2016. okt 07.

Pénz, újítás, felelősség

írta: Göbölyös N. László
Pénz, újítás, felelősség

Beszélgetés Bill Gates-szel

bill-gates.jpg

Nem szereti, ha a digitális kor császárának nevezik. Inkább radikális újítónak tartja magát. Bill Gates-t a „forradalmi” jelző is hidegen hagyja, a 21. század emberének tartja magát, holott ez a kifejezés inkább 20. századi.

A Microsoft alapítójával a Corriere della Sera készített interjút.

-Alapítványa, a Global Fund eddig arra szolgált, hogy megszüntesse az AIDS, a tüdőbaj, a malária terjedését a fejlődő országokban. Tevékenysége folytatódik a válság ellenére?

-Nem könnyű az adományozókhoz fordulni és elmagyarázni, hogy jó ügyért dolgozunk. Minden kormánynak csökkentett költségvetéssel kell dolgoznia. De tudni kell, hogy hosszú távon ezek a beruházások hatalmas humanitárius hasznot hoznak, kezdve azon, hogy életek millióit mentik meg. Ön joggal veti fel a kérdést, mert számolni kell az Európába érkező menekültekkel, a Szíriával határos országok problémáival, de folytatni kell ezeknek a betegségeknek a kordában tartását és időt adni az orvostudománynak új gyógymódok kidolgozására. A Global Fund műkődik, eredményeket ér el és folytatódik az álom, amely 2001-ben megszületett Genfben, azért döntöttünk úgy, hogy háromévente újra feltöltjük az alapot, amelyhez az én alapítványom többel járul hozzá, mint az összes kormány.

-Mit gondol, mennyi idő alatt lehet leküzdeni ezt a három betegséget?

-Nem gyorsan, de azt gondolom, hogy optimisták lehetünk. A következő tíz évben rendkívüli eredményeket érhetünk el. Gondolok itt az oltásra az immunhiányt okozó vírus ellen és más járvány elleni gyógyszerre. Fenntartva a pénzalapok szintjét a törekvés elérni 2030-ig ezeknek a betegségeknek a lényeges visszaszorítását és 2040-ig a malária eltüntetését.

-Érez-e feszültségeket európai szinten ezekkel a globális kezdeményezésekkel szemben? Nem nyugtalanítja-e, hogy az EU-bizottság és az Apple közötti összetűzés fékezheti az Önök tevékenységét? Nem lát gazdasági kultúrák közötti ellentétet az USA és Európa között?

-Azt hiszem, kicsit túlzott így jellemezni a helyzetet. Az USA egy kicsi kapitalistább, mint egyes európai országok. Természetesen ott van a probléma, hogy mennyi adót kell fizetniük az egyes embereknek és a vállalatoknak. De Európa is bőven kapitalisztikus és sok innovatív vállalkozása van, és megvan a közös meggyőződés, hogy invesztálni kellene a jövőbe. A múltban a kommunizmus kontra kapitalizmusról folyt a vita, akkor lehettek konfliktusok, most a kérdés, hogyan kezeljük rendszereinket.

-Önnek a jövőről szóló víziója pozitívabb, mint a világ számos vezetőjéé. Honnan ez a bizakodás? Igaz, hogy osztja Steven Pinker gondolatát, amely szerint most éljük a világ eddig létezett legkevésbé erőszakos korszakát?

-Pontosan. A The Better Angels of Our Nature nagyon hosszú könyv. Pinker sok könyvet írt, de ez a kedvencem. Ha ajánlani kellene egy könyvet, ezt ajánlanám. Ma olyan társadalomban élünk, ahol kevesebb a rabszolgaság, mint régen. A nőket és a homoszexuálisokat jobban tiszteletben tartják, kevesebb a gyilkosság és kevesebb gyerek hal meg, mint akár a múlt század 90-es éveiben. Ezek objektív tények.

-Önnek megvan a hatalma, az akarata és a lehetősége, hogy összegyűjtse azokat az embereket, akik a dolgok javításán dolgoznak. Időnként Önt úgy írják le, mint a digitális éra császárát, most, mint a filantrópia egyik élharcosát.

-Császár semmiképpen sem vagyok. Szerencsés voltam, mert dolgozhattam egy forradalomért, amelyben a Microsoft részt vett sok társasággal együtt, beleértve az Apple-t és a Google-t. A verseny ebben a szoftver csodában nagy befolyással volt az emberek életére, pozitív értelemben. Én nem gondoltam dirigálásra, csak összehoztam mérnököket, technikusokat egy innovatív munkára.

-A „forradalmi” is túl ideologikus Ön szerint?

-Nem gondolom, hogy a munkámat forradalminak lehet nevezni. A radikális újításban hiszek. Nem vagyok még az első filantróp sem. Olyan emberek, mint Carnegie és Rockefeller, felavatták a filantrópia hagyományát egy évszázaddal ezelőtt. Szerencsére ez a hagyomány nő, én is megpróbálom bátorítani, minél több embert bevonni.

-Mit jelent Önnek a pénz? Mit jelent a világ leggazdagabb emberének lenni? Érez ezért plusz felelősséget?

-Hihetetlenül szerencsésnek érzem magam, hogy jó nevelést biztosíthatok a gyerekeimnek, anélkül, hogy a pénzzel kelljen törődnöm. Ez az igazi áldás. A második kérdésre a válaszom: a Microsoft annyi pénzt hozott, hogy a pénzem 95%-ára nincs szükség családom és gyerekeim kiadásainak fedezésére. Így lehetőségem van visszaadni a társadalomnak azt a pénz az innováció gyorsítására, a legszegényebbek javára.

Szólj hozzá

gazdaság társadalom filantrópia USA Bill Gates