2015. sze 21.

William Shakespeare füvet szívott?

írta: Göbölyös N. László
William Shakespeare füvet szívott?

150520111611-01-shakespeare-portrait-0520-super-169.jpg

William Shakespeare valószínűleg füvezett. Ez derül ki azokból a vegyelemzésekből, amelyeket a fokvárosi egyetem három kutatója a dél-afrikai rendőrségi igazságügyi orvosszakértőjével végzett el a Stratford-upon-Avon-i pipák növényi maradványainak elemzéséből.

A kutatók munkájukban támaszkodtak John Gerard botanikus 1597-ben publikált könyvére, amelyben metszetek illusztrálnak különböző típusú „dohányt” szívó személyeket. Közülük az egyik, akit “a negyedik személynek” neveznek a könyvben, Shakespeare-rel azonosítható. Gerard egyebek mellett ír különböző típusú szivarról is, amelyeket Sir Francis Drake és Sir Walter Raleigh hozhatott be Európába Shakespeare idejében. Ezért el lehet képzelni a jelenetet, amikor az író Erzsébet királynő udvarában Drake, Raleigh és mások társaságában pipát szív. Az ismert, hogy Drake neve összekapcsolódik az Új Világ olyan növényeinek Európába való behozatalával, mint a kukorica, a burgonya és a dohány. Sir Walter Raleigh-nek is köze van az ÉszakAmerikából, főleg Floridából behozott dohányhoz.

A dél-afrikai kutatók a rendőrség narko-laboratóriumaiban végezték el a növényi maradványok vegyelemzését, a legmodernebb technikák, például, a gáz spektrométer alkalmazásával.

Nyolc mintában találtak nikotint olyan dohánylevélből, amelyet Raleigh hozhatott át az öreg kontinensre és egyben kokaint, amely Drake-el hozható kapcsolatban, aki perui útja során juthatott az anyag birtokába.

Gerard-nak, mint botanikusnak ismernie kellett a perui kokaint, az egyik kutató, Francis Thackeray szerint viszont Shakespeare tudatában lehetett annak káros hatásaival. Az a véleménye, hogy az író agyi ösztönzőnek inkább a kannabiszt használta. A kertjében talált négy pipán ugyanis marihuána-nyomokat találtak, a kokain-teszt viszont negatív volt.

Kétségtelen, hogy Shakespeare-től nem álltak távol a „pszichedelikus” víziók. Gondoljunk csak a Macbeth boszorkányainak jelenéseire, de említhetnénk a Rómeó és Júliából Mercutio Máb királyné-monológját is. Lehet, hogy az Avoni Bárd ebben is megelőzte több száz évvel az ópiumbarlangok és a jointos szeánszok látogatóit?

Szólj hozzá

marihuána Irodalom Shakespeare