2017. dec 05.

Nagy földrengések várhatók jövőre?

írta: Göbölyös N. László
Nagy földrengések várhatók jövőre?

arch2o-earthquake-resistant-concrete-.jpg

2018 a nagy földrengések éve lehet – ezt állítja Roger Bilham, a coloradói egyetem kutatója és Rebeca Bendick, a montanai egyetem munkatársa. A két amerikai szakértő tanulmánya a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban jelent meg.

A kutatók a Richter-skála szerinti 7-es és annál erősebb fokozatú, 1900 óta történt földmozgásokat vizsgálták és megfigyelték, hogy az azóta eltelt 117 évben öt olyan periódus volt, amikor erősen szaporodtak a földrengések. Ezen időszakokban átlagosan 25-30 nagyobb földrengés volt évente, míg a normális átlag 15 körül van.

A csúcs számításaik szerint 32 éve következik be. A más faktookkal való összefüggést keresve a szeiszmológusok csak egyet találtak: amikor a Föld rotációja egy kicsit lassul, növekszik a pusztítóbb hatású földrengések száma.

„Egyszerű. a Föld öt éven keresztül küldi számunkra a figyelmeztető jeleket” – nyilatkozta Rebecca Bendick a Science-nek. „A Föld forgása 460 méter/másodperc az Egyenlítőnél és még egy van egy kevés eltérés a kéreg, a köpeny és a fúziós állapotban lévő mag között. Mindez olyan erőket szabadít fel, amelyek nagy rengéseket okoznak” – magyarázta Molnár Péter, aki szintén a coloradói egyetemen végez geológusi kutató munkát.

A tudósok rájöttek, hogy 1900-tól 5 éves periódusokban lassult a Föld rotációja, kb. naponta egy ezredmásodperccel és ezeket az időszakokat mindig olyan évek követik, amelyek során több a földrengés. A Föld forgásának legutóbbi lassuló periódusa négy évvel ezelőtt kezdődött, ezért jövőre esedékes a több és nagyobb erejű rengés.

„Az idén viszonylag nyugodt évünk volt, eddig kb. 6 nagyobb rengés következettbe, könnyen lehet, hogy 2018-ban számuk eléri a 20-at is” – mondta Bilham. Arra a kérdésre nem tudott pontos választ adni, hogy hol várhatók a nagyobb természeti katasztrófák, de a fent jelzett ok miatt előreláthatóan a trópusi övezetek, az Egyenlítő környéke lesz a legveszélyeztettebb. Ezekben a zónákban közel egymilliárd ember él.

Ami azt a bizonyos 32 évenkénti katasztrófasorozatot illeti, az éppen az idén lett volna esedékes, ugyanis 1985 volt e téren igen súlyos év. Akkornem kevesebb, mint 67 nagy erejű földrengés pusztított. Az év első felében a legsúlyosabbak a márciusi és áprilisi chilei kataklizmák voltak (a legerősebb 7,5 fokos volt), májusban Pápua-Új-Guineát érte 7,3-as földrengés. Augusztusban a Hindukus völgyét rázta meg. Néhány nappal később érte el Magyarországot is egy 5,9-es földrengés-hullám, amelynek epicentruma Berhida környékén volt.  Augusztus végén a dél-kínai Hszinjang tartomány rengett. (7,2). A legszörnyűbb természeti csapást Mexikó élte át szeptember 19-én: a 8,1-es erősségű földrengésben 9500-an vesztették életüket. De voltak ebben az évben emberáldozatot nem követelő nagyobb földmozgások Kanadától Új-Zélandig, Indonéziától Madagaszkárig. Reménykedjünk, hogy az amerikai kutatók jóslata nem válik be. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a 21. században szinte minden évre esett egy-egy borzalmas föld- vagy tengerrengés, elég csak a 2004-es dél-ázsiai cunamira, vagy a fukusimai atomszerencsétlenséget okozó 2011-es, 9-es fokozatú japán földrengésre gondolni. És már talán el is felejtettük 2008-as szecsuáni rettenetet, amelynek 70 ezer halálos áldozata volt, vagy közel 90 ezer halottal járó 2005-ös kasmíri földrengést. Nem is szólva Haiti 2010-es pusztulásáról, amely a 316 ezer halott mellett az új évszázad egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját vonta maga után. 

Szólj hozzá

tudomány csillagászat földrengés geológia 2018 USA Föld