2015. nov 20.

Mire tanít Caral civilizációja?

írta: Göbölyös N. László
Mire tanít Caral civilizációja?

caral-e.jpg

Peruban fegyverek és védfalak nélkül, sivatagi földeken építették fel Caral civilizációját. Földünk egyik legrégibb kultúrája ma is példával szolgál az egész világ építészeinek.

Ez az Amerikában megtalált legrégibb civilizáció, legalább annyi idős, mint Mezopotámia vagy Egyiptom” - mondta Ruth Shady archeológus, aki 1996-ban indította el a ásatásokat Caralban, amely kr.e. 3000 és 1800 között élte a virágkorát Supe völgyében, Limától északra 182 km-re és 20 km-re az óceántól. Caral 2009 óta a világörökség része. Egy 66 hektáros területről van szó, ahol hét piramis emelkedik két köralakú tér körül. A szakrálisnak tekintett citadellában jelenleg 25 helyen folynak az ásatások. A feltárt épületek harmóniában vannak a természettel és fejlett mérnöki tudásról tanúskodnak. Itt írta alá nemrég a 124 országot egyesítő Építészek Nemzetközi Szövetsége a Caral-i Chartát. A szöveg, amelyet ismertetnek a decemberben Párizsban tartandó klíma konferencián, Caralt úgy mutatja: be, mint a természetet tiszteletben tartó urbanizmus példáját.

“ Ez a társadalom fontosnak tartotta a természettel való harmóniában való fejlődést. A völgy területeit soha nem foglalták el,együtt éltek más közösségekkel, nem voltak védfalaik és az ásatások során egyetlen fegyvert sem találtunk. Ellenkezően, találkozási pont volt olyan népek számára, amelyek kereskedni akartak. Halászok jöttek a tenger gyümölcseive1, mások a kondorkeselyű csontjait ajánlották a fuvolakészítőknek. Valószínűleg itt született a kecsua nyelv is, az inkák ősi, nyelve. Ennek a civilizációnak a hatása megtalálható a Machu Pacchu kövein, a nascai geoglifákon.

Ez a civilizáció üzenet az egész világnak, a természettel való harmónia példája a bolygó és az interkulturális kapcsolatok megvédése kapcsán” - mondta az archeológus.

Kr. e. 1800 végén Caralt nagy szárazság sújtotta, ezért lakóinak el kellett költözniük. A természet egyeduralkodóvá vált és a várost betemette a homok.

1933-ban a világ építészeinek első összejövetelén Athénben egyezmény született az urbanizációról. 1964-ben Velencében a műemlékek megvédésének kötelezettségéről. 1977-ben a Machu Picchun a szervezet megerősítette ezt az elkötelezettséget, Az idén Caralban arra buzdították a szakembereket, hogy a környezetet tiszteletben tartó világot építsenek. José Arrispe, az építészek nemzetközi szövetségének tanácsadója, a perui építészeti kollégium doyenje kiemelte ,hogy “ Caral békés kultúra volt és referenciának kell, hogy tekintsék a jövő építész generációi”.

A caraliak tudták, hogy földrengésveszélyes területen élnek,ezért a házaik alapjába „shicrá”- kat, kövekkel megtöltött kosarakat helyeztek el, amelyekkel a rengéseket ellensúlyozták. Nem álltak ugyan rendelkezésükre modern eszközök, de nagyfokú szakértelemről tettek tanúságot, technikáik ma is megállják a helyüket. Japán mérnökök laboratóriumi tesztelések után kijelentették,hogy használni fogják: épületeiken a carali földrengés elleni technikákat.

 

Szólj hozzá

tudomány régészet környezetvédelem Peru Caral