2016. már 08.

Young és én

írta: Göbölyös N. László
Young és én

young_perez.jpg

Sophie Nahum 62 perces dokumentumfilmjének hőse Young, azaz Victor Perez, aki Tunisz La Hara szegénynegyedében született, majd Párizsba ment és 21 évesen, 1931-ben lett a világ legfiatalabb bokszbajnoka. 1943-ban Párizsban letartóztatták, Drancy-ba hurcolták, majd Auschwitz-ba deportálták.

A véletlen folytán Auschwitz 3 parancsnoka kedvelte a bokszot, és a világbajnok odaérkezése azt az ötletet szülte benne, hogy meg kell szervezni egy csapatot, amely vasárnaponként szórakoztatja az SS-eket. Sophie Nahum ezt a történetet a nagyapjától ismeri, aki könyvet írt róla. Unokája azonban dokumentumfilmet akart belőle készíteni. Tomer Sisley színész volt ebben segítségére, aki éppen akkor fejezte be első filmjének forgatókönyvét – éppen Youngról.

A dokumentumfilm végigkíséri Sisley-t, amint találkozik egy volt deportálttal, aki ismerte Youngot. Együtt bokszolt vele Auschwitz-ban és elmesélte, hogyan halt meg a bajnok a tábor evakuálásakor. Vagy, amint egy túlélő kérésére megtekinti a haláltábort és megérti, hogy a szemtanúk elbeszélései, a helyszínnel való megismerkedés ellenére nem lehet felfogni annak egy ezred részét sem, ami ott történt.

„Megijedtem, amikor rájöttünk, hogy ezek a szemtanúk nemsokára nem lesznek már köztünk. Már velük beszélve is nehezen értjük. Mi lesz néhány év múlva?” – idézi a Huffington Post Sophie Nahumot, aki szeretné elküldeni a filmet a középiskoláknak. Négy évig egyetlen csatorna sem vállalta a társproducerséget, alapítványok finanszírozták. A film jelenleg csak a francia Canal Play-en látható. Tomer Sisley filmje pedig – ugyancsak támogatás hiányában – még el sem készülhetett…

Szólj hozzá

sport holokauszt zsidóság Franciaország