2017. máj 05.

Politikaellenes, de reménykedő „milleniálok”

írta: Göbölyös N. László
Politikaellenes, de reménykedő „milleniálok”

mil.jpg

A politika megbukott, a média egy hangyányit jobb megítélés alá esik. A legfontosabb a boldogság. Ezek a legfontosabb jellemzői a 20. század végén és az ezredfordulón született fiataloknak – derült ki a Generation What? programból, amelyet az Európai Rádió- és TV-szövetség (EBU) kezdeményezett a La Repubblica római napilap on-line kiadásával közösen.

A program tavaly áprilisban indult, októberben zárult le, de a felmérés egyik kérdőive még kitölthető 2014 áprilisáig. Harmincöt európai ország, köztük Magyarország 16 és 34 év közötti fiataljaitól kértek véleményt az életüket közelről érintő területekről, a munkalehetőségekről, a bevándorlásról, a nemzeti identitásról és a jövő reményeiről. A feltett összesen 149 kérdésre több mint egymillióan válaszoltak.

A felmérés időpontjának kiválasztása nem véletlen: 60 éve, 1957 mácius 25-én írták alá az Európai Unióhoz vezető egyik legfontosabb egyezményt, a Római Szerződést, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget Olaszország, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Benelux-államok részvételével és 30 éve született meg az Erasmus-program, amely európai egyetemi és főiskolai diákok mobilitását volt hivatott erősíteni. Ez utóbbiban a három évtized alatt 3,5 millió diák vett részt a különböző csereprogramokban. (Magyarország 1998-ban csatlakozott az Erasmushoz, eddig 60 ezer felsőoktatási hallgató tanult külföldön ennek keretében és - 2017. januári adatok szerint  - évente mintegy 5000 külföldi diák érkezik  hozzánk).

A felmérés részletes eredménye és értékelése a http://www.generation-what.eu oldalon olvasható. Ezekből válogatottunk a fontosabb kérdések közül.

 A görög és a francia fiatalok 90%-a gondolja, hogy szinte minden politikus korrupt. A legjobb véleménnyel a hollandok és az írek vannak választott képviselőikről, csak 22 % ítéli el őket, szemben az olaszokkal, akiknek 95%-a nem bízik a bársonyszékben ülőkben. Jól jellemzi ezt a légkört, hogy átlagosan 83% bizalmatlan az Európai Unióhoz tartozó kormányok iránt. Ezen belül ismét az olaszok véleménye a legnegatívabb a maguk 94%-ával. Utánuk következnek a görögök és a franciák, 92-92%-kal. A holland és a német kormány értékelése jobb fiatal honfitársaik részéről, bár egyik sem dicsekedhet túlságosan a 62, illetve 68%-os elutasítással.

Érdekesen oszlanak meg a válaszok arra a kérdésre, hogy az előző generáció felelős-e azokért a problémákért, amelyek a mai fiatalokat sújtják: Németországban, Hollandiában, Spanyolországban, Csehországban és Ausztriában a „nemek” vannak többségben, míg Franciaországban, Olaszországban, Nagy-Britanniában az „igenek”. (Olaszországban egyenesen 71%) Mindennek ellenére a válaszadó fiataloknak 69%-a akar részt venni a politikai életben legalább azzal, hogy elmegy szavazni.

A média imázsa sem sokkal jobb, mint a politikusoké. Még a német fiatalok azok, akik közül a legtöbben bíznak benne (39%). Nagy-Britanniában, Olaszországban és Görögországban viszont kevesebben, mint 10%.

Az európai „milleniálok” általában nyitottak a bevándorlással szemben, és nem fogadják el a szélsőséges nézeteket: 73%-uk gondolja úgy, hogy a bevándorlók gazdagítják az egyes társadalmakat. A spanyolok 85, a németek és a dánok 83 %-a ért egyet ezzel. A nők befogadóbbak a férfiaknál, 75-69 az arány javukra. A megkérdezetteknek csak egyharmada (32%) nyitott bármilyen okból való bevándorlás előtt, több mint 60 % látja szívesen a háború elől menekülőket, kevesebben örülnek a „gazdasági menekülteknek”, de csak 6% utasít el mindenfajta bevándorlót. Őket főleg Írországban, Nagy-Britanniában és a Cseh Köztársaságban találjuk.

Szinte egész Európában egyetértenek azzal, hogy túl sok a szegény a kontinensen, de azzal is, hogy túl sok a gazdag, és egyre nő a szakadék gazdagok és szegények között. Azt a véleményt is elsöprő többség osztja, hogy a mai társadalomban túl nagy hangsúlyt kap a pénz.

Mi teszi boldoggá az európai fiatalokat? Mindenekelőtt a zene és az olvasás. Az előbbi 98%-nál nélkülözhetetlen mindennapi kenyér, az utóbbi 73%-nak kedvenc időtöltése. Némileg meglepő a mai digitális világban, hogy 69% kijelentette: jól meg tud lenni mobiltelefon nélkül, 52% pedig úgy nyilatkozott, hogy az internet nem létfontosságú a boldogságához. A televíziót egyenesen 79% képes nélkülözni.  15% érzi úgy, hogy nincsen szüksége vallásra ahhoz, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyen, viszont 56% tartja fontosnak a sportot, 92% a barátságot és 86% a szerelmet.

Bár a „milleniálok” is kötődnek a gyökereikhez, 60% jelentette ki, hogy nem fogna fegyvert hazájáért, bár ezt az arányt rontja az írek, a hollandok, a britek és a csehek patrióta harckészsége. A jövő ugyan zavarosnak tűnik számukra, ennek ellenére bíznak benne. A fiatalok 72%-a érzi úgy, hogy a kezében tartja a sorsát, de jóval kisebb az aránya azoknak, akik saját hazájukban remélnek munkát: a spanyoloknál 38, az olaszoknál 43, a görögöknél 48 %. A jövőbe vetett optimizmus átlaga 63%, de míg Hollandiában és Csehország 70 % feletti, addíg Görögországban, Olaszországban nem éri el az 50%-ot. Bár 76% az Európai Unióban látja a maga jövőjét, mindössze 43% az, aki jelenlegi formájában és működésében bízik e közösségben.

Ami a szexualitást illeti, 78% tartja fontosnak a hűséget, 48% soha nem élt nemi életet egyszerre több személlyel, 82% nem helyesli a párcserét, 44% pedig nem szexelt ismeretlennel. A szürke 50 árnyalata nem igazán fogta meg a generációt: 73% állítja, hogy soha nem próbálta ki a szado-mazochizmust.

„Egymillió fiatal kapott lehetőséget arra, hogy kifejtse véleményét számára fontos kérdésekben és meghallgatást találjon – mondta a La Repubblicának Ingrid Deltenre, az Ebu főigazgatója – Mivel hamarosan a millenium új nemzedéke lesz kontinensünk vezetője, a felmérés nagy jelentőséggel bír. A közmédiának fontos feladata, hogy ne csak meghallgassa az ő véleményüket, hanem olyan platformokat is létrehozzon, amely hidakat teremt nemzedékek között, állampolgárok és azon intézmények között, amelyek életüket befolyásolják. A Generation What? kezdete lesz egy egyre szélesedő párbeszédnek a különböző országok fiataljai, kormányai és az Európai Unió között.”

 A felmérés honlapjára felkerültek a magyar fiatalok válaszai is. Ebből kiderül, hogy 44% az Európai Uniót tartja az egyetlen lehetséges jövőnek, míg 40% szerint Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból.  Mindazonáltal 94% európainak tekinti magát. A nacionalizmust 62% pozitívnak, 29 % negatívnak tartja. A bevándorlással kapcsolatban 9% a háborús menekültek előtt nyitná ki a határokat, 36%  csak a „legkulturáltabbaknak”, függetlenül attól, hogy honnan jönnek, 18% senkinek. A válaszadók 29%-a szerint olyan társadalomban élünk, amelyet a nemzeti identitás határoz meg, 17% a demokrácia alapvető értékeit tartja a legfontosabbnak, 16% viszont „az emberi fajhoz tartozónak” érzi magát. Arra a kérdésre, hogy ha a következő hónapokban születne egy mozgalom, amely elzavarná az ország jelenlegi vezetését, 61% válaszolt igennel, miként 77% vélte úgy, hogy túlságosan sok az ingyenélő. 36% érzi úgy, hogy saját sorsának kovácsa, és 55% teszi felelőssé az előző nemzedéket saját gondjaiért.

 

 

 

Szólj hozzá

politika felmérés ifjúság Európa Társadalom