2015. jún 10.

Az élet gyárában

írta: Göbölyös N. László
Az élet gyárában

halhatatlansag.jpg

A halhatatlanságért folytatott verseny az új kihívás a háló gazdái számára, akik sokat beruháznak Silicon Valleytől pár km-re dolgozó laboratóriumokba. A kutatás fókuszában az agy áll.

Sergey Brin, a Google társalapítója arról győzködi magát,hogy a “ halált meg lehet gyógyítani.” Konzulense, Ray Kurtweil már meg is van erről győződve és olyan jövőt tervez, amelyben a testet a végtelenségig meg lehet javítani és az agy, a memória, az álmok a digitális felhőben, a “ cloud”-ban lejárati dátum nélküli konzerválást ígér.

Larry Ellison, a PayPal alapítója felháborodik “a halandóság” fogalmán, Peter Thiel viszont már megtervezte az életét 120 éves koráig addig is, amíg a biogenetika nem tolja ki még ennél is messzebbre.

Finanszírozásuknak hála virágoznak olyan intézetek, mint a Sens, amely “az elöregedés megszüntetését” ígéri, vagy a Calico projekt, ahol a Google akarja legyőzni a halandóságot.

Ezek a túláradó emberek vannak az előtérben, mert vonzzák a médiát, de mögöttük zajlik egy valódi forradalom. Főszereplői laboratóriumaikban valóban az emberi élet határainak tágításán dolgoznak Silicon Valley-ben. A Next Big Thing nem egy sokadik elektronikus játék, célja a betegségek legyőzése és a hosszú élet.

Az egyik főszereplője John Ngai, a berkeley Functional Genomics Laboratory igazgatója. Szakmája a molekuláris biológia és hosszú évek óta foglalkozik az aggyal. Munkájával döntő eredményeket érhet el a hosszú élettel együtt terjedő korunk betegségeinek, a Parkinson- és az Alzheimer-kórnak, az agy és az idegrendszer más degenaratív betegségeinek gyógyításában. Ezek a betegségek régen ritkák voltak, mivel az emberek hamarabb haltak meg.

„Igazi forradalom, ami itt végbemegy A biológiában és a genetikában szemünk előtt történik gyors előrehaladás, amelyet megalapozott több, mint tíz évvel ezelőtt az ember genóma térképének megrajzolása Akkor megéreztük, hogy ennek felhasználása a gyakorlatban óriási lehetőségeket rejt magában. Most ezek kezdenek materializálódni.”

Ngai tagja egy egész seregnyi, a világ minden részéből érkezett tudóscsapatnak, akiket az amerikai bőkezű finanszírozás is vonz. Barack Obama elnök a rendelkezésükre bocsátotta 2013-ban a nagy szövetségi intézetek arzenálját. A Brain Initiative égisze alatt benne vannak a National Institute of Health, a National Health Service, sőt a Defence Advanced, vagy Darpa, a Pentagonnak az az ága, amely ott volt az internet születésénél. Csak azok a projektek, amelyekkel Ngai foglalkozik, tíz év alatt 5 milliárd dollárt kapnak a szövetségi alapokból. “ Az emberi agy megismerésében a tudomány száz évig nem sokat jutott előre. Ez a legbonyolultabb biológiai rendszer a plánétánkon 80 milliárd neuronja van és mindegyiknek lehet 10 ezer csatlakozása a többi neuronnal. Ezek őrzik a megismerés, a tudat, az érzékelés folyamatának titkait. Most tudjuk először igazán megérteni a agyat, úgy kezelni, mint egy iPhone-t, szétszedni, megnézni a belső áramköröket és félvezetőket. De az agy nem iPhone, olyan bonyolult, mint az egész világegyetem. És idővel változik, nemcsak az életkorral, hanem reggeltől estig is. Ezt mi a “ képlékenységének” nevezzük. - magyarázta Ngai.

Ngaiék munkájában részt vesznek más székhellyel olyan egyetemek is, mint California-Santa Cruz és a California-San Francisco egyetemek is.

Mi lehet a kutatások konkrét haszna? Ma már értelmetlen az a kérdés, hogy meg lehet-e gyógyítani a Parkinsont, az Alzheimert, és egyéb időskori demenciát. Egyetlen kérdés lehet: mikor? Egy generáció alatt átlépünk az álmokból a valóságba. Eddig az orvostudomány időnként hatékony, de sokszor kezdetleges volt, főként azért, mert arra kényszerült, hogy már a betegségek megnyilvánulása után, lépjen fel. Az új határ megakadályozza, hogy ezek a betegségek megjelenjenek. Ismereteink bővülése fenomenális, impresszionáló, főleg az utóbbi két évben. Ezért nőtt meg hirtelen az érdeklődés az egész világon, sok ország bele akar kapcsolódni. Megértették, hogy ez olyan lesz, mint a hatvanas- hetvenes években az Apollo-program. Felmenni a Holdra csaknem őrületnek tűnt, de sok új technológia, amely megváltoztatta az életünket, akkor született” – vélekedik John Ngai

Szólj hozzá

tudomány genetika életmód halhatatlanság Parkinson-kór Silicon Valley