2017. nov 30.

A Déli-sark formáját a szél is változtatja

írta: Göbölyös N. László
A Déli-sark formáját a szél is változtatja

polesud.jpg

A felmelegedés kapcsán foglalkozni kell az atmoszféra mozgásával, a széllel is – hívja fel a figyelmet Massino Frezzotti olasz geológus, paleoklimatológus, Déli-sarkkutató.

Frezzotti, aki először 1985-ben járt az Antarktiszon és hamarosan ismét odaindul, több kollégájával a Nature Communications-ben írt tanulmányt arról, hogy a legutóbbi 10 ezer évben hogyan változott a jégtakaró kiterjedése a Déli-sark keleti részén, a Ross-tengernél. Megállapították, hogy a változások „motorja” a szél.  Bár a műholdak csak 1978-tól figyelik a tájat, a jég mélyéből, a tengeri talapzatból  felhozott minták árulkodnak a múltról, őrzik az időjárás nyomait, olyan egysejtűekét, amelyek még a dinoszauruszok idején fejlődtek ki, de a környék faunáját is, különböző halak, pingvinek és rozmárok maradványait.

„A Déli-sarkon a partok közelében a tenger gyakran változik jéggé. Ez akár  egy méter vastagságú blokkokat is képezhet. Amikor a szárazföld felől fúj a szél, eléri a 300 km/órás erősséget és a blokkokat a tenger felé hajtja és jéghegyeket formál belőlük – magyarázza Frezzotti – Ezeket a rendszereket „jéggyáraknak” nevezik, mert néhány négyzetkilométeren nagy mennyiség van belőlük. Szerepük a klíma szempontjából nagyon fontos, mivel vakító fehérségük visszatükrözi a napsugarakat. A Ross-tengeren az év leghidegebb hónapjaiban annyi jéghegy lehet a nyílt tengeren, amely kétszeresen beteríthetné a felszínét, ha nem függőlegesen terjeszkedne.”

1978-tól a legutóbbi évekig a Ross-tenger jégtakarója növekedett, ellentétben az általános felmelegedéssel.  A Déli-sark a kutatók szerint 10 ezer évvel ezelőtt zsugorodni kezdett, majd 3600 évvel ezelőtt kezdett ismét terjeszkedni kezdett. Aztán ismét jött egy tavasz, amelyet mintegy 1000 éve visszatért a jég. „Ha megértjük a múltat, felépíthetünk egy olyan modellt, amelyet alkalmazhatunk a jövőbeli klímaváltozásokról” – hangsúlyozza az olasz geológus.

A jég formájának változása miatt az állatvilág is kénytelen helyet változtatni és ennek megfelelően változik a táplálkozásuk is. A maradványok C-14 elemzésével pontosan nyomon lehet követni e változásokat is.

Szólj hozzá

tudomány klímaváltozás földrajz geológia Olaszország Déli-sark