„Ha a LED-égők a mostani ritmusban terjednek, az energiatakarékosság akkora lesz, hogy 60 nukleáris erőművet be lehet zárni 2020-ig”. Egy olyan világban, amely falja az energiát, amelyet sok esetben katasztrófák árán termel, Nakamura Sudzsi jóslata fénysugár az éjszakában.
Nakamura 2014-ben kapott találmányáért fizikai Nobel-díjat. Bár a vörös LED-ek már léteztek a 70-es években, a kékek tették lehetővé annak a technológiának az alkalmazását, amellyel a fehér fényű lámpákat lehetett előállítani.
A japán professzor ma számos nagy egyetemen tanít vendégelőadóként. A közelmúltban vendége volt a Comói Fényfesztiválnak. Az interjút ez alkalomból készítette vele a Panorama című hetilap.
-Hogy lehet, hogy egy égővel ilyen mértékű takarékosságot lehet elérni?
-Az elektromosság egynegyed, némely egyharmad részét mesterséges fény generálására használják. A LED-lámpáknak nagyon magas a hatásfokuk. Ugyanakkora fény mellett az elektromosság egytizedét fogyasztjuk a fehér és a felét a fluoreszkáló izzóknak. Az USÁ-ban kiszámították, hogy 2030-ig 46%-kal lehet csökkenteni az áramfogyasztást, ami a CO2 185 millió tonnával való csökkenését is jelenti. (Ez egyenlő 30 ezer megawattal).
-A LED-lámpákat 1993-ban találták fel. Mennyire terjedtek el?
-Országonként változó. Japánban a fényt 50%-ban a LED-et adják, az USÁ-ban 20-30%-ba, Európában eddig csak 10%-ban. Azt gondolom, hogy ennek főleg anyagi oka van, mert a LED-izzó drágább, viszont 50 évig jó, míg a hagyományos ezer óráig. Ha a LED-égők a mostani ritmusban terjednek, az energiatakarékosság akkora lesz, hogy 60 nukleáris erőművet be lehet zárni 2020-ig.
-Lehet esztétikai oka is. Van, aki hidegnek találja a LED-ek fényét.
-Ezért lehet kétféle típusút venni, egy hideg és egy meleg fehéret. Az amerikaiak és az európaiak valóban jobban kedvelik a meleg fehérek, míg Ázsiában nem nagyon tesznek különbséget. Az biztos, hogy az emberi szem számára a legjobb az a fény, amely a Napból jön. 2008-ban részt vettem a Soraa megalapításában, ez a cég fehér fényű lámpákat gyárt új, lila LED-ek felhasználásával. A fényük eléggé hasonlít a Napéhoz.
-Mi lesz a jövő energiaforrása?
-Nagyon a napenergiára koncentráltak, de drága és ahhoz, hogy elterjedjen, közpénzekre volt szükség Németországban nagyon népszerű volt, amíg a kormány támogatta. Amikor ez megszűnt, népszerűtlenné vált. Azt gondolom, az igazi megoldás a hidrogén, amely sszegyűjti a Nap által termelt energiát és úgy bocsátja ki, hogy nem hagy környezetszennyező hulladékot.
-Mi történik, amikor a fejlődő országok is olyan színvonalú világítást akarnak, mint mi?
-LED-et fognak használni, mert ez „mozgó” eszköz. A bolygónak ezen a részén a mozgó eszközök, mint a mobiltelefonok, nagyon népszerűek, mert nem kell hozzájuk infrastruktúrát építeni. A LED-hez elég egy kis elem, amit a Nap tölt fel és van máris egy mobil fény.
-Milyen lesz a jövő fénye?
-A Santa Barbara-i University of Californián már dolgoznak a lézeren alapuló új generációs mesterséges fényen. Egy lézer diódában az áram erőssége ezerszer nagyobb, mint a legfényesebb LED-ben. Vannak már nagy autócégek, amelyek lézerdiódákat használnak a kocsik lámpáihoz. Ilyen a BMW és az Audi.
-A bostoni MIT kutatói bejelentettek egy új technológiát, „reciklálják” az üvegbúvár izzó melegét, amellyel növelik a hatékonyságát, amíg meghaladja a LED-ét. Gondolja, hogy második életre kel ezzel a hagyományos izzó?
-Nem. Bármennyire javítsák is a régi izzók hatékonyságát, nem lesz olyan hosszú életű, mint a LED.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.