2016. máj 03.

Sonita, aki az életéért rappel

írta: Göbölyös N. László
Sonita, aki az életéért rappel

sonita.jpg

Sonita Alizadeh 19 éves afgán lány megmenekült a táliboktól és a kényszerházasságtól. Élete ihletett egy dokumentumfilmet, amely díjat nyert a Sundance fesztiválon. Most rappelésből él.

„A zene nem is érdekelt, nem tudom, mi késztetett arra, hogy rapper legyek. Csak ki akartam beszélni, ami bennem van” – mondta Dazed on-line magazinnak. Valóban szüksége van arra, hogy kibeszélje magát azok után, amiket átélt. Tízéves korában elmenekült az első kényszerházasság elől, Iránba ment, ahol sporttermeket takarított és ott kezdett rappelni. Majd felkereste az anyja, de csak azért, hogy újra eladhassa egy férfinak 8 ezer eurónak megfelelő pénzért. „Etetni kell a családomat. Ez a hagyomány” – mondja és úgy tűnik, nem volt benne semmi szánalom a lánya iránt, bár őt is eladták annak idején 13 évesen. Sonita azonban találkozott Rokhsaneh Ghaem Maghami rendezőnővel, aki elkészítette vele a Sonita című filmet, amely 2016 januárjában elnyerte a zsűri nagydíját a Sundance fesztiválon. A rendezőnő segített neki elmenekülni a második kényszerházasság elől.

Sonitának első klipje, a Brides for Sale a Youtube-on hatalmas sikert aratott. A kamera előtt tetovált vonalkóddal a homlokán jelenik meg, magával ragadó tekintettel, egy olyan férj ütéseitől feldagadt arccal, akihez hozzá kellett volna mennie.  És elrappeli az életét:

„Egy ketrecbe zárt testért jajveszékelek

egy testért, mely egy vonalkód súlya alatt görnyed

zavarba ejt e hagyomány és e nép.

Lányokat pénzért adnak el

a választásra nulla eséllyel

apámat aggasztja hogy mibe kerül az élet

aki többet adott a lánya azé lett

ketrecben élek mint a többi lány

én, a felfalásra nevelt bárány”

 

Sonita egymaga személyesíti meg azoknak a fiatal lányoknak az ezreit, akiknek így döntenek a sorsáról. Skandálja a szavakat, hogy hangsúlyozza: emberi lény, nem állat.

A klipet eddig 400 ezren nézték meg. „A rap megváltoztatta az életemet. Gondoltam, felhasználom a többi lány segítésére” – nyilatkozta Sonita.

Szólj hozzá

mozi jog szabadság nők Zene Afganisztán