2015. jún 27.

Hogyan gondozzák a lelkünket a kertek?

írta: Göbölyös N. László
Hogyan gondozzák a lelkünket a kertek?

meggyfa_es_ufo_001.jpg

Lehangoltnak, vagy kiégéshez közelinek érzik magukat? Látogassák meg Givernyben a Monet házat, vagy szedjenek epret egy szabad szedésű gazdaságban. Mi emberek teljesen spontán módon tudjuk, hogy a növények jót tesznek nekünk, hogy a nézésük, a megérintésük, és ami még jobb, a termesztése felfrissíti hangulatunkat, és felújítja az életkedvünket. Ezt a megérzést a kutatások nagyon gyakran megerősítik. Egy legutóbbi ilyenben a kutatók egyenesen „kerti terápiáról” beszélnek: a megkérdezett franciák 55%-a a kertekben töltött idő után kipihentnek, 26% pedig teljesen szuperembernek érzi magát. 87% pedig azt vallja, hogy a természettel való kapcsolat számára „életbevágó”.

Marc Menessier, a Le Figaro újságírója és mezőgazdasági mérnök, „A kert” rovat vezetője, minden hétvégén tanácsokat ad és trükköket ajánl a „csúcson” lévő növényeket illetően. „ A növényekkel való kapcsolatnak mindig köze van az élethez- véli. És ezt napról napra figyelemmel kísérni, optimistává tesz. A gondoskodásnak hála a virágok nyílnak, a gyümölcsök érnek. Amikor elvetek valamit, mindig lenyűgözve látom, hogy néhány nap múlva pici kis palánták emelkednek ki a földből, mindez olyan, mint a gyermek születése. Természetesen érnek csalódások is bennünket, nem minden megy mindig úgy, ahogyan szeretnénk: elveri a jég, vagy élősködők támadják meg. Az elmúlt évben például, sok kertészhez hasonlóan a lisztharmat miatt elveszítettem a paradicsom felét. De a többi palántám csodálatosan „bejött” Ily módon egyfajta egyensúly jött létre.” A kertészkedésre tehát úgy tekinthetünk, mint a bölcsesség iskolájára? A szakértő szerint „türelem és alázat szükségeltetik, ami meghozza a konkrét eredményt”.

A kertek bizonnyal a tanulás területeit és a páratlan pszichikai pihenést jelentenek. Mindenesetre a terápiás célú növénytermesztés terjedőben van. „A napi kertészkedés gyengíti a társadalmi és gazdasági különbségeket, erősíti a szomszédi kapcsolatokat, barátságokat hoz létre” – véli Dominique Sauvage gyermekpszichiáter, mivel intim formában magában foglalja a személy és a növény kölcsönhatásait. Elsődleges célja, hogy elősegítse a páciensek jó közérzetét, a termelés eredménye másodlagos. A terápia mindenki saját hozzáértésének és szükségleteinek nívóján történik, összhangba hozza a tevékenységet szellemi kapacitásukkal, és optimalizálni igyekszik azt”:

Isabelle Bouck, aki az Egyesült Államokban találkozott a terápiás növénytermesztéssel, szakértője lett különböző alkalmazásának, blogjában megállapítja, hogy az angol-szász országokban számos onkológus, ápoló, és gyógytornász integrálja gyakorlatába ezt a módszert. „Franciaországban a legutóbbi időkig, csak nagyon kevesen vannak, és nem létezik semmilyen hivatalos szervezet”- sajnálkozik. Az idők jele azonban, hogy a Georges Truffaut Alapítvány, amely segíti a növények használatát, mint a pedagógiai, szociális kapcsolatok és az újra történő beilleszkedés eszközét, meghirdetett egy pályázatot a „terápiás kertek” témájában. A hat nyertes pályázónak – végzős hallgatók- a projektjeit finanszírozzák.

Egyre több pszichiáter és pszichológus támogatja az ilyen kezdeményezéseket. David Cohen professzor a Pitié-Salpétriere korház gyermek és serdülő pszichiátriai osztályának igazgatója beszélt a zöldségeskert/virágoskert műhely támogatásáról, amelyet a fiatal páciensek, az autisták számára hoztak létre. „ A kertben olyan esztétikum és érzékenység létezik, amely rendbe teszi a dolgokat Ez nagyon fontos a számunkra, mivel a gyerekek, akiket fogadunk, gyakran szemrehányást tesznek a felnőttek világának, mert úgy vélik, hogy nem foglalkoztak velük jól, reálisan, vagy elég fantáziával. Mi arra törekszünk, hogy megmondjuk nekik, azért vagyunk itt, hogy elég időt töltsünk velük, akik olyanok, mint a törékeny palánták, amelyek növekedhetnek.”

A legfiatalabbak mellett, a kertek bizonyára meg fogják hozni gyümölcsüket az idősebbek, a városi stresszben élők, a fogyatékosok, és a pedagógusok számára is.

 

 

Szólj hozzá

tudomány depresszió lélek kert