekeknél lehet a legjobban megfigyelni. Gazdaságilag a gyorsulás fokozza az egyenlőtlenségeket. Valójában két gazdaságunk van, amelyek különböző sebességgel működnek. A reális gazdaság, amely árukkal, szolgáltatásokkal foglalkozik és a pénzügyek, amelyek a virtuális javak forgalmazásával gazdagságot generálnak. Bármilyen gyorsan rohanjon is az első, soha nem érheti utol a Wall Street gazdagságot teremtő kapacitását. A gyorsulás a kultúrát is megváltoztatja. Mint tanár, látom, hogy a hallgatók nem olvasnak, nem írnak úgy, mint régen. Amikor a legtöbb, amit valaki elolvas, 140 karakter, megváltozik az a mód is, ahogy az agy működik. És végül vannak hatásai a környezetre is: a hálónak, a virtuális valóságnak szüksége van az infrastruktúrára és az energiára is, hogy működjön. A gazdasági rendszer nem folytathatja növekvő gyorsasággal a terjeszkedést, anélkül, hogy ne tenné tönkre az életet, amelytől függ.

- Hogyan változtatja meg kapcsolatainkat az időhöz való viszonyunk?

- A network kultúrának nevezett valami váratlan eredményeket hozott. Az információ személyre szabottsága bezárta az embereket egy buborékba, amely lehetetlenné teszi számukra, hogy olyanokkal is kapcsolatba lépjenek, akiknek nem ugyanaz az érdeklődésük Káros módon alakítja át az emberek közötti kapcsolatokat az a tény is, hogy a személyes kommunikációt az e-mail, az sms és a közösségi háló helyettesíti. Valami nem megy jól a világban, amelyben százával vannak valakinek barátai a Facebookon és kevés, vagy egy sem a való életben, ami végeredményben számíthatna. A technológia erőszakos természete megszünteti a magánéletet. A megfigyelés érájában, mindaz, amit egy ember mond vagy ír, publikus lehet és ellehetetleníti a nyílt és becsületes kommunikálás lehetőségét.

-Egyetért azzal,, hogy a gyerekeink szenvednek a legjobban ettől a felgyorsulástól?

- A legnevesebb iskolákban és egyetemeken eltöltött évek után változásokat figyeltem meg a diákok magatartásában. A gazdasági bizonytalanság növelte a szülők aggodalmait gyermekeik jövőjét illetőenn és törekvéseiket, hogy versenyelőnyt garantáljanak nekik. Beprogramozzák egész iskolai tanulmányaikat, majd továbbra is őrködnek felettük, hogy biztosak legyenek boldogulásukban. A gyerekek, amikor a középiskolába érkeznek, már megtanultak tanulni, de túlságosan félnek kockázatokat vállalni és elvesztették kreativitásukat. Egy túlszabályozott iskolai programmal nem tanulják meg, hogy lehet játszani és sokkal öregebbeknek látszanak a koruknál. A játék nem frivol idővesztés, hanem mód arra, hogy engedjük a képzeletet kivirágozni.

-Hogyan kerüljük el a gyorsaság iránti megszállottságunkat?

-Olvassanak el évente öt, nagy odafigyelést igénylő könyvet, készítsenek róla kézzel irt jegyzeteket. Álljanak ellent új dolgok vásárlásának. Szakítsanak maguknak hetente egy órát az elgondolkozásra. Vacsorakor beszéljenek a napjukról a családdal.

 

Szólj hozzá

tudomány stressz életmód felgyorsult világ digitális kapcsolatok