2016. okt 18.

Sharing economy, avagy a gazdagság újraelosztása

írta: Göbölyös N. László
Sharing economy, avagy a gazdagság újraelosztása

20668485294_206e0f5c23_b.jpg

2016 szeptemberében tartották meg Milánóban az első Sharing Economy fesztivált, amelyen több mint száz olasz és nemzetközi szakértő tartott előadást, többek között Arun Sundararajan professzor, akinek legújabb könyve éppen ezt a témát tárgyalja.

„Kétségtelen, hogy a szállítás lesz az szektor, amelyre a leginkább hat a sharing economy – magyarázta a La Stampának a tamil származású, Londonban született professzor, aki a New York-i egyetem Stern School of Business-én tanít. Ő inkább a „crowd-based capitalism”-ről (tömegalapú kapitalizmus) beszél – Sokszor elfeledkezünk arról, hogy a szolgáltatások, amelyeket a közösség nyújt, és nem a vállalatok, fizetősek, nem ingyenesek.” Ez tehát, szorosan véve nem a megosztás gazdasága, hanem a kapitalizmus új formája, amelyben az egyén kompetenciáit nem annak a vállalatnak a rendelkezésére bocsájtják, amelynek dolgozik, hanem a felhasznált on-line portálokéra.

„Az ok, ami miatt a következő években a szállításnak a legnagyobb kihívással kell szembenéznie, az, hogy a Snapchat-korszak fiataljai az autót már nem tekintik státuszszimbólumnak: az számít nekik, hogy megbízhatnak-e a digitális platformokban. És itt dől el a csata az Uber és a hagyományos szállító cégek között.”

-Igazából mi a sharing economy?

-A tömegalapú kapitalizmus a gazdaság új formája, amely két tényezőre. a bizalomra és a technológiára alapul. Ha nem lennének digitális platformok, amelyek autót ajánlanának, a közlekedés legmegfelelőbb opciója az autóvásárlás lenne. Az új technológiának köszönhetően ez már nem így van. Van egy teljesen más módaa dolgok birtoklásának, a megosztás vagy a kölcsönzés egy meghatározott időre a szükséglet szerint.

-Vagyis az új technológia nélkül nem fejlődött volna ki a megosztás gazdasága?

-Nem. A sharing economy a digitális bizalmon alapul, amelyet a használt platformok iránt érzünk. Az elmúlt 20 é alatt at Ebay-en történő egyedi vásárlástól elérkeztünk odáig, hogy idegeneket fogadunk be a lakásunkba és ismeretlenekkel ülünk be a kocsiba. Ezek kockázatos dolgok, amelyek bizalom nélkül nem maradnának fenn.

-Hogyan épül fel ilyenfajta nyitás mások felé?

-Ez részben kultúra kérdése, az európaiak kevésbé individualisták, mint az amerikaiak, történelmileg jobb hozzá vannak szokva a megosztáshoz. Másrészt az új individuális identitásoké, amelyek kialakultak a közösségi hálókon. Mielőtt otthonunkba engednének egy ismeretlent, vagy beszállnán vele egy kocsiba, informálódhatunk róla a Facebookon, vagy a Linkedinen.

-Nevezhetjük radikális változásnak a bizalom szó jelentését?

-Igen. De nem szabad elfelejteni, hogy a bizalom új formájának megteremtésével együtt új gazdasági formát is kialakítunk. Azantik korban csak a szomszéd országokkal lehetett kereskedni, majd az egész világgal. Valami ilyesmi történik az utóbbi években is.

-Kiknek származik a legtöbb előnye a sharing economy-ból?

-Az új modellű bizniszbe beruházó nagytőkén kívül leginkább az alsó középosztálynak. A sharing economy-val lehetőség van a gazdagság újraelosztására, az életminőség javítására. San Franciscóban például ismertem egy embert, aki alighogy megvásárolt egy Teslát, meghirdette a megosztását on-line oldalakon, hogy fedezni tudja az autóvásárlás költségeit, amit korábban nem engedhetett volna meg magának.

-Aki bírálja a sharing economy-t, azt mondja, hogy nincs korrekt normatív szabályozása, és a profitok pontos megadóztatása.

-Ez két különböző probléma. Az adózást illetően szükség van a digitális platformok számára külön kidolgozott adórendszerre, mivel valódi szolgáltatások.

-És ami a törvényeket illeti?

-Fontos megérteni, hogy olyan forradalom előtt állunk, amelyből az egyes államok csak hasznot húzhatnak. Nemcsak a turizmusról van szó, hanem új munkahelyek teremtéséről is. A kormányoknak nyitniuk kellene azon módok fel, amelyeket az évszázadok óta működő szolgáltatások innovatívan nyújtanak a közösségeknek. Véleményem szerint megfelelő kompenzációra van szükség a platformok és a törvényhozás igényei között. Csak így válhatnak a sharing economy kihívásai gyümölcsözővé, nem pedig megvívandó csatákká.

Szólj hozzá

gazdaság megosztás digitális világ sharing economy