2017. sze 08.

A varjak hihetetlen kognitív képességei

írta: Göbölyös N. László
A varjak hihetetlen kognitív képességei

15098516-les-corbeaux-sont-malins-comme-des-singes.jpg

„Holnap elmegyek vásárolni, mert üres a hűtő. Holnapután lenyírom a füvet, ha jó lesz az idő” – mondjuk. Nincs ebben semmi különös, át kell gondolni, és meg kell szervezni a következő napok programját. Az ember számára ez természetes folyamat, mert az emberi agy tárolja a múlt eseményeit, hogy azok segítsék a jelenről és a jövőről szóló döntésekben. De vajon csak az ember képes erre?

„A kutatók sokáig azt feltételezték, hogy az állatok nem így használják az emlékezetüket, a jelen szükségeteik kielégítésében élnek, nem tudnak tervezni a jövőre. Ám az előre gondolkodás képessége később nyilvánvalóvá vált az emberszabású majmoknál, amelyek közül egyesek meg tudják tervezni szerszámok használatát vagy alkukat kötnek csoportjuk más tagjaival” – magyarázták a Le Nouvel Observateurnek a cambridge-i egyetem pszichológia tanszékének kutatói, Markus Boeckle és Nicola Clayton.

Újabban a varjak okoznak hasonló meglepetéseket. Can Kabadayi és Mathis Osvath, a lundi egyetem kognitiv tudományok tanszékének kutatói azonos szintre állították őket az emberrel és az emberszabású főemlősökkel, kimutatva, hogy ezek a mardarak is elő tudják készíteni jövőjüket.

A Science-ben megjelent tanulmányukban abból a kritikából indulnak ki, amely általában ellentétes azoknak a véleményével, akik megpróbálják hangsúlyozni az állatok tervezési képességeit. A kritikák szerint a varjúféléknek szokásuk elrejteni eledelüket és a különböző kognitív képességek, amelyeket mutatnak, csupán korlátozott adaptációk.

A lundi kutatók olyan feladatokon keresztül tesztelték a varjak képességeit, amelyekhez nem rendelkeznek sem ökológiai, sem viselkedési mintákkal. Négy olyan kísérletnek vetették alá őket, amelyeket az emberszabásúaknál is alkalmaznak, olyan helyzetekben, amelyekkel nem találkoznak a természetben. Ilyen volt a szerszámok felhasználása (bár a kaledóniai varjú rendszeresen használ eszközöket, a tesztelt fajták nem), illeve az emberekkel való „alkukötés”, amelynek célja volt megmutatni nekik egy bizonyos tárgy használatának hasznosságát, jutalomért cserébe.

Így lett a kutatók előtt nyilvánvaló, hogy a varjak készek otthagyni eledelük egy részét egy olyan eszköz megszerzéséért, amelyet csak később és másutt használnak fel, de ezzel többet remélnek elérni.

A madarak tehát a jövőre vonatkozóan hoztak döntést, 17 óráig tartó határdiővel, és képesek voltak korlátozni magukat, amikor azt a tárgyat választották, amely a jövőben nagyobb nyereséget hozott nekik, mint az azonnali, de kisebb jutalom.

Ezek a képességek külön fejlődtek ki a varjaknál, és az ember elődeinél. „Kevés a valószínűsége annak, hogy ezek a képességek már megjelentek 320 millió évvel ezelőtt a madarak és az emlősök közös ősénél. Minden bizonnyal egymástól függetlenül fejlődtek ki” – írták a tanulmány szerzői.

„A varjúfélék azért fejlesztettek ki magukban bonyolult kognitív képességeket, hogy helyt tudjanak állni társadalmi és fizikai környezetükben, de rugalmasan, az adott helyzetnek megfelelően használják intelligenciájukat” – vélekedik Boeckle és Clayton.

A kutatások jelenlegi állása szerint a varjak a tervezés terén a nagy majmok, illetve a négyéves gyermekek szintjén állnak. Tanulmányozásuk segíti a tudományt annak megértésében, hogy milyen tényezők játszottak közre e képességek kifejlődésében. És innen már csak lépés lesz megérteni a varjúfélék – vetési- és dolmányos varjak, szarkák, csókák – emberrel való szocializációját, amelynek számos nagyvárosban, köztük Budapesten is, mindennapos szemtanúi vagyunk.

Szólj hozzá

tudomány állatvilág madarak intelligencia Svédország varjúfélék