2016. júl 19.

A szeretet génje

írta: Göbölyös N. László
A szeretet génje

oxytocin_i_love_you.jpg

Mindnyájunknak vannak kissé mogorva barátaink és barátságosak is. A Georgia-i egyetem pszichológusai úgy gondolják, hogy ennek egy gén az oka, amely szabályozza, hogy milyen kapcsolatot tartunk fenn embertársainkkal. Akiben kevesebb mennyiségű oxitocin van, amelyet az azonosított gén termel, annál nehezebben építünk baráti kapcsolatokat.

A kutatás, amelyben 129 személlyel foglalkoztak az epigenetika területéhez tartozik, amelynek lényege, hogy azokat a módosulásokat tanulmányozza, amelyek örökölhetők, de nem változtatja meg a DNS-t. A biológia ezen ágának érdekessége a megváltoztathatósága. Így például az a gyerek, akinek környezetében több ember él, felnőttként teljesebb közösségi életet él.

A kutatás nyilvánvalóvá tette, hogy egy OXT-nek nevezett gén felelős az oxitocin-termelésért, amelyet szeretethormonnak neveznek és már jó ideje nyilvánvalóvá vált, hogy jelentős szerepet játszik. Hat a kedélyre, a félelemre,  a bizalomra, de kevés információ volt arra vonatkozóan, hogy miképpen befolyásolja közösségi magatartásunkat.

A kutatás során genetikai teszteket készítettek a résztvevő nyálából, hogy megállapíthassák: mennyire hajlamosak kapcsolatok kiépítésére. Videón megmutattak nekik olyan arcokat, amelyek kezdetben közömbösek voltak, majd átalakultak és érzelmeket fejeztek ki. A résztvevőknek meg kellett nyomniuk egy gombot, amint ezt észrevették. Az, akinek kevés oxitocinja volt, az kisebb pontossággal írta le ezeket az érzelmeket.

A kutatás második részében szkennerezték a résztvevők agyát, hogy a tesztek alatt lássák, hogyan reagál. Akiknek kevesebb szeretethormonjuk volt, azoknál kevesebb aktivitást tapasztaltak a szociális tevékenységhez kapcsolódó zónákban.

A kutatók kiemelték, hogy további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy megfelelő gyógyszerekkel lehessen kezelni azokat, akik olyan zavarokkal küzdenek, mint például az autizmus. A kutatás megtalálhatja azokat a bázisokat is, amelyek érhetővé teszik, hogy az ősember hogyan jutott el a mai civilizációig.

Szólj hozzá

genetika szeretet orvostudomány hormonok