2015. okt 14.

„Az utak lezárása károsítja az európai eszmét”

írta: Göbölyös N. László
„Az utak lezárása károsítja az európai eszmét”

Orhan Pamuk különös érzései

pamuk.jpg

Orhan Pamuk, irodalmi Nobel-díjas török író, a közelmúltban publikálta spanyol nyelven tavaly megjelent „Különös érzés” című könyvét – adja hírül az EFE. A regény Mevlut életéről és álmairól szól, aki 12 éves korában Anatóliából érkezett Isztambulba, és az életén keresztül bemutatja a török főváros átalakulását a múlt század hetvenes éveitől a XXI. század tízes éveikig.

„ A falak, a kapuk és az utak lezárása, attól tartok, hogy egy kissé károsítja az európai integráció eszméjét” mondja Pamuk, aki szerint bár sokan érkeznek a háború miatt „vannak más okok is” egyebek között „gazdasági és a szabadsággal összefüggő okok”.

„Ez egyike a legnagyobb kihívásoknak, amellyel hosszú idő óta Európa szembekerül, és bár nem volt háború, ez a helyzet folytatódik és folytatódni fog” jelentette ki egy, az EFE számára adott interjúban. Pamuk beszél a könyvéről, Isztambulban folytatott tanulmányairól, arról a széles teraszról, amelyet keretbe fognak egy mecset minaretjei, amelytől csak egy lépésre van a csodálatos kilátás a Boszporuszra, és a város ismertebb épületeinek sziluettjére.

A Különös érzés „epikus regény, azoknak az embereknek a problémáiról, akik azért jöttek az ötvenes, hatvanas és hetvenes években hogy Isztambulban éljenek, akik saját kezükkel építették fel a házaikat”. A regény fő vonala Mevlut Karatas a „boza”(egy erjesztett hagyományos, török ital), utcai árusa, aki életének minden fordulata ellenére egy fél évszázadon keresztül ragaszkodik isztambuli éjszakai sétáihoz a bozát ajánlva, miközben körülötte megváltozott a világ.

A regény címe William Wordsworth „Az előjáték” című verséből vett idézet. „ Különös érzés az, amikor nem tartozol ehhez a helyhez és ehhez az időhöz sem”.

„ Amikor először olvastam ezt a mondatot 15 évvel ezelőtt - emlékezik az író - azt mondtam, ez nagyon jó címe lesz egy könyvnek, de akkor még nem tudtam, hogy melyik lesz az.”

És mivel Mevlut elméje is „egy kissé furcsa volt”, a Nobel díjas író feladatainak egyike volt, hogy azonosuljon a főszereplővel, és elmondja egy olyan személy történetét, aki tőle nagyon különbözik eredetét, gazdasági helyzetét és kultúráját tekintve, de osztozik vele abban, hogy mindketten „különbözőképpen látják a világot”.

Egy történet, amelyben Pamuk megteremti a nagyon különböző emberek világát, a Hasan Aktas és a Mustafa Karatas családét, amelyben az apák, a feleségek, a testvérek és unokatestvérek életén átvonulnak a török történelem legfőbb eseményei, és ezeket a boza- árus mindig optimizmussal, és külön állásponttal fogad. „ Azt akartam, hogy olyan passzív személy legyen, aki fenn tud maradni életének különböző pillanataiban, mert ha határozott erős személyiség lenne, nagyon baloldali vagy jobboldali döntéseket hozhatna, és akkor nem az lenne, akit kerestem. Egyesek azt gondolhatják, hogy opportunista, de ez egy jó ember, akinek túlélése és életének folytatása érdekében alkalmazkodnia kell, és nem mindig kimondania, azt, amit gondol.”

A szerző nem rejti el Mevlut iránti rokonszenvét és elismeri, hogy ami leginkább tetszett a regényben, az a főszereplőnek a feleségével, Rayihával való kapcsolata, akivel a kapcsolata félreértésen alapul, de ez nem akadályozza meg, hogy „boldog legyen”.

A „Különös érzést” egy narrátor meséli el, akinek szavait időnként kiegészítik, időnként félbeszakítják, közöttük a három leánytestvér közül kettő, akik készek megszökni azzal, akit szeretnek. Pamuk nem úgy akarja bemutatni a nőket, mint gyenge szereplőket, ellenkezőleg humorral és nyelvi kifejezésekkel erősnek mutatja be őket.

A Nobel-díjas író elkötelezett értelmiségi és kritikus, akinek az 1915 évi örmény népirtás elítélése miatt problémái voltak saját hazájában, és akinek továbbra is meggyőződése, hogy „Törökország jobban tenné, ha európaias törekvései lennének”.

 

 

Szólj hozzá

Európa Irodalom Törökország Orhan Pamuk