2016. ápr 21.

Műanyag-bontó baktériumok

írta: Göbölyös N. László
Műanyag-bontó baktériumok

 muanyag.jpg

Évente 311 millió tonna műanyag hulladékot „termelünk” évente világviszonylatban. Ebből 4,9 – 12,2 millió a tengerekbe, az óceánokba kerül és ha nem találunk megoldást, ez a szám 2025-re tízszeresére nőhet a Sea Education Association kutatói szerint.

Szerencsére reménykedésre ad okot a Kiotói Technológiai Intézet szakembereinek felfedezése, akik találtak egy baktériumfajtát, az Ideonella sakaiensist, amely képes „felfalni” a plasztikot két enzimének kémiai akciójával. A baktérium különösen a PET-eket kedveli, amely egyike a legelterjedtebb műanyagoknak. A PET a polietilén és a tereftalát rövidítése. Ebből 50 millió tonna fogy évente. Főleg élelmiszerek és italok tárolására szolgál, de felhasználják elemek borítására, tubusokhoz, filmekhez is. Végtelenül ellenáll a biológiai úton történő bomlásnak. Eddig csak két gombafajta bizonyult elég hatásosnak.

A baktériumot a kutatók akkor találták meg, amikor egy recikláló helyen 250-en PET-et elemeztek. A baktériumban két enzim akciója következtében indul el a bomlás. Az egyik a PETase, amelyet a baktérium akkor bocsát ki, amikor rátapad a PET-re, a másik az MHET-hidrolase, amely a PE láncolatait kisebb és „ártalmatlan” molekulákra töri.  

A bomlás sajnos nagyon hosszú folyamat – mondják a kutatók. Egy kis PET-filmhez 6 hét kell, 30 fokos hőmérséklet mellett, ezzel együtt jelentős előrelépést jelent.

A kutatást a továbbiakban arra irányítják, hogy nem lehetne-e felhasználni a baktériumot a tereflatikus sav izolálásra, amit újra fel lehet használni új PET-ek gyártására, olaj nélkül.

A tét óriási: a műanyagot ugyanis parányi részecskékre szabdalják a légköri változások, és ezeket magukba veszik a planktonok, amelyekkel a tengerek lakói táplálkoznak és elpusztulnak tőlük. A legszennyezettebb az Adriai-tenger, utána a Földközi-tenger több része, a Tirrén- és a Jón-tenger következik.

 

Szólj hozzá

biológia környezetvédelem baktérium