2016. aug 31.

Nőként reinkarnálódott Casanova

írta: Göbölyös N. László
Nőként reinkarnálódott Casanova

Peggy Guggenheim vallomásai

peggy5-koz--620x349_abc.jpg

Szegény gazdag lány, multimilliomos örökösnő, excentrikus, lázadó, önpusztító, provokátor, nőként reinkarnálódott Casanova – minden, csak nem konvencionális – írja Peggy Guggenheimről az ABC. Önéletrajza Egy művészetfüggő vallomásai címmel jelent meg. A kritika a könyvet, amelyben 400 szeretőt vall be, elnevezte „egy nimfomán vallomásainak”.

Peggy Guggenheim (1898-1979) mentségére legyen mondva, hogy ugyanolyan gyorsasággal vásárolta műkincseket, mint ahogyan a szeretőit váltogatta. Sok művésznek volt a mecénása, és sokakat segített a nácizmus elől menekülni.

Francise prose, Anne Frank életrajzírója idézi fel egy most megjelent könyvben életét peggy Guggenheim, a modernség botránya címmel. A könyv szól arról a fizikai erőszakról, amely mindig jelen volt érzelmi kapcsolataiban. Szeretőit elvitte a végletekig, amíg elvesztették a kontrollt önmaguk felett. Ugyanakkor bosszút állt mindazokon, akikről úgy vélte, hogy nem eléggé szeretik.

A családi tragédia sem kerülte el. Apja, Benjamin Guggenheim 1912-ben a Titanicon lelte halálát. (A Guggenheim-gyűjtemény alapítója nagybátyja, Solomon volt). Két unokahúga érthetetlen körülmények között esett ki egy felhőkarcoló 16. emeletéről. Lánya, Pegeen, depressziós, alkoholista, mentálisan instabil volt.

Első férje, Lawrence Vail író összetörte bútorait, megverte őt az utcán, lekvárt kent a hajára, és csaknem belefojtotta a fürdőkádba. Életének nagy szerelme egy másik író, John Ferrar Holms volt, akiről azt írta „a tenyerén hordozott és ő irányította minden gondolatomat”. De Holms sem volt szent. Arra kényszerítette Peggy-t, hogy decemberben órákon át meztelenül álljon a nyitott ablaknál, és egyszer whisky-t öntött a szemébe. Amikor meghalt, Peggy valósággal megzavarodott. „Évekig John rabszolgája voltam. Fogalmam sem volt, hogyan élek ezután. Halála után sokáig abban a rémületben éltem, hogy lélek nélkül maradok.”

Élete másik fontos férfija újra egy író, Samuel Beckett volt. Ő kedvesnek és kulturáltnak mutatkozott, amíg el nem vesztette az önkontrollt az alkohol miatt. Kapcsolatuk 13 hónapig tartott. „Nem hiszem, hogy tíz percnél tovább szerelmes volt belém” – panaszkodott utólag Peggy.

Akibe viszont ő volt bolondul szerelmes, az a nagyszerű képzőművész, Max Ernst volt, aki viszont csak a pénzéért vette el őt. Vele kapcsolatban örök fájdalma maradt, hogy vetélytársát igen, őt azonban nem festette meg. Az egyik utolsó kapcsolata az amerikai beat-költő Gregory Corso volt, aki 33 évvel fiatalabb volt nála.

Viharos magánélete mellett peggy létrehozta a modern művészet egyik szebb gyűjteményét. A kollekció Velencében, a Palazzo Venier dei Leoniban tekinthető meg. Peggy Guggenheim itt élt 30 évig. Az évek során vendégül látta itt többek között Edinburgh-i Fülöp herceget, Tennessee Williams-et, és Truman Capote-ot, aki itt írta meg A múzsák beszélnek című művét.

Előtte két másik galériát alapított, Londonban 1938-ban a Guggenheim Jeune-t, és New York-ban 1942-ben az Art of the Century avantgard kollekciót. A 20. század egyik legnagyobb múzeumával kapcsolatban mondta az alapító: „Nem gyűjtő vagyok, hanem magam vagyok a múzeum.”

 

 

 

Szólj hozzá

művészet 20.század kultúrtörténet USA Peggy Guggenheim