2017. nov 07.

Marx, Engels, Lenin és az orosz forradalom

írta: Göbölyös N. László
Marx, Engels, Lenin és az orosz forradalom

2_lenin_speaking.jpg

Szkuratov, a cár éles szemű cenzora nem ijedt meg, amikor meglátta 1872-ben az íróasztalán Marx Tőkéjének tekintélyes kötetét. Így történt, hogy mű első fordítása orosz nyelvű volt. A fordítója egy narodnyik („népbarát” forradalmár), Nyikolaj Danielszon volt.

A tőke azonnal kapós lett. A megjelent 900 példány Szentpétervárott néhány nap alatt elfogyott. Marx örült neki, bár csodálkozott, mert ő Angliát hitte a forradalom leendő bölcsőjének, és vezető erejének megjelölésében is volt némi tévedése, amit erősítette, hogy az orosz narodnyikok a parasztokat tekintették a lehetséges főerőnek és Marx, amikor Plehanov és társai terroristáknak bélyegezték őket, védelmükre kelt, Engelssel együtt  - idézi fel a történelmet a La Stampa.

1877-ben Marx az Annali Patri orosz folyóiratban már azt írta, hogy „talán Oroszország lesz képes átmennni a feudalizmusból a szocializmusba, hála a szláv kultúrának a kapitalista megaláztatások megkerülésével. Marx és Engels gyűlölték az „Oroszország Anyácska” elvet és az orosz narodnyikokkal, szocialistákkal közel fél évszázadon át folytatott levelezésükben az 1789-es francia forradalomhoz hasonló antifeudális modellt láttak alkalmasnak a cári rendszer ellen.

Az 1917-es orosz forradalom fő ereje azonban nem a parasztság volt, hanem a militáns értelmiségi csoportok, a munkások és nem utolsó sorban a háborúba belefáradt katonák.

1994-ben, három évvel a Szovjetunió felbomása után Isaiah Berlin filozófus egy esszében így magyarázta az ugrást a marxi forradalom elméletétől annak lenini megvalósításáig: „Ha van a történelemben olyan politikai program, amely megoldást kínál minden rosszra, mozgósítani kell a Paradicsom elérésére és aki ezzel szembefordul, azt félre kell söpörni, ha szükséges, erőszakkal, terrorral, mészárlással. Lenin, A tőkét olvasva, meggyőződött arról, hogy minden módszer elfogadható a boldog társadalom elérésére”.

Marx utópiája vonzza az oroszokat, de a maguk szláv despotizmusával értelmezik. Engels már több mint 20 évvel a forradalom előtt megsejtette,hogy milyen szörnyűségekkel járhat, de ezt kikerülhetetlennek, történelmi szükségszerűségnek tartotta. Marx 1881-ben, II. Sándor cár meggyilkolása után azt írta, hogy a terror tipikus és elkerülhetetlen az orosz történelemben, tehát nem kell annyit moralizálni róla.

Sokan lelkesedtek külföldről is az orosz forradalomért. John Reed amerikai újságíró propaganda-riportjai, könyve, a Tíz nap, amely megrengette a világot, klasszikussá váltak. A könyve volt az alapja Szergej Eisenstein 1927-es, a 10. évfordulóra megrendelt  Október című filmjének és ennek nyomák készítette el  1981-ben Warren Beatty többszörös Oscar-díjas filmjét, a Vörösöket. Reedet, bár voltak összetűzései az alakuló szovjet-orosz bürokráciával, különösen a Kommunista Internacionáléval (Komintern), végül hősként temették el 1920. októberben a Kreml falánál. Unokája a 90-es években Borisz Jelcin orosz elnökhöz fordult, hogy hazaszállítsák hamvait, de választ sem kapott.

Olaszországban Antonio Gramsci, az Olasz Kommunista Párt alapítója  az orosz forradalmat az „addig létrehozott legnagyobb emberi műnek” tartotta. „Ezúttal a fény keletről jön és beragyogja az öreg nyugatot” – írta.  

Marcello Floris olasz történész A mítosz ereje című, nemrég megjelent könyvében azt írja, hogy az orosz forradalom vonzereje 100 évig tart. Ezt látszik igazolni Hszi Csin-ping kínai elnöknek a Kínai Kommunista Párt legutóbbi kongresszusán mondott beszélde, amely szerint az októberi forradalom vitte el Kínába a marxizmus-leninizmust, és a négy évvel később, 1921-ben megalakult KKP azóta is a nép gerence „a nemzeti függetlenség, a jólét és a boldogság megteremtésében.”

Ezt bizonyítja Anne Applebaum Red Famine című könyve is, amely szerint Vlagyimir Putyin azért foglalta el a Krím-félszigetet, mert tanult 1919 leckéjéből, amikor a Fekete-tenger felől támadó Gyenyikin tábornok fehér hadserege 300 km-re megközelítette Moszkvát.

Ne gondoljunk hát úgy arra a bizonyos tíz világrengető napra, mint a múltra, mert ezek a napok a jelenben és a jövőben is szólnak hozzánk – vonja le a tanulságot a La Stampa.

Szólj hozzá

történelem forradalom évforduló Oroszország