2016. nov 30.

Jeruzsálem neve egy 2700 éves papíruszon

írta: Göbölyös N. László
Jeruzsálem neve egy 2700 éves papíruszon

jeruzsalem.jpg

Egy 2700 éves, héberül írt papíruszt találtak meg a júdeai sivatag egyik barlangjában, amelyben szerepel a „Yerushalem” név. A leletnek nemcsak régészeti, hanem politikai jelentősége is lehet, tekintettel arra, hogy Izrael állam mindig hangoztatja jogát a több ezer éves városra.

A papíruszon szerepel a Jeruzsálem szóra való legrégibb, nem vallási jellegű utalás, amit eddig találtak.

A C-14-es módszerű datálás és az abból a korból származó edényeken látható írásokkal való összehasonlítás alapján a régészek megerősítették, hogy a papírusz kb. i.e. VII. századból szárazik, az Első Jeruzsálemi Templom korából, amely Salamon királytól Nabukodonozor idejéig állt, és régebbi a Holt-tengeri tekercseknél.

A papírusz akkor került a hatóságok kezébe, amikor egy Hebron térségében működő bűnbanda értékesíteni akarta azt a fekete piacon. A nyomozás során három hálózatot sikerült felszámolni.

A mintegy 10 cm-es papírusz egy szállító levél, amelyet egy jerikói hivatalnok írt a királynak Jeruzsálembe szállítandó borokhoz.

A papíruszt Miri Regev izraeli kulturális miniszter bizonyítéknak minősítette arra, hogy „Jeruzsálem mindig a zsidó nép fővárosa volt és az is marad örökre”.

A Le Figaro emlékeztet arra, hogy Izrael kampányt folytat egy UNESCO-határozat ellen, amely szerinte semmibe veszi a zsidó nép évezredes kötődését a városhoz. Az izraeli illetékesek mindazonáltal cáfolják, hogy a papírusz nyilvánosságra hozatalának bármilyen köze lenne az UNESCO döntéséhez, amely hét arab állam beadványa nyomán  vallási-kulturális értelemben is a város megosztását célozza. 

Szólj hozzá

történelem ókor Izrael UNESCO Jeruzsálem