2017. jún 21.

A felmelegedés jobban sújtja a nőket a harmadik világban

írta: Göbölyös N. László
A felmelegedés jobban sújtja a nőket a harmadik világban

drinking-water-problem-third-world-country-copy.jpg

Afrika és Ázsia szegény országaiban a klímaváltozás jobban sújtja a nőket, mint a fejlett országokban. Ennek számos oka van, amelyeket a kutatók adatait felhasználva a Le Figaro taglal.

A szegény országokban a klímaváltozás veszélyezteti a termést és súlyosbítja az élelmezési válságot. Ázsiában és a szubszaharai Afrikában az élelmiszertermelés családi mezőgazdasági modellen alapul, amelyet az esetek 45-80%-ában nők művelnek.

A nők a klímaváltozás nélküli is sok nehézséggel küzdenek, házi és mezei munkáik ellátásában. Kevésbé kapnak helyet a mezőgazdasági szövetkezetek által szervezett formációkban, kevésbé jutnak hozzá a mikrofinanszírozásokhoz és gyakran figyelmen kívül hagyják őket a helyi és a regionális döntéseknél.

Ritkán tulajdonosai földjeiknek, jogaikat nem ismerik el az örökösödésnél.

Mindehhez a klímaváltozás, amely kedvezőtlenül hat a termelésre és az állattenyésztésre, tovább nehezíti a nők mindennapjait. Miután a túlélésük az őket körülvevő természeti forrásoktól függ, ezek a nők különösen érzékenyek a globális felmelegedésre – nyilatkozta Armelle Le Comte, Az Oxfam (a szegénység ellen küzdő jótékonysági szervezeteket összefogó nemzetközi szövetség) környezeti és energetikai kérdésekkel foglalkozó megbizottja.

A fejlődő országokban a mezőgazdasági zónákban a vízzel és az élelmiszerrel való ellátás főleg az asszonyok és a lányok feladata. Őket érinti elsőkként a szárazság, vagy a sok esőzés, amelyek tönkreteszik a termést. Ha hiány van vízben és élelemben, meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, hogy el tudják látni a családot.

„A klímaváltozás miatt gyakrabban van szárazság és ez súlyosabb is, igazi éhínséget okoz, mint például jelenleg Kelet-Afrikában. Ezek a helyzetek robbantják az alapvető élelmiszerek árát, ám a szegény országokban a háztartások jövedelmének 75%-a élelemre megy el. Legtöbbször a nők áldozzák fel saját adagjukat, hogy a család ehessen” – magyarázta Le Comte.

2030-ig a becslések szerint az alapvető élelmiszerek (búz, kukorica, rizs) ára 2010-hez viszonyítva megduplázódik. És ennek az emelkedésnek az előidézője a klímaváltozás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a hőmérséklet emelkedése és az esőzések a legszegényebb réiók sokaságában 2020-ig 30%-kal fogja csökkenteni a termelést egyes afrikai országokban.

„Amikor kilométereket kell gyalogolni a kúthoz vízért, a családanyák lányaikat küldik, akik segítenek nekik a különböző házimunkákban. Ezek a lányok abbahagyják a tanulást. Az anyáknak sincs idejük arra, hogy képezzék magukat, vagy részt vegyenek a közösség döntési fórumain” – hívja fel a figyelmet Le Comte.

Az UNESCO adatai szerint a nők teszik ki a világ analfbétáinak kétharmadát és 39 millió 11 és 15 közötti kislány egyáltalán nem jár iskolába. Ezek a tudatlan lányok szinte teljesen ki vannak zárva a társadalomból, nem tudnak emancipálódni és nem tudják irányítani nőiességüket, mivel nem jutnak fogamzásgátlóhoz. Ehhez a kirekesztettséghez járul hozzá a a veszély is, hogy hosszú útjaikon megtámadják, megerőszakolják őket. „Amikor egy fiatal lány egyedül indul el egyre messzebbre, hogy vizet vagy fát hozzon, kiteszi magát annak, hogy megtámadják” – hangsúlyozza az Oxfam megbízottja.

A WHO szerint várható, hogy 2030 és 2050 között évente plusz 250 ezer ember halálát fogja okozni, a rossz táplálkozás, a malária, a kiszáradás, és a meleggel összefüggő stressz miatt. A harmadik világ e zónáinak nincsenek jó egészségügyi struktúrái, így még nagyobb nehézségekkel kell számolniuk a jövőben.

Sandra Lhote-Fernandes, az Oxfam egészségügyi megbízottja úgy véli, hogy miután az Egyesült Államok kilépett a párizsi klímamegállapodásokból, továbbá megvonta támogatását a nemzetközi családtervezési programtól (Planning Familial International), a szegény országokban élő nők helyzete nagy mértékben fog romlani. „1990 óta, a Milleniumi Célkitűzéseknek (MDG) köszönhetően 45%-kal csökkent a szülések során történő halálozások aránya. Ez a program lehetővé tette jelentős pénzeszközök mozgósítását az anyák és gyermekek egészségének védelmében. De még nagy erőfeszítéseket kell tenni egyes afrikai országokban. Amikor a klimatikus körülmények romlanak, amikor az élelem drágul és nehéz előállítani, a nők egészsége látja a kárát. Amikor választani kell, hogy  ki vizsgáljon meg az orvos, a gyerekek kerülnek az első helyre és az anyák az utolsóra” – állapította meg Lhote-Fernandes.

A klímaváltozásokkal összefüggő egyenlőtlenségekkel kapcsolatban az ENSZ-Nők idéz több markáns adatot: 1991-ben a ciklon, amely Bangladest érte, ezerből 71 nőt ölt meg és 15 férfit a 20-44 évesek közül. Indonéziában és Sri Lankában a 2004-es cunami halottainak 70%-a nő volt. 2008-ban Mianmarban a Nargis-ciklon halottainak 61%-a volt nő. Átlagban a katasztrófákban ötször több nő hal meg, mint férfi.  Ugyancsak az ENSZ-Nők állapította meg, hogy világszinten a nők végzik a munka 66%-át, ők állítják elő a táplálék 50%-át, de a jövedelemnek csak 10%-val, a tulajdonnak csak 1%-val rendelkeznek. Az ENSZ élelmezési szervezete (FAO) szerint ha ugyanazokhoz a forrásokhoz és lehetőségekhez juthatnának, mint a férfiak, a mezőgazdaságban dolgozó nők 30%-kal tudnák növelni termelékenységüket.

Szólj hozzá

társadalom nők környezetvédelem klímaváltozás szárazság élelmezés harmadik világ Afrika