2015. dec 16.

Kényszeresen vásárolunk?

írta: Göbölyös N. László
Kényszeresen vásárolunk?

shopping.jpgA vásárlás is betegséggé válhat. Egy új módszer azonban, amelyet a Bergen-i egyetem kutatói dolgoztak ki, segítheti a szakértőket annak megértésében, hogy a hitelkártya és a kereskedelmi központok iránti szerelem hogyan válhat egy patologikus vásárlás szindrómájává.

Sohasem volt olyan könnyű kifejleszteni a shoppinggal kapcsolatos megszállottságot, mint napjainkban, de mint minden szokás, úgy a ruhák és a lakberendezési tárgyak vásárlása is patologikus magatartássá alakulhat: a vásárlási kényszer szindrómája, a valóságos függés a shoppingtól, tönkre teheti annak az életét, aki ebben szenved. Eltérően az olyan egyéb függőségtől, mint a drog vagy az alkohol, a vásárlási kényszer nem könnyen diagnosztizálható. Ezért a Bergen-i egyetem (UiB) kutatói létrehozták a „Shopping Addiction Scale-t”, egy eszközt, amellyel a pszichológusok és az egészségügyben dolgozók felismerhetik azokat az eseteket, amelyekben a shopping szeretete betegessé válik.

Annak érdekében, hogy ellenőrizzék az új diagnosztika hitelességét, a kutatók kísérletet folytattak több mint 23 000 személlyel, amelynek eredményeit a Frontiers of Psychology folyóiratban hozták nyilvánosságra. Mint Cecilie Schou Andreassen, az UIB kutatója és a kutatás koordinátora elmondta, az új diagnosztikai eszköz használata lehetővé tette, hogy megfigyeljenek egy sor, közös jellemzőt azoknál, akik ettől a függőségtől szenvednek

„A shoppingfüggőség meghatározott demográfiai csoportokon belül a leginkább elterjedt: túlnyomó mértékben a nők között ismerhető fel, tipikusan a késői serdülőkor és a felnőtté válás elején keletkezik, és az évek múlásával valamennyire csökkenni látszik. Kutatásunk ezen kívül azt is jelzi, hogy a különösen extrovertált személyek és azok, akiknek neurotikus vonásai vannak, kockáztatják inkább, hogy kifejlődik náluk ez a függőség”- magyarázza Andreassen.

Az extrovertáltak, a kutató szerint arra használják a shoppingot, hogy kifejezzék saját egyéniségüket, növeljék társadalmi státuszukat, saját értéküket. A neurotikusok, akik könnyebben szenvednek a szorongástól és a depressziótól, azért menekülnek a vásárláshoz, hogy csökkentsék negatív érzéseiket. Mindkét esetben nagyobb a kockázata annak, hogy elveszítik uralmukat a dolog felett és a shopping patologikussá válik.

A spektrum másik oldaláról nézve azonban a személyiség olyan vonásai, mint a pontosság, a lelkiismeretesség, az intellektuális stimulációk, és az újdonságok látszanak jellemezni azokat, akiknél igen alacsony a függőség kifejlődésének a kockázata.

Ha érdekli önöket egy próba, a Bergen skála válaszokat kér az alábbi hét megállapításra, amelyek mindegyikét 0-tól 4-es számmal jelölik. ( a 0=teljes egyet nem értés, a 4=teljes egyetértés) A kutatás eredményei szerint a 3 vagy 4 osztályzat legalább négy kérdésre, bizonyítja a függőséget.

Íme, a kérdések:

  • minden pillanatban a shoppingra gondolsz,
  • shoppingolsz, hogy megváltoztasd a hangulatodat
  • annyit shoppingolsz, hogy ennek negatív hatása van a kötelezettségeidre (munka, iskola)
  • úgy tűnik, azért kell mindig több dolgot vásárolnod, hogy meglegyen a korábbi elégedettséged,
  • elhatároztad, hogy kevesebbet fogsz shoppingolni, de nem sikerül,
  • kellemetlenül érzed magad, ha valami miatt nem sikerül shoppingolni,
  • annyit shoppingolsz, hogy az már károsítja a jólétedet.
Szólj hozzá

társadalom életmód pszichológia