2017. aug 14.

Vannak-e a Holdnak titkos víztartalékai?

írta: Göbölyös N. László
Vannak-e a Holdnak titkos víztartalékai?

holdviz.jpg

Ez a kérdés már akkor felmerült, amikor először szondát küldtek fel a Holdra, de csak 2009-ben fedezték fel a nagy mennyiségű jeget a déli sark krátereinek árnyékában a NASA LCROSS segítségével – írja  a Le Nouvel Observateur.

A Hold-gleccserek létezése azonban nem jelenti azt, hogy víz van a felszíne alatt. Az Apollo-missziók által elhozott talajminták bizonyították a víz jelenlétét a vulkáni „üveggyöngyökben”, de ennek a víznek az eredetéről még vita folyik.

Amikor a Hold-vízről beszélünk, nem óceánokról, vagy a jégtonnákról van szó, hanem a vízről, amely a magmában volt jelen, amikor a Hold belseje még fúzióban volt. Ilyen helyzetben a víz lávában van bezárva.

Az amerikai Brown egyetem kutatói a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban az indiai Chandrayaan űrszonda által közvetített adatok alapján vizet találtak számos vulkáni lerakatban, sokfelé a Hold belsejében. Többségében azokon a helyeken, ahol az Apollo 15 és 17 felszedte azokat a bizonyos „üveggyöngyöket.”

A kérdés az volt, hogy ezek a minták  a Hold belsejének egész területére jellemzők-e vagy csak az egyes régióira. Az adatok alapján a kutatók feltételezik, hogy a víz a Hold felszíne alatt mindenhol jelen van.

Megtudni, hogy van-e víz a Holdon, nemcsak tudományos kíváncsiság, hanem informálja a szakembereket arról, hogy mechanizmusok alakították ki a Holdat, a Földet, az egész naprendszerünket. Ez ad értékes ismereteket az aszteroidák és az üstökösök „bombázásáról”, a vulkanizmusról és fontos az emberek telepítésének szempontjából is. A víz teszi lehetővé ugyanis egy Hold-bázis ellátását, de a víz használható fel a hidrogén és az oxigén előállítására is. Ez utóbbi nemcsak az emberek számára nélkülözhetetlen, hanem egyik eleme, jelenleg még, az űrgépek fellövéséhez szükséges anyagoknak. Ha sikerülne olyan helyen gyártani, ahol a gravitáció legalább 17%-kal alatta van a földinek, jelentősen csökkenteni lehetne az indítás és az utánpótlás költségeit. És a hidrogén, ha nem is az első helyen, lehetséges üzemanyag a rakéták számára.

A gleccserekből is lehetne nyerni a vizet, de a kutatók szerint könnyebben hozzá lehetne férni a piroklasztikus lerakatokban. Az „üveggyöngyökben” nincs sok víz, csak tömegüknek kb 0,05%-át jelenti, viszont a lerakarok nagyok, sok víz kivonható belőlük.

Honnan származik a Hold víze? A kráterek jégtartalékai származhatnak a lecsapódott, vízben gazdag üstökösökből, de van egy másik lehetséges eredet: a napszél és a Hold talaját képező regolit interakciója. A regolit nagyon gazdag oxigénben, a napszél egyes részecskéi viszont protonban, amelyek hidrogénatomokat alkotnak.  A napszél lecsapódásának ereje „összetöri” a holdásványok oxigénjét és ennek a felszabadított oxigénnek egy kis része egyesül a hidrogénmagokkal, és egy nagyon kis mennyiségű vizet ad. Ez felhalmozódhat a napfénytől védett helyeken, a déli-sark krátereinek állandó árnyékában.

Van egy harmadik lehetőség: a Hold kialakulásakor keletkezett víz. Ez viszont új kérdéseket vet fel a Hold és a Nap eredetéről. Jelenleg a legelfogadottabb elmélet, hogy hatalmas összeütközés volt a Föld és egy Mars méretű égitest között, amiből kialakult a Föld-Hold páros. Ebben az esetben – vélekednek sokan – a később a Holdat alkotó törmelékekben jelenlevő víz az ütközés okozta nagy hőségben elpárolgott volna.

Szólj hozzá

űrkutatás tudomány víz USA Hold India NASA