2016. ápr 15.

Gregory Peck száz éve

írta: Göbölyös N. László
Gregory Peck száz éve

gregory-peck-john-ballantine-anthony-edwardes.jpg

Hollywood a 40-es, 50-es években az aranykorát élte olyan színészóriásokkal, mint Humphrey Bogart, Cary Grant, Kirk Douglas, James Stewart és nem utolsó sorban Gregory Peck, aki 1916. április 5-én született egy kaliforniai faluban ír bevándorló szülőktől. Ha kimondjuk a nevét, megjelenik előttünk magas, elegáns alakja, diszkrét mosolya, természetes játéka, és sok emlékezetes szerepe, amelyeknek többségében szeretnivaló, tisztességes figurákat alakított, a haladást, az erkölcsi szilárdságot képviselte.

Volt elkötelezett újságíró, jó szándékú törvényen kívüli, bátor tengeralattjáró-parancsnok, fegyvertelen seriff, és mindnek az összegzése a Ne bántsátok a feketerigót című, Harper Lee könyvéből készült filmben Atticus Finch ügyvéd, aki a rasszista délen véd egy fehér nő megerőszakolásával vádolt fekete férfit. Ezért az alakításáért megkapta a legjobb színésznek járó Oscar-díjat.

Karrierjét, mint annyian mások, ő is a színházban kezdte, a Broadway-n. Első filmje 1944-ben a Tamara, a sztyepp lánya volt. Egy évvel később találkozott Alfred Hitchcock-kal, aki szerződtette az Elbűvölve című filmhez. Ebben Peck egy gyerekkori traumától szenvedő orvost alakít, akire egy nagyravágyó kollégája, ezt kihasználva, rátereli egy gyilkosság gyanúját. A lélektani dráma, amelyben partnere Ingrid Bergman volt, Hitchcock egyik legizgalmasabb filmje lett, nem utolsósorban a titkától lassan megszabaduló Peck játékának köszönhetően. Hamarosan felfedezik a western számára, emlékezetes filmje ebben a műfajban a Párbaj a napon (1946), az Idegen a cowboy-ok között (1958) és a Vadnyugat hőskora (1962), végül a MacKenna aranya (1969).

1956-ban John Huston hívta meg őt a Moby Dick Ahab kapitányának szerepére. A forgatás közben a színész életveszélybe került, amikor az utolsó jelenetben elszakadt az őt a hajóhoz rögzítő kötél, és közel fél órát töltött az Ír-tenger jeges vízben a sűrű ködben a fehér bálna testéhez kötözve.  Az őrület határán álló Ahabot ugyanolyan átéléssel és hitelesen alakította, mint a három évvel korábbi Római vakációban a romantikus fiatalembert. 1961-ben ő volt a főszereplője Robert Mitchummal a Rettegés fokának, amelyben dublőr nélkül játszotta a leghajmeresztőbb jeleneteket is. Élete legsötétebb figuráját 1978-ban játszotta Franklin Schaffer A braziliai fiúk című alkotásában, amelyben a Dél-Amerikába szökött Mengele doktort személyesítette meg.

A mágikus évek, úgy tűnik, mindenki számára elmaradtak. Őt külön kemény próbának vetette alá 1975-ben fiának, Jonathannak öngyilkossága.

Gregory Peck testestől-lelkestől liberális demokrata volt. Rendíthetetlen antimilitartista egy olyan világban, amelyben közel volt a nukleáris apokalipszis. A polgárjogok melletti elkötelezettsége miatt Lyndon B. Johnsontól  vehette át a Szabadság-érdemérmet. Ugyanakkor nem tartozott azok közé, akik a filmvásznon kívül hangosan hirdetik nézeteiket, hagyta, hogy a figurái beszéljenek helyette.

Generációjának legszebb díváival, Ingrid Bergmannal, Sophia Lorennel, Ava Gardnerrel, Alida vallinak – játszott együtt. A Római vakációban az a jelenet, amikor Audrey Hepburnnel Vespán robognak keresztül az Örök Városon, nem csupán a nézők számára emlékezetes, hanem az olasz kismotornak máig érvényes remek reklám is. E film kapcsán ismerkedett meg második feleségével, Veronique Passanival, aki interjút készített vele, és ahogy ő beleszeretett a Hepburn játszotta hercegnőbe, úgy találtak egymásra a fiatal francia újságírónővel. A színész ugyanakkor jó írként nem vetette meg a sört és nagy dohányos is volt. Mivel nem szerette, ha dublőr kíséri, megtanulta lovagolni és lőni, a fegyverekkel szembeni averziója ellenére.

Atticus Finch figurája megkapta „az Egyesült Államok filmtörténetének legnagyobb hőse” címet. 2011-ben, Peck halála után 8 évvel, az Academy of Motion Pictures Arts and Sciences egy speciális bélyeggel, a Gregory Peck Foreverrel emlékezett meg róla. 2005-ben eltűnt a csillaga a hollywoodi Walk of Fame-ről. Valaki lefűrészelte és ellopta.

Végezetül idézzük néhány mondását: „Nem adok leckét senkinek, nem oldok meg problémákat, csak szórakoztatni akarom az embereket.” „Sohasem fogsz megérteni valakit, ha nem nézed meg a problémát az ő szemszögéből.” „Nem vagyok jótevő. Zavar, ha így osztályoznak. Csak részt veszek abban,  amiben hiszek.”

Megkérdezték egyszer tőle, hogy melyik szerepével azonosult legjobban. „Sok ilyen van. Sorban Atticus Finch, Atticus Finch, Atticus Finch és még egyszer Atticus Finch”.

Szólj hozzá

mozi kultúrtörténet USA Gregory Peck