2017. aug 31.

A titkos kamra nyomában

írta: Göbölyös N. László
A titkos kamra nyomában

3740747-kq1g-u11003924103700jjc-1024x576_lastampa_it.jpg

Egy nemzetközi szakemberekből álló csapat, amely hónapok óta dolgozik a Kheopsz-piramisban, meg van győződve arról, hogy közeláll a titkos kamra megtalálásához, amely a régészek álma, amióta Giovanni Battista Cavigna olasz archeológus 1816-ban belépett a nagy gízai piramisba.

Hivatalosan még senki sem beszélt róla, csak kis anomáliákként emlegetik az eddig talált üregeket, de Scan Pyramids Project csapata, amelynek tagja Zahi Havasz, a világhírű egyiptológus, hazája volt régészeti minisztere, és Mark Lehner, olyan adatokat gyűjtött össze, amelyek elárulják, hogy valami érdekességet találtak, amelyek többek, mint lyukak két kő között.

Onnantól kezdve, hogy Al-Mamun kalifa 820-ban a titkos kamrát keresve vájatot ásott a piramisba, sok kutató lépett a nyomába.

Al-Mamun nem talált kincseket, sem feliratokat, pedig a fáraó kincsének léteznie és valahol rejtőznie kellett. Mielőtt a hatóságok bezáratták, sok kalandor ásott a piramisban, nyomai megmaradtak annak déli falán, a titokzatos lépcsőn, a „királynő kamrájának” nevezett fülkében. Ástak abban a járatban is, amelyet Richard Vyse brit régész dinamittal robbantott a nagy galéria végében.

A Scan Pyramids Project csapata nem ilyen invazív eszközökkel kutat. Az infravörös termográfia, a lézer, a müonok (szubatomi részecskék, amelyek a kozmikus sugarak és az atmoszféra atomjainak érintkezésére jönnek létre) lehetővé teszik az építmény szkennelését, a belsejében lévő üregek megtalálását.

A múlt év októberében a kutatók már bejelentették, hogy találtak egy 150 méter magas üreget a piramis észak-keleti sarkában, valamint az északi falánál. Az utóbbi hónapokban azonban állítólag nagy előrelépések történtek, amelyek újabb felfedezésekhez vezettek. Az azonban nem tudható, hogy a titkos kamra tartalmazza-e a kincset, amelyet Al-Mamun keresett.

A piramis sok meg nem oldott rejtélyt őriz: a szükséges technika és ismeretek hiányában hogyan tudták megépíteni több mint 4500 évvel ezelőtt, és egyáltalán síremlék volt-e?

A kutatók szerint a Nagy Piramis tanúsítja köveiben az antik ismereteket. A Berlinben őrzött Westcar papírusz leírása szerint Kheopsz fáraó maga is érdeklődött a titkos kamra iránt Dzsedi mágusnál, mert állítólag Thot isten tudását őrzi. Dzsedi azt válaszolta. „Van egy kovakő láda egy leltározónak nevezett szobában.”

Tehát nem valószínű, hogy a mágus olyan szobára utalt volna, amelyet Kheopsz alakíttatott ki – állítja a kutatók többsége. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy a piramis sokkal régibb annál, amit ma feltételezünk. Egyesek úgy gondolják, hogy lehet egy titkos kamra a „fáradó koporsója” alatti gránit szarkofág alatt, de ezt bizonyítékok nélkül nem mozdítják el.

A Scan Pyramids Project már más piramisoknál is ért el komoly eredményeket és most majd a Kephrén-piramis kerül sorra. Ez az építmény – az egyetlen a három gízai piramis közül, amely a nagyközönség által folyamatosan látogatható – szinte ikertestvére a Kheopsznak, de erről is úgy gondolják, hogy túlságosan sok kő van benne ahhoz, hogy egyetlen ember síremléke legyen.

Szólj hozzá

történelem régészet piramisok Egyiptom