2017. dec 02.

A hasábburgonya bizonytalan nacionáléja

írta: Göbölyös N. László
A hasábburgonya bizonytalan nacionáléja

french-fries-1200.jpg

Két nemzet vitatja. Mind a franciák, mind a belgák maguknak követelik az eredetét. Pierre Leclercq belga étteremtörténész ad a Le Figarónak némi támpontot a kérdés eldöntésére.

A ropogós, aranyszínű, sózott rudacska kedvelt az egész világon. Egy statisztika szerint másodpercenként 350 kg-t fogyasztanak belőle az öt kontinensen. Lehet kísérője kagylónak, hamburgereknek, de bármi másnak, fogyasztható kecsuppal, tartárral, ahogy tetszik.

Az eredetéről fennmaradt szövegek abban egybehangzóak, hogy a 18. században születtek. Abban az időszakban az utcai árusok forró zsírral teli üstökkel járkáltak Párizs utcáin. Ebben az időben vált népszerűvé a burgonya. Csakhogy e kettő együttes fogyasztását csak a tehetősek engedhették meg maguknak, mivel a zsír drága volt. Az 1850-es években jutott eszébe egy M. Fritz-nek nevezett mozgó árusnak, hogy egy montmartre-i vendéglőben mutassa meg a hasábburgonya készítésének fortélyait, majd visszatért Belgiumba, ahol áruját a vásárokon kínálta. Mindenhol nagy sikerrel. Az akció kiterjedt a határmenti francia Pas-de-Calais-ra is. A vita azonban arról, hogy melyik ország a feltaláló,  még ekkor sem dőlt el.

1985-ben jelent meg a belga sajtóban egy cikk, amelyben halászokról írtak, akik 1780 körül a Maas folyó partján halformájúra szelték és sütötték a krumplit. Ennek alapján hamar asszociálták a hasábburgonya-kagyló kombinációval – magyarázza Leclercq – de valójában csak a 20. században lett specialitás.

A fogyasztás terén azonban vannak különbségek a két ország között: a franciák inkább köretként fogyasztják, a belgák önálló fogásként, különleges sütődékben. A belgák kézzel eszik, a franciák inkább villával. A belgák Bintje burgonyából készítik, kétszer sütik meg, így ropogósabb és duzzadtabb lesz. Franciaországban ez a módszer kevésbé elterjedt. Lehet ugyan, hogy a hasábburgonya francia találmány – teszi hozzá a szakértő diplomatikusan – de belga specialitás maradt, az országban több mint ötezer „frites-sütöde” működik. Van Frites-múzeum, frites-kedvelők egyesülete. „Vallónia és Flandria lakosai ádázul védik kulináris örökségüket. Ezzel együtt nem eszünk több krumplit, mint a franciák” – ismeri be Leclercq.

Mindazonáltal az angol „french fries”-nak, sőt a finnek is „ranskalaiset perunat”-nak nevezik a forró rósejbnit. Ellenben a németek egyszerűen „pommes frittes”-nek, ami nem más, mint, némi helyesírási hibával, a francia elnevezés…

Szólj hozzá

burgonya történelem gasztronómia Franciaország Belgium