2017. jún 27.

Ősibbek-e az eleink?

írta: Göbölyös N. László
Ősibbek-e az eleink?

182850272-df3c631b-362f-4ca4-9ba9-32feec96a7bb.jpg

Az arca alapján össze lehetne téveszteni velünk – mondják a régészek, akik megtalálták a 300-250 ezer évesre becsült koponyát Marokkóban, Dzsebel Irhud közelében. Az előző rekord, amelyet Etiópiában találtak, 195 ezer éves volt.

Öt egyénhez tartozó maradványokat, koponyát, áll- és húsz egyéb féle csontot találtak az archeológusok.

A klasszikus elmélet szerint őseink Afrika keleti részében születtek kb. 200 ezer évvel ezelőtt és innen terjedtek tovább Európába 45-40 ezer éve. A Dzsebel Irhud-i maradványok ezt részben cáfolják. Ezek egy részét még a 60-as években ásták ki, de biztonsággal csak most tudták datálni.

Az arc formája olyan, mint a sapiensé, de a koponyáé még nagyon hasonlít a primitívebbekére. A különbség az arc és a még a hosszúkás koponya között vitára ad alkalmat a kutatók között. A Planck Intézet tudósai a leletek fogait elemezték. Ezek részben egy 7 éves gyermekéi voltak, amelyek azt mutatják, hogy fogak kialakulása akkor még a maihoz mérten hosszabb folyamat volt.

Egyes paleontológusok kételkednek abban, hogy a Dzsebel Irhud-i lelet valóban a Homo Sapiensé. Giorgio Manzi, a római Sapienza egyetem munkatársa szerint az arc fejlődése függ azoktól a módoktól, ahogy az ősember vadászott, mivel táplálkozott, használta-e a tüzet élelme elkészítéséhez. „A Dzsebel Irhud-i leletnek nincsen álla, holott ez a Homo Sapiensnek fontos jellemzője. Az igazi ugrást a fejlődésben az agy biztosítja. A Dzsebel Irhud-i embernek hosszúkás, rögbi-labda formájú koponyája volt, a Homo Sapiensé pedig gömbölyű” – mondta Manzi professzor a la Repubblicának.

Az etiópiai 160 ezer éves leleté olyan, mint a miénk, gömbölyű és volumente is csak enyhén kisebb a mai emberénél (kb. 1200 köbcentiméter a mai 1500-szal szemben). Ugyanez a folyamat játszódott le Európában is a neandervölgyi embernél.

Sapiens volt vagy nem – írja a lap – ember, aki a szaharai, a mainál kevésbé száraz sivatag közelében élt, megtanult vadászni pattintott kovakővel, amelyhez valószínűleg nyelet is illesztett. Kedvenc tápláléka a gazella volt, de a tűzön elkészített táplálékai között találtak zebra-, antilop-, gnu-, nyúl-, teknősbéka-, és kígyómaradványokat is.

 

Szólj hozzá

történelem tudomány őskor Olaszország Marokkó Homo Sapiens