2016. már 21.

Japán újra nyit a nukleáris energia felé

írta: Göbölyös N. László
Japán újra nyit a nukleáris energia felé

Öt évvel Fukusima után

fukushima_nuclear_2-other.jpg

2011.március 11-én Japán átélte a Csernobil utáni legnagyobb nukleáris katasztrófát. A 9 fokos erősségű tengeralatti földrengést követően szökőár sújtotta Tohoku tartomány észak-keleti partvidékét és megsérült a fukusimai nukleáris erőmű. A radioaktivitás ezen a területen 4.400-szor magasabb volt a megengedettnél. A hármas katasztrófában tizenötezren haltak meg, 160 ezer volt a sérültek száma.

A tragédia által okozott sokkhatása alatt álló Japán, úgy tűnt, hogy felhagy a nukleáris energia termelésével, de Kan Naoto akkori miniszterelnök ígéretét utóda, Abe Sinzo nem tartja be. Kormánya engedélyezte a kikapcsolt öt reaktor újraindítását.

Hogy világosabbá tegye egyet nem értését, Kan Naoto a következő napokban felszállt a Greenpeace hajójára, amely az erőmű előtti vizet vizsgálja. Ugyanakkor a bíróság most tárgyalja újra a Tepco (Tokyo Electric Power) elnökének és két alelnökének ügyét, akiket azzal vádolnak, hogy nem tettek meg minden szükséges lépést a katasztrófa megelőzésére.

Bár nem csitulnak a viták az ország energia-stratégiájáról, és arról, hogy ki a felelősek azért, hogy a földrengések zónájában építettek erőműveket, a kormány által létrehozott rekonstrukciós ügynökség erre az évre 19,5 milliárd eurónyi összeget tartalékolt az újjáépítésre.

Az ügynökség adatai szerint a földrengés sújtotta zónákban 12 otthont hoztak helyre, igaz, 130 ezren még mindig nem térhettek haza. A kórházak 95%-a már működőképes, az iskolák 98%-át újra megnyitották. Az utakat is rendbehozták. 2320 km vasútvonal garantálni tudja 90%-ban a közlekedés rendszerességét. A mezőgazdasági területek 75%-át megtisztították, újra folytatható rajtuk a termelés. Ami a halászatot illeti, ez a zóna adja az országos termelésnek csaknem a felét, eddig 85%-a reaktivizálódott.

Pozitív eredmények, amelyek azonban nem takarhatják el a még nem oldott feladatokat: a nukleáris reaktorok lebontását, a vizek teljes megtisztítását, az áldozatok kártalanítását. Eddig a Tepco több mint 48 milliárd eurónyi kártérítést fizetett ki és állítja, hogy a helyzet javul. Valóban, a radioaktivitás szintjét illetően jelentős az eredmény: óránként 1,5 mikrosievert mérnek, amint „biztonságosnak” tekintenek, különöen az öt évvel ezelőtti 200-300 mikrosieverttel szemben.

Mindemellett éles kritikával illetik a Tepcót, amely úgy határozott, hogy az úgynevezett „jégfal” építésével akadályozza meg, hogy fertőzött víz kerüljön ki az erőműből. A februárban megvalósított projekt lényege az altalaj megfagyasztása a létesítmény körül 1500 köbméternyi jeges csövekben.

Két évvel ezelőtt a japán kormány illetékes szerve, a Nuclear Regulation Authority elvetette ezt a tervet, mert túl veszélyesnek tartotta, de végül engedett a Tepco által hangoztatott garanciák előtt.

Egyes szakértők szerint egy újabb földrengésnek a csövek nem tudnának ellenállni.

A „jégfal”, amelyet teljes egészében a japán kormány finaszírozott, eddig 260 millió euróba került. Fenntartása évente 81 milliót igényel.

Egy másik probléma: mi lesz a radioaktív vízzel? 750 millió tonna fertőzött vizet tárolnak ezer tartályban és mindennap újabb 300 tonnával gyűjtenek össze. Hol és hogyan lehet ezt a mennyiséget biztonságosan tárolni? Ezt egyelőre senki sem tudja.

Szólj hozzá

katasztrófa környezetvédelem nukleáris Japán Fukusima