2016. dec 11.

Még ma is cenzúrázzák VIII. Henrik levelét

írta: Göbölyös N. László
Még ma is cenzúrázzák VIII. Henrik levelét

henrik.jpg

VIII. Henrikből nem lehet kifogyni, az ő figuráját nem lehet megunni. A mozi is jó néhányszor megjelenítette az élethabzsoló uralkodót, olyan színészóriások játszották el, mint Emil Jannings, Charles Laughton, Robert Shaw és Richard Burton. Most a BBC készített dokumentumfilmet a Tudor-ház e kiemelkedő egyéniségének magánéletéről. Mi is lehetne más a címe, mint Hat feleség (Six Wives).

A központi figura Boleyn Anna -  leghíresebb alakítói a moziban Merle Oberon és Vanessa Redgrave voltak - a második asszony, akinek kedvéért, illetve azért, hogy elválhasson első feleségétől, Aragóniai Katalintól (a későbbi Mária királynő (Bloody Mary) anyjától és fiú örököse legyen, VIII. Henrik (1491-1547) szakított a római katolikus egyházzal és megalapította az anglikán egyházat (Church of England), amelynek a mai napig a mindenkori uralkodó a feje. VII. Kelemen pápa ugyanis 1532-ben állítólag azért utasította el a válás kimondását, mert attól tartott, hogy ezzel szembekerülne Aragóniai Katalin unokatestvérrel, V. Károly spanyol királlyal, egyben német-római császárral. Inkább hagyta elveszni az angol nyájat és Henriket kiátkozással sújtotta.

A BBC kérésére a Vatikán a brit tv-csatorna rendelkezésére bocsátotta a király teljes magánlevelezését, amely része volt Henrik és a Szentszék tárgyalásainak. Egyetlen levelet azonban nem kaptak meg, méghozzá „erkölcsi okokból”.

Emma Hindley, a film producere így beszélt munkájukról a Telegraphnak: „Vég nélküli tárgyalások után mi vagyunk az első tv a világon, amely filmre vihetik ezeket a dokumentumokat. Egyet nem kaptunk meg, amelyben a király a „pretty duckies” kifejezést használja.” Ezt az archaikus kifejezést, amely a 19. század közepén ment ki a divatból,  ma úgy mondanánk: „helyes cickók”.

A Telegraph szerint az inkriminált mondat így hangzik: „Különösen este fog el a vágy, hogy kedvesem karjai között legyek, akinek szép kebleit hamarosan ajkaim alatt érezhetem.”

A sors azonban nem úgy működött, ahogyan azt Henrik elképzelte: Boleyn Anna is lányt szült – ő lett I. Erzsébet, a Tudor-ház utolsó uralkodója – a második asszony is kegyvesztett lett, nem egész három évvel királynévá való koronázása után hűtlenség címén halálra ítélték és lefejezték. Fiúval csak a harmadik feleség, Jane Seymour ajándékozta meg a királyt, ő azonban bele is halt a szülésbe. A fiúnak, VI. Edwardnak is tragikus sors jutott: tízévesen lépett apja örökébe, és 16 évesen meghalt, egyesek szerint tüdőbaj végzett vele, de az sem kizárt, hogy megmérgezték a katolikus restauráció hívei. Erre utal féltestvére, Mária királynő uralkodása (1553-1558), amikor tűzzel-vassal próbálták kiirtani a protestantizmust, megerősítve azt II. Fülöp spanyol királlyal kötött házasságával. Mivel azonban ő is örökös nélkül halt meg, Erzsébeten (1533-1603) volt a sor, hogy megerősítse az anglikán különállást.

 

Szólj hozzá

történelem egyház Anglia Vatikán BBC VIII.Henrik Boleyn Anna anglikanizmus