Írolvasgondol

„Nem elég, ha az embernek jó esze van. A lényeg, hogy jól tudja használni” – írta négy évszázaddal ezelőtt René Descartes, a modern matematika és filozófia alapítója. A párizsi Santé tudományos kutatóintézete törvényszéki orvosantropológiai részlegének és más intézmények kutatói három dimenziós modellt készítettek Descartes agyáról, és felfedezték, hogy a frontális agykéreg, amelyet felelősnek tartanak többek között a szavak értelmezésében, anomáliát mutat.

A kutatók munkájának részleteiről a Journal of the Neurological Sciences számolt be.

A tudomány már régóta keresi a kapcsolatot az agy anatómiai felépítése és a normán felüli intelligencia-hányados között. Albert Einstein agyának elemzése, amelyet először 1999-ben végzett el a hamilton McMaster egyetem kutatási csoportja, a homloklebenyben talált „rendellenességet”, 15%-kal volt nagyobb a normálisnál. A kutatás azért volt lehetséges, mert Einstein halála után Thomas Harvey patológus kivette a tudós agyát, lemérte, lefényképezte és 240 szeletre vágta. Ezek ma is tökéletesen konzerváltak.

Más eset Descartes-é, akinek csak koponyarészei maradtak fenn. Ezeket a párizsi Természettudományi Múzeum őrzi. A csontokról eddig csak antropológiai vizsgálatok folytak, hogy mérni tudják a koponya kapacitását és rekonstruálhassák a csont morfológiáját. A kutatók komputer-tomográffal elemezték azokat a nyomokat, amelyeket az agy hagyott a koponyacsontokon és így rekonstruálták Descartes agyának háromdimenziós modelljét.

Az így rekonstruált agyat összehasonlították 102, későbbi korban élt ember agyával és megállapították, hogy a tudós agya súlyát és struktúráját tekintve „meglepően normális” volt. Az egyetlen abnormalitás az volt, hogy a frontális agykéreg nagyobb volt a szokottnál. A szavak értelmezésén kívül az agynak ez a zónája hat arra, hogy a gondolat cselekvéssé változzon – magyarázták a kutatók. Vagyis itt születhetett meg az örök mondás Descartes agyában: „Gondolkodom, tehát vagyok”.