2016. jún 09.

Esőisten űzte el a tatárokat?

írta: Göbölyös N. László
Esőisten űzte el a tatárokat?

mongol.jpg

Az eső állította meg a „tatárjárást”, vagyis a mongol harcosok kivédhetetlen előrenyomulását Európa szíve felé svájci és olasz kutatók szerint.

A történészek összefüggést látnak a klimatikus viszonyok megváltozása és a mongoloknak 1242-ben bekövetkezett Magyarországról való váratlan távozása között.

Dzsingisz kán birodalma 1200 körül kezdett Nyugat felé terjeszkedni, Eurázsián, Oroszországon és Kelet-Európán keresztül. 1241-ben érkeztek meg Magyarországra, szörnyű dúlásuknak azonban alig egy év múlva véget vetettek és visszafordultak.

A kutatók a tölgyfák évgyűrűinek tanulmányozásával jutottak el ennek feltételezett okához. Az évgyűrűk ugyanis azt mutatják, hogy 1242-ig hosszú időn keresztül meleg évszakok követték egymást. Ekkor azonban a hőmérséklet lehűlt és óriási esőzések kezdődtek. Ezzel megszűnt a fürge mongol lovasság előnye, valamint a velük mozgó csordák sem jutottak elegendő táplálékhoz.

„Feltételezésünkkel talán megoldottunk egy olyan rejtélyt, amelyre a történészek régóta keresik a választ. Az 1960-as években azt gondolták, hogy  a magyar síkságok nem biztosítottak elég eleséget a lovaknak, de ez bizonyítottan nem így volt. A hódítók tönkretehették volna a megművelt területeket, hogy legelőket alakítsanak ki, ahogy máshol is tették. Itt viszont nem nyúltak a mezőgazdasági területekhez, ami azt mutatja, hogy a lovak nem szenvedtek hiányt. A magyarok, miután elveszítették az ország keleti részét, jobban védekeztek a Dunántúlon, várakat, erődöket építettek. Ezzel együtt a mongolok is elvesztették harci hatékonyságukat” – nyilatkozta a La Repubblicának Nicola di Cosmo, a princetoni egyetem professzora.

Történelmi források tanúskodnak arról, hogy 1242 első hónapjaiban nagy hideg uralkodott Magyarországon. Befagyott a Duna. Innentől akadozni kezdett a mongol hadigépezet.

„Minden rendelkezésre álló adat, beleértve a tölgyek évgyűrűit, azt mutatja, hogy 1242 hideg és esős volt. A magyar síkság sártengerré változott. Ennek kettős hatása volt: kevesebb fű volt az állatoknak és az átázott talajon nehézzé váltak a katonai manőverek.A következmény a Kelet felé való visszavonulás volt, de nem azon az úton, amerről jöttek, hanem a Kárpátok déli részén át, valószínűleg azért, hogy lovaik keményebb talajt érezzenek patáik alatt.”

A magyar történetírásban az a hagyomány maradt fenn, hogy az országot elpusztító Arany Horda azért indult haza olyan gyorsan, mert fővezére, Batu kán részt akart venni a nagykán megválasztását célzó kurultájon Ögödej, Dzsingisz kán fia 1241 decemberében bekövetkezett halála miatt. Egyes források szerint azonban a nagykán-választásra csak később került sor, azon Batu nem vett részt, ellenben sosem ismerte el Ögödej fiának, Güjüknek hatalmát.

Szólj hozzá

történelem klíma tatárjárás Olaszország Magyarország